Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 10 százalékra korlátozzák a boltok árréseit 30 alapvető élelmiszer esetén március közepétől. A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy a KSH publikálta a februári inflációra vonatkozó adatokat, melyek 7,1 százalékos élelmiszerár-emelkedést mutatnak. A Forbes a Lidl áruházláncot kérdezte az intézkedés várható következményeiről.
Így még a személyzeti költségek sem térülnek meg
Szerdán Nagy Márton miniszter a megjelent rendelet kapcsán elmondta, hogy az árrés korlátozása csak az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik. Az érintett 30 termék esetében a nagyobb láncok esetében a 10 százalékos maximalizált árrésből még le kell vonni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, így valójában a bejelentés értelmében
egy 5,5 százalékos árrésből kellene gazdálkodniuk a boltoknak.
“Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson” – válaszolta a Forbes.hu kérdésére a Lidl Magyarország képviseletében Tőzsér Judit, a cég kommunikációs igazgatója.
“A Lidl Magyarországot megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium a téma kapcsán. Vállalatunk ajánlatot tett meghatározott termékkategóriák esetében a gazdaságossági szint alatti árrésre a kormány által preferált kategóriákban, hogy mindent megtegyünk a tavalyi árstop nyomán keletkezett áremelkedések korrigálásra” – mondta Tőzsér.

Eddig sem volt magas az árrés
A miniszterelnök videójában elhangzik, hogy a kereskedelmi árrés “az elmúlt időszakban a tojás esetén 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt”. A Lidl-t erre azt felelte:
az említett állítások nem igazak. Vállalatunk sosem alkalmazott ilyen mértékű árrést az adott termékek esetében.
A jelenlegi áremelkedéseket nem a kiskereskedelmi árrések növekedése, hanem a beszállítói árak emelkedése okozta, melyek részben összefüggésben vannak a világpiaci folyamatokkal.”
“Lidl-ként a versenyben hiszünk, illetve abban, hogy az saját vállalások ereje hosszú távon jelentősen előnyösebb, mint az árszabályozás, tekintettel a korábbiak során megvalósult kötelező akciók és az árstop negatív gazdasági hatásaira” – tette hozzá Tőzsér Judit.