Szakértő: A legtovább élő emberek nem CrossFit vagy Pilates edzésekre járnak
A világ úgynevezett kék zónáiban, vagyis azokon a területeken, ahol feltűnően sokan élik meg a százéves kort, egészen másképp viszonyulnak a testmozgáshoz, mint ahogyan azt a modern fitneszkultúra diktálja. Dan Buettner kutatásai többek között Szardíniára, Okinavára, Ikáriára, a kaliforniai Loma Lindára és a Costa Rica-i Nicoya-félszigetre irányultak.
A hosszú élet kutatója a ZOE podcast vendégeként beszélt arról, milyen közös szokásokat figyelt meg ezekben a közösségekben. Megállapításai érdekesek, mivel a hosszú életet rendszerint a tudatos edzéstervekkel és a gyakori sportolással kapcsoljuk össze, miközben az általa vizsgált népcsoportok egészen más mintát követnek.
Nem az edzőteremben töltött órák számítanak
Buettner szerint a kék zónák lakói nem a mai értelemben vett edzésprogramok alapján alakítják a napjaikat. Nem CrossFitre, Pilates-re vagy más szervezett mozgásformákra építik a mindennapjaikat. Ehelyett
a fizikai aktivitás szinte észrevétlenül épül be a napi teendőikbe. Sokat gyalogolnak, kertészkednek, gondozzák a veteményesüket, és a ház körüli munkákból is kiveszik a részüket.
Ezek a tevékenységek folyamatos mozgásban tartják őket anélkül, hogy külön edzésidőt kellene kijelölniük maguknak.
Húszpercenként megmozdulnak
A kutató egy másik fontos különbségre is felhívta a figyelmet:
a kék zónák lakói nagyjából húszpercenként mozognak valamilyen formában. Ez nem tudatos edzés, hanem a napi rutin természetes velejárója.
A modern életmódban ezzel szemben sokan hosszú órákat töltenek ülve, majd egyetlen edzéssel próbálják ellensúlyozni a napközbeni inaktivitást. Buettner szerint azonban a rendszeres, napközben elosztott mozgás nem váltható ki egyszerűen egy edzőtermi alkalommal.
Öröklött adottságok helyett a mindennapi szokások vezetnek a hosszú élethez

A kék zónák lakóinak hosszú életét Buettner nem valamilyen különleges genetikai előnnyel magyarázza. A kutató szerint ezekben a közösségekben nem a kivételes örökletes adottságok jelentik a döntő különbséget, hanem az életmód.
Megfigyelései szerint az ott élők körében ritkábban fordulnak elő olyan, az élettartamot jelentősen befolyásoló betegségek, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek, a rák vagy a demencia. A hosszú élet mellett ezért az is lényeges, hogy sokan közülük idősebb korukban is viszonylag jó egészségi állapotban maradnak.
Hol találhatók a világ kék zónái?
Dan Buettner kutatásai öt olyan térséget azonosítottak, ahol az átlagosnál jóval többen érik meg a százéves kort. Ezek közé tartozik
a szardíniai Ogliastra, a japán Okinava, a görög Ikária, a Costa Rica-i Nicoya-félsziget, valamint a kaliforniai Loma Linda.
Bár földrajzilag távol esnek egymástól, az itt élők életmódjában több hasonlóság is megfigyelhető.
A különbségek ugyanakkor jelentősek: Szardínián a hegyvidéki települések lakói, Okinaván pedig különösen az idősebb nők kerültek a kutatások középpontjába. Loma Linda esetében a hetednapi adventista közösség életét vizsgálták, míg Ikária és Nicoya szintén sajátos helyi szokásaival tűnt ki. A kék zónák elnevezés tehát nem egyetlen kultúrát vagy életformát takar, hanem egymástól távoli közösségeket, amelyekben szokatlanul magas a hosszú életűek aránya.
A hosszú élet nem egyetlen szokáson múlik
Buettner kutatásai szerint a rendszeres mozgás csak egy a hosszú élethez kapcsolódó tényezők közül. A kék zónák lakóinak mindennapjaiban az étkezés, a családi kapcsolatok, a közösségi élet és a lelki egyensúly is fontos szerepet kap. Ezek nem különálló, szigorúan követett szabályok, hanem az élet természetes részét képező szokások.
Az étkezésben például jellemző a növényi alapanyagok előtérbe helyezése, a hüvelyesek rendszeres fogyasztása és a kevésbé feldolgozott élelmiszerek választása. Emellett a családi és baráti kapcsolatok ápolása, valamint az összetartó közösségekhez való tartozás is visszatérő elem. Buettner megközelítése szerint a hosszú élet szempontjából nem egyetlen kiemelt módszer, hanem több, egymást erősítő életmódbeli tényező együttese számít.

