Kivonul a Tesco? Ezek a boltok jöhetnek helyette - megszólalt a cég sajtóosztálya is
Időről időre felmerül a kérdés, mi lesz a Tesco közép-európai érdekeltségeinek sorsa. A brit áruházlánc magyarországi jelenléte évtizedes múltra tekint vissza, az elmúlt tíz évben pedig több alkalommal is felröppent, hogy a vállalat megválhat magyarországi üzleteitől – írja a Portfolio. Ezekből a korábbi híresztelésekből végül nem lett kivonulás, a mostani helyzet azonban több szempontból is érdekes.
A lap a Financial Times szeptember 23-ai cikkét idézi, amely szerint a Schwarz Group – amely a Lidl és a Kaufland üzletláncokat működteti – várhatóan ajánlatot tesz a Tesco csehországi és szlovákiai érdekeltségeire. De az üzlet iránt érdeklődők között szerepel a holland Ahold Delhaize (amely az Albert áruházláncot üzemelteti Csehországban) és a lengyel Biedronka is. Az első ajánlatok várhatóan szeptember végére érkeznek.
A Tesco közép-európai egységei közül a cseh és a szlovák üzletág értékesítését a magyarországi tevékenységtől elkülönítve is vizsgálhatják.
Nem kis üzletről lenne szó
A Tesco magyar-, csehországi és szlovákiai jelenléte komoly méretű üzletágat jelent. A három országban működő hálózat több mint 22 ezer munkavállalót foglalkoztat, és több mint 560 üzletet működtet.
A teljes régiós tevékenység éves bevétele a Financial Times által idézett adatok szerint mintegy 4,5 milliárd font (mintegy 1899 milliárd forint).
A számok érzékeltetik, hogy egy esetleges tranzakció nem egyszerűen néhány üzlet átvételét jelentené. Egy ilyen lépés a régiós kiskereskedelmi térképet is átrajzolhatná.
A Tesco az elmúlt években egyébként fokozatosan szűkítette nemzetközi jelenlétét, és több külföldi érdekeltségét is értékesítette. Emiatt a közép-európai működés különösen fontos maradt a brit vállalat Egyesült Királyságon és Írországon kívüli jelenlétében.
Közben a magyar Tesco számai is változtak
Érdekes körülmény, hogy a magyarországi Tesco teljesítménye az utóbbi időszakban javult.
A 2025/26-os üzleti évben az összehasonlítható, IFRS-alapú adatok szerint a bevétel 697,2 milliárd forintról 741,4 milliárd forintra emelkedett. Ez 6,3 százalékos növekedést jelent.
Vagyis a magyarországi működés önmagában nem egy változatlan helyzetet mutat: miközben a tulajdonosi oldalon felmerülhet az érdekeltségek átrendezése, a hazai üzletág legfrissebb számai több ponton javulást jeleznek.

És akkor megjelent egy ismerős név
A történetben az egyik legérdekesebb fejlemény a Kaufland nevének felbukkanása.
A német hátterű áruházlánc ugyanahhoz a Schwarz Grouphoz tartozik, amelynek másik meghatározó kiskereskedelmi márkája a Lidl. A két lánc azonban nem ugyanazt a vásárlási modellt követi.
A Lidl elsősorban diszkontként ismert, míg a Kaufland nagyobb alapterületű üzletekkel és jóval szélesebb választékkal működik.
Ez azért lényeges, mert egy Tesco-méretű hálózat átvétele esetén a boltok mérete, elhelyezkedése és működési modellje is fontos szempont lehet.
A Kaufland Magyarországon jelenleg nincs jelen, miközben a környező országok közül többben is működtet üzleteket.
A vállalat azonban egyértelmű választ adott a Portfolio megkeresésére: jelenleg nem tervezi a belépést a magyar kiskereskedelmi piacra.
Ez természetesen nem ugyanaz, mint egy konkrét tranzakció cáfolata, de fontos különbség a piaci találgatások és a vállalat hivatalosan közölt álláspontja között.
Mit mondott a Tesco?
A Portfolio megkereste a brit Tesco sajtóosztályát is, ahol a szóvivő azt közölte, hogy a társaság
„nem kommentál piaci pletykákat vagy spekulációkat”.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan hivatalos Tesco-bejelentés, amely megerősítené a magyarországi kivonulást vagy a Kauflanddal kötendő ügyletet.
A mostani történet tehát több különálló információból áll össze:
- sajtóértesülések szerint vizsgálhatják a közép-európai érdekeltségek értékesítését;
- felmerült a cseh és szlovák üzletág külön kezelése;
- a Kaufland neve potenciális érdeklődőként is megjelent;
- a Kaufland jelenleg nem tervezi a magyar piacra lépést;
- a Tesco nem kommentálja a piaci spekulációkat.
Magyarországon nem lenne egyszerű a terjeszkedés
A Kaufland esetleges magyarországi megjelenésének gondolata egyébként nem most először kerül elő.
Korábban a Lidl Magyarország vezetése is beszélt arról, hogy lenne helye a Kauflandnak a hazai piacon. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási környezet mellett egy új, nagy alapterületű üzlethálózat kiépítése komoly akadályokba ütközhet.
A plázastopként ismert szabályozás miatt ugyanis az ilyen beruházások megvalósítása nem egyszerű.
Ráadásul a magyar kiskereskedelmi piacot az elmúlt években több, a nagy üzletláncokat érintő intézkedés is alakította, köztük az árszabályozás és a kiskereskedelmi különadó.
Ez egy esetleges tranzakció értékelésénél sem mellékes.
Miért lenne érdekes egy Tesco-Kaufland ügylet?
Papíron több ponton is van logika abban, hogy egy ilyen forgatókönyv felmerülhetett – állítja a Portfolio. A Kaufland olyan országokban is jelen van, ahol a Tesco közép-európai hálózattal rendelkezik, miközben a vállalat üzlettípusa közelebb áll a nagyobb Tesco-egységekhez, mint egy klasszikus diszkontmodellhez.
Egy esetleges felvásárlásnál természetesen nemcsak az üzletek száma számítana. Legalább ilyen fontos lehet:
- az üzletek elhelyezkedése;
- a bérelt és saját tulajdonú ingatlanok aránya;
- a logisztikai infrastruktúra;
- a munkavállalói állomány;
- a beszállítói kapcsolatok;
- a már meglévő piaci részesedés;
- valamint az egyes országok szabályozási környezete.
Egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos válasz
A jelenlegi információk alapján korai lenne kész tényként kezelni, hogy a Tesco távozik Magyarországról, vagy hogy a Kaufland veszi át az üzleteit. A brit lánc nem erősítette meg az értékesítést, a Kaufland pedig kifejezetten azt közölte, hogy jelenleg nem tervezi a magyar piacra lépést.
Ami biztos: a közép-európai kiskereskedelem körül ismét élénk találgatások indultak, és a következő időszakban érdemes lesz figyelni, hogy a mostani hírekből lesz-e hivatalos vállalati döntés.

