Az éberség már nem elég: mesterséges intelligenciával vadásznak a pénzünkre a csalók
A mesterséges intelligencia nem csak a technológiai fejlődést gyorsítja fel, hanem egyre gyakrabban kerül a kiberbűnözők kezébe is. A legfrissebb kutatások szerint az AI-val támogatott csalások már annyira meggyőzőek lehetnek, hogy nemcsak a tapasztalatlan internetezők, hanem a digitális világban otthonosan mozgó felhasználók is áldozattá válhatnak. Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy a csalók mind hatékonyabban használják a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket. A probléma méretét jól mutatja, hogy a megkérdezett áldozatok csaknem kétharmada szerint az AI szerepet játszhatott azokban az átverési kísérletekben, amelyekkel találkoztak.
Különösen aggasztó, hogy a hangutánzásra és deepfake-tartalmak létrehozására alkalmas technológiák egyre jobban elterjednek.
Ezek segítségével a bűnözők akár családtagoknak, ismerősöknek, cégek képviselőinek vagy banki ügyintézőknek is kiadhatják magukat. A módszer azért veszélyes, mert a megtévesztés sokszor már nem csak egy rosszul megírt üzeneten vagy gyanús linken múlik, hanem egy teljesen életszerű helyzeten.
Több csatornán támadnak, hogy hihetőbb legyen a sztori
A kutatás szerint a csalók egyre gyakrabban egyszerre több kommunikációs csatornán vezetik végig az áldozatot. Előfordulhat, hogy a kapcsolatfelvétel egy SMS-sel indul, majd üzenetküldő alkalmazásban folytatódik, végül telefonhívással zárul. Ez növeli a történet hitelességét, és megnehezíti, hogy a felhasználó időben észrevegye a gyanús részleteket.
A leggyakoribb módszerek közé tartoznak a hamis befektetési ajánlatok, a csomagküldéshez kapcsolódó megtévesztő értesítések, valamint az ismert márkák nevével való visszaélés.
Ezekben közös, hogy a bizalomra és az időnyomásra építenek. A cél az, hogy az áldozat gyorsan döntsön, még mielőtt végiggondolná, valóban biztonságos-e, amit éppen csinál.

A szakértők szerint a tudatosság önmagában már kevés
A biztonsági szakértők szerint ma már nem elég tudni róla, hogy léteznek online átverések. A modern csalásokat ugyanis úgy tervezik meg, hogy logikusnak, természetesnek és sürgetőnek tűnjenek. Emiatt még az óvatos felhasználó is érezheti úgy egy adott pillanatban, hogy ésszerűen cselekszik, miközben valójában éppen csapdába sétál.
Az ilyen támadásoknak a pénzügyi következményei is komolyak.
Egy áldozat átlagos vesztesége a friss felmérés szerint meghaladja a 450 fontot, ami nagyjából 183 ezer forintnak felel meg. Vannak, akik 1000 fontnál is többet, vagyis több mint 400 ezer forintot veszítettek. A válaszadók több, mint negyede azt mondta, hogy mindössze fél év alatt legalább három csalási kísérlettel találkozott.
A kutatók külön felhívták a figyelmet arra is, hogy az y generáció tagjai érzékenyebbek lehetnek a hamis befektetési ajánlatokra.
A csalók kihasználják, hogy sokan keresnek plusz bevételi lehetőségeket, és a gyors meggazdagodás ígéretével próbálnak pénzt vagy pénzügyi adatokat kicsalni tőlük.
A felmérés szerint az incidensek száma nem csökken. A csalások több mint fele az elmúlt néhány hónapban történt. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a felhasználók használjanak plusz védelmi eszközöket, például kártékony linkeket felismerő biztonsági programokat és jelszókezelőket, amelyek segítenek megvédeni az online fiókokhoz tartozó belépési adatokat.
A telefonunk is árulkodhat, ha baj van
Nem csak az üzenetekre, gyanús linkekre és telefonhívásokra érdemes figyelni, hanem magára a készülékre is. A kémprogramok sokszor apró jelekkel buktatják le magukat: ilyen lehet a hirtelen merülő akkumulátor, a szokatlan melegedés, a megugró mobiladat-forgalom, az ismeretlen alkalmazások megjelenése vagy az, ha a telefon lassabbá, instabillá válik.
Gyanús lehet az is, ha egyes appok a tudtunk nélkül kapnak hozzáférést a mikrofonhoz, kamerához, helyadatokhoz vagy tárhelyhez. A szakértők szerint ezért nem elég csak az átverések tartalmát vizsgálni: rendszeresen ellenőrizni kell az alkalmazásengedélyeket, frissíteni kell a rendszert, és érdemes komolyan venni minden furcsa működést, mert ezek akár adatlopásra vagy megfigyelésre is utalhatnak.

