Sajtszakértők elárultálk: ezt az 5 fajtát inkább nem vennék meg a szupermarketben
Parmezán, mozzarella, cheddar, ementáli, parenyica és a többiek: napjainkban már szerencsére náluk sem csak trappistát árulnak a szupermarketek. A szupermarketek kínálatában azonban jelentős különbségek vannak az egyes sajtfélék között: a feldolgozás, az érlelés és az alapanyagok egyaránt meghatározzák a sajt ízét és állagát.
Stephen Fleming leedsi sajtszakértő, Louise Allen sajtspecialista és Summer, egy sajttal és borral foglalkozó vállalkozás tulajdonosa a Daily Mailnek beszélt vásárlási szokásairól. Nem a szupermarketekben kapható sajtokat utasítják el általánosságban, hanem bizonyos terméktípusokat, amelyek szerintük ízben és minőségben is elmaradhatnak a hagyományos változatoktól.
1. Az előre reszelt sajt az egyik legkevésbé jó választás
Stephen Fleming bevásárláskor elsősorban az előre reszelt sajtokat kerüli. Bár ezekkel időt lehet spórolni a konyhában, a szakértő szerint reszelés után a sajt
nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért gyorsabban veszít frissességéből. És sok ilyen termékhez burgonyakeményítőt vagy más csomósodást gátló összetevőt adnak,
hogy a reszelék ne tapadjon össze a csomagolásban. Ezek az adalékok az olvadási tulajdonságokat is befolyásolhatják. Fleming szerint jobb megoldás egy megfelelő minőségű sajttömb megvásárlása, amelyet otthon, közvetlenül felhasználás előtt reszelünk le.
2. Az egyenként csomagolt ömlesztett sajtszeleteket is kerülik
Louise Allen nem szívesen vásárol egyenként csomagolt ömlesztett sajtszeleteket sem. Ezek praktikusak lehetnek hamburgerekhez és szendvicsekhez, ízük és karakterük azonban gyakran elmarad a hagyományos cheddarétól.
Egy jól érlelt cheddar összetettebb ízvilágot kínál, amelyet az ömlesztett változatok kevésbé tudnak visszaadni.
A különbség nemcsak az ízben, hanem a sajt jellegében is megmutatkozik.

3. A csökkentett zsírtartalmú sajtokkal sem elégedett a szakértő
Fleming a zsírszegény sajtokat sem részesíti előnyben. A tejzsír ugyanis az íz és az állag kialakításában egyaránt fontos szerepet játszik, ezért a csökkentett zsírtartalmú változatokat kevésbé tartja élvezetesnek.
A szakértő inkább azt javasolja, hogy aki szereti a sajtot, fogyasszon kisebb mennyiséget a hagyományos változatból, ahelyett, hogy annak zsírszegény változatára cserélné. Így az ízélmény is megmaradhat.
4. A nagyon enyhe cheddar helyett érettebb sajtot választanak
A karakteres, erőteljes ízű sajtok nem mindenkinek kedvencei, Louise Allen szerint azonban érdemes túllépni a leglágyabb cheddarváltozatokon. Az érlelés során ugyanis a sajt íze fokozatosan összetettebbé válik: mélyebb, diósabb és intenzívebb aromák alakulnak ki benne.
Egyes hagyományosan készített, hosszabban érlelt sajtokban apró, ropogós kristályok is megjelenhetnek. Allen szerint egy jó minőségű, érett cheddar különösen jó választás lehet szendvicsekhez vagy sajttálakhoz, ahol maga a sajt kapja a főszerepet.
5. Az olcsó sajtválogatásoknál a minőség is kérdéses lehet
Summer a különböző sajtfajtákat tartalmazó, feltűnően olcsó válogatásokat kezeli fenntartásokkal. Különösen a 20 font, vagyis nagyjából 9000 forint alatti dobozoknál tartja indokoltnak az óvatosságot.
Ha egy csomagban többféle sajtot kínálnak ilyen alacsony áron, kérdéses lehet, hogy az egyes termékek milyen minőséget képviselnek. Summer szerint ezeknél a válogatásoknál gyakran hiányzik az ízek összetettsége, az érleltség és az a karakter, amely egy igazán jó sajtot megkülönböztet az átlagostól.
Ezeket a szempontokat nézik a sajtszakértők vásárláskor
Louise Allen szerint a csomagoláson feltüntetett összetevők sokat elárulhatnak a termékről. A hagyományos sajtfajták jellemzően tejből, indítókultúrából, oltóenzimből és sóból készülnek. A hosszabb összetevőlista önmagában nem bizonyítja a gyenge minőséget, de
aki hagyományos sajtot keres, annak érdemes az egyszerűbb összetételű termékeket előnyben részesítenie.
Az állag és az illat szintén fontos információt ad. Egy érett cheddar lehet kissé morzsalékos, miközben gazdag, karakteres aromával rendelkezik. A megfelelően érlelt Brie belseje ezzel szemben puha és krémes. A szokatlanul kellemetlen szag, a romlás jelei vagy a nem megfelelő tárolás viszont már intő jel lehet.
A származási hely és a gyártó személye sem mellékes. Fleming szerint sokkal többet elárul egy sajtról, hogy hol, ki és milyen tejből készítette, mint az olyan marketingkifejezések, mint a „krémes” vagy a „vintage” íz. Summer az AOC-jelöléssel ellátott sajtokat is ajánlja: ez a megjelölés azt tanúsítja, hogy a termék meghatározott földrajzi területen, előírt hagyományos módszerek szerint készült.
Fleming külön kiemelte a kézműves sajtok mezőgazdasághoz való szoros kötődését is. A tej összetétele az évszakokkal változik, a sajt pedig az érlelés során folyamatosan alakul. Szerinte éppen
ez az egyik legnagyobb értéke a hagyományos sajtkészítésnek: a termék nem feltétlenül ugyanolyan ízű az év minden napján.

