Ma már a legtöbben tudják azt, hogy egy gyanús e-mailben található linkre soha nem szabad gondolkodás nélkül rákattintani. Az internetes csalók azonban olyan módszereket is bevetnek, amelyeknél még a webcím alaposabb ellenőrzése sem feltétlenül elegendő. A levél hitelesnek tűnik, a hivatkozásban sem látunk semmi különöset, a háttérben mégis adathalász támadás állhat, amelynek következtében akár százezres kárunk is keletkezhet.
Így működik az internetes csalók betűtrükkje
Az informatikai biztonságban homoglifáknak nevezik azokat a karaktereket, amelyek megjelenésükben szinte teljesen megegyeznek, technikailag azonban különböznek egymástól. A latin ábécében szereplő „a” betű helyett például a görög ábécé „α” karakterét is használhatják a csalók.
A különböző ábécék hasonló karaktereinek felhasználásával a kiberbűnözők olyan internetcímeket hozhatnak létre, amelyek megtévesztésig hasonlítanak egy ismert vállalat vagy márka hivatalos webcímére.
A szakemberek ezt homoglifás támadásnak, illetve domainnév-homográf támadásnak nevezik.
Alexander Opel, az ESET kiberbiztonsági vállalat szakértője arról beszélt, hogy már egyetlen karakter kicserélése is elegendő lehet ahhoz, hogy még a tapasztalt felhasználók is hitelesnek gondoljanak egy hamis weboldalt vagy e-mailt.
Ismert vállalatok nevével élnek vissza a csalók
A csalók többek között a Microsoft nevével is visszaélnek. Egy hamis internetcímben például a latin „c” betű helyére a cirill ábécé „с” karaktere kerülhet.
A két betű szabad szemmel gyakorlatilag megkülönböztethetetlen, informatikai szempontból azonban két teljesen különböző karakterről van szó.
A megtévesztő internetcím így egy olyan hamis weboldalra vezethet, amely akár megjelenésében is az eredetire hasonlít. Ha pedig a felhasználó megadja a bejelentkezési adatait vagy egyéb bizalmas információit, azok a csalók kezébe kerülhetnek.
Annak is megvan az oka, hogy a kiberbűnözők előszeretettel küldenek linkeket fájlmellékletek helyett. Jake Moore, az ESET kiberbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy az e-mailekhez csatolt fájlokat a biztonsági programok, például a vírusirtók könnyebben ellenőrizhetik és kiszűrhetik.
Így védekezhetünk az adathalász csalások ellen
A betűtrükkre épülő csalásoknál önmagában nem feltétlenül elegendő, ha alaposan szemügyre vesszük az e-mailben található internetcímet. Éppen ezért, ha olyan üzenetet kapunk, amelyben arra kérnek bennünket, hogy jelentkezzünk be valamelyik online fiókunkba, inkább ne a levélben található linket használjuk.
Nyissuk meg közvetlenül az adott szolgáltató hivatalos weboldalát, vagy használjuk annak alkalmazását. Lehet, hogy ezzel néhány másodperccel tovább tart az ügyintézés, de komoly kellemetlenségektől kímélhetjük meg magunkat.
A szakemberek szerint az internetes böngésző rendszeres frissítéséről sem érdemes megfeledkezni.
A naprakész böngészők biztonsági funkciói segíthetnek felismerni a megtévesztő webcímeket, és figyelmeztethetnek bennünket a gyanús oldalakra. Ezek a megoldások azonban nem nyújtanak minden esetben teljes körű védelmet.
Ahol csak lehet, kapcsoljuk be a kétfaktoros hitelesítést is. Így a bejelentkezéshez nem elegendő tudni a jelszót, egy további azonosítási lépésre is szükség van. Ez eléggé megnehezítheti a csalók dolgát, bár önmagában azért nem zár ki minden adathalász támadást.
Mit tegyünk, ha már bedőltünk az internetes csalásnak?
Ha utólag vesszük észre, hogy hamis weboldalon adtuk meg személyes vagy bejelentkezési adatainkat, fontos, hogy minél hamarabb intézkedjünk:
- Változtassuk meg az érintett fiókok jelszavait a szolgáltatók hivatalos oldalán.
- Ha banki adatokat is megadtunk, haladéktalanul értesítsük a bankunkat.
- Ellenőrizzük a számlatörténetünket és az online fiókjainkban történt bejelentkezéseket.
- Jelentsük az adathalász támadást az érintett szolgáltatónak, illetve az illetékes hatóságnak.
- Pénzügyi kár esetén tegyünk rendőrségi feljelentést.
A csalás különösen alattomos változatáról van szó, hiszen éppen azt használja ki, hogy a biztonságtudatos internetezők megszokásból ellenőrzik a webcímeket. A legbiztosabb megoldás ezért továbbra is az, ha a váratlanul érkező üzenetekben található linkek helyett közvetlenül keressük fel a szolgáltatók hivatalos oldalát.

