Az Európai Unió leggazdagabb országa húsz hiányszakmában keres munkavállalókat - az átlagfizetés meghaladja a 7000 eurót Luxemburgban
Külföldi munkavállaláson gondolkodóknak érdemes tájékozódniuk a luxemburgi lehetőségeken, ugyanis az egy főre jutó GDP alapján az Európai Unió leggazdagabb tagállamának számító országban a kiemelkedően magas átlagfizetések ellenére több ágazatban is nehézséget okoz a megfelelő szakemberek megtalálása. A helyi munkaügyi hivatal húsz olyan foglalkozást tart számon, amelyekben különösen nagy a hiány, a hatóságok pedig gyorsított eljárással segítik az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók felvételét is.
A magyaroknak mindez azért lehet különösen fontos, mert Magyarország és Luxemburg egyaránt az Európai Unió tagja. Így a magyar állampolgároknak nem kell külön munkavállalási engedélyt kérniük ahhoz, hogy a nyugat-európai országban dolgozzanak.
Több mint 2,6 millió forint a havi bruttó átlagfizetés
Az Eurostat 2025-ös adatai alapján Luxemburgban volt a legmagasabb az éves, teljes munkaidőre korrigált átlagfizetés az Európai Unióban. A bruttó kereset elérte a 85 600 eurót, ami a november 13-ai, 365,6 forintos euróárfolyammal számolva közel 31,3 millió forint évente.
Havi bontásban ez hozzávetőleg 2,61 millió forintos bruttó átlagbérnek felel meg.
A lista második helyén Dánia áll 73 500 eurós, vagyis körülbelül 26,9 millió forintos éves átlaggal, míg Írországban 64 400 euró, azaz nagyjából 23,5 millió forint volt ez az összeg.
Az Európai Unió egészében az éves átlagfizetés 41 500 eurót tett ki, ami körülbelül 15,2 millió forintnak, havonta pedig 1,26 millió forintnak felel meg. Magyarországon ugyanez a mutató 20 100 euró, vagyis hozzávetőleg 7,35 millió forint volt 2025-ben.

Fontos azonban, hogy ezek bruttó, teljes munkaidőre átszámított statisztikai átlagok. Nem azt jelentik, hogy minden luxemburgi dolgozó ennyit keres, és az egyes szakmákban, illetve munkakörökben jelentős eltérések lehetnek.
Ezekben a szakmákban keresnek most dolgozókat
A luxemburgi munkaügyi hivatal, az ADEM húsz hiányszakmát sorolt fel, amelyekben a munkáltatók nehezen találnak megfelelő jelölteket. A kereslet több gazdasági területet is érint:
- Pénzügy és banki szolgáltatások: pénzügyi elemzőket, hitel- és kockázatértékelési szakértőket, banki tanácsadókat, könyvvizsgálókat, jogászokat és pénzpiaci szakembereket keresnek.
- Informatika: programozókra, szoftverfejlesztőkre, informatikai rendszergazdákra, valamint műszaki támogatást és infrastruktúra-karbantartást végző szakemberekre van szükség.
- Egészségügy és szociális ellátás: ápolók, egészségügyi szakdolgozók, gondozók, szociális munkások és gyermeknevelők előtt is nyílhatnak lehetőségek.
- Építőipar és ipar: tetőfedőket, ipari gépészeket, autókarosszéria-lakatosokat, ipari berendezések telepítésével és karbantartásával foglalkozó dolgozókat is keresnek.
- Mérnöki területek: a minőségellenőrzésben, a kutatásban és a fejlesztésben jártas szakemberekre szintén igény mutatkozik.
A hiányszakmák listája nem állandó: a hatóságok évente felülvizsgálják, hogy mely foglalkozásokban a legnehezebb megfelelő munkaerőt találni. A 2026-os jegyzékbe több építőipari és ipari munkakör is bekerült, miközben bizonyos számviteli állások kikerültek belőle.
Öt munkanap alatt megszülethet a szükséges igazolás
Luxemburg a munkaerőhiány enyhítése érdekében az Európai Unión kívüli országokból érkező szakemberek felvételét is igyekszik felgyorsítani. A hiányszakmák esetében a munkáltatók akár öt munkanapon belül megkaphatják az ADEM-től a szükséges igazolást, amely lehetővé teszi, hogy az adott állásra unión kívüli állampolgárt alkalmazzanak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett dolgozók automatikusan munkavállalási és tartózkodási engedélyhez jutnak: az egyéb bevándorlási és foglalkoztatási feltételeknek továbbra is meg kell felelniük.
A magyar munkavállalók helyzete ennél egyszerűbb. Mivel Magyarország és Luxemburg is az EU tagja, a magyar állampolgárok külön munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az országban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszabb tartózkodáshoz kapcsolódó adminisztratív teendőket is figyelmen kívül lehet hagyni.
A lakhatás sokat elvihet a magas fizetésből
A kiemelkedő bérek mellett a megélhetési költségekkel is számolni kell. Luxemburgban különösen a lakhatás jelenthet komoly kiadást, ezért a magasabb fizetés önmagában még nem árulja el, mennyi pénz maradhat a hónap végén.
A luxemburgi lakásügyi minisztérium 2026 júniusában ismertetett felmérése szerint a vizsgált lakások 55,3 százalékánál a havi bérleti díj 1000 és 1750 euró között volt. Ez a november 13-ai árfolyamon hozzávetőleg 366 ezer és 640 ezer forint közötti összeget jelent. A lakások 16,4 százalékánál pedig a havi bérleti díj a 2000 eurót, vagyis a 731 ezer forintot is meghaladta.
A felmérés ugyanakkor már érvényben lévő bérleti szerződések adatait dolgozta fel, ezért az összegek nem feltétlenül tükrözik azt, mennyibe kerül ma új lakást találni. A bérleti díjak az ingatlan elhelyezkedésétől, méretétől, állapotától és a szerződés időpontjától is függnek.
A luxemburgi munkavállalás tehát a magas bérek miatt vonzó lehet a magyaroknak, de érdemes a döntés előtt a várható nettó fizetést, a lakhatást és a mindennapi kiadásokat is összevetni.

