Onkológusok kérik: ne használjunk egy gyakori tisztítószert
A rákmegelőzés kapcsán sokan még mindig elsősorban a genetikára, a dohányzásra vagy az étrendre gondolnak, pedig az onkológusok szerint a mindennapi környezetünk is sokat számít. Nem egyetlen döntésen múlik minden, de az apró, ismétlődő hatások évek alatt összeadódhatnak. Ilyen lehet az is, milyen anyagokat lélegzünk be rendszeresen az otthonunkban – írja az Egészségkalauz.
A szakértők szerint az egyik leggyakoribb, mégis sokszor ártalmatlannak hitt termékkör a légfrissítőké. Legyen szó spray-ről, konnektorba dugható illatosítóról, autós parfümről vagy „friss pamut” illatú aeroszolról, ezek nem egyszerűen eltüntetik a kellemetlen szagokat: gyakran új vegyületeket juttatnak a levegőbe.
A tisztaság illata mögött vegyi terhelés is lehet
Dr. Amar Rewari onkológus szerint a mindennapi vegyi terhelésünk jelentős része éppen az otthonunkból származhat. A bútorokból, festékekből, tisztítószerekből és illatosítókból olyan anyagok párologhatnak ki, amelyeket zárt térben újra és újra belélegzünk. A légfrissítők esetében az egyik fő aggodalmat az úgynevezett illékony szerves vegyületek, vagyis VOC-k jelentik. Ezek között előfordulhatnak olyan anyagok is, mint a benzol vagy a formaldehid. A probléma nem az, hogy egyetlen fújás biztosan betegséget okozna, hanem az, hogy a rendszeres, tartós beltéri expozíció növelheti a szervezet terhelését. Dr. Michael J. Levitt onkológus is erre a kellemetlen ellentmondásra hívja fel a figyelmet: sokan azért használnak légfrissítőt, hogy tisztábbnak érezzék az otthonukat, miközben valójában olyan anyagokat juttathatnak a levegőbe, amelyek ronthatják annak minőségét.
Nemcsak a légfrissítő számít
A beltéri levegő minőségét nem egyetlen termék határozza meg. A festékek, bútorlapok, ragasztók, tisztítószerek, illatosított gyertyák és egyes háztartási vegyszerek is hozzájárulhatnak ahhoz, amit sokszor beltéri szmognak neveznek. Az Egészségügyi Világszervezet is régóta figyelmeztet arra, hogy a lakáson belüli levegőszennyezés komoly egészségügyi kockázat lehet. A rossz beltéri levegő összefüggésbe hozható légzőszervi problémákkal, és bizonyos esetekben daganatos megbetegedések kockázatával is. Ezért a szakértők szerint a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás továbbra is a rendszeres szellőztetés. A friss levegő sokszor többet ér, mint bármilyen mesterséges illat.
Mi lehet a gond az illatosítókkal?
A légfrissítők összetétele termékenként eltérő, de több olyan anyagcsoport is előfordulhat bennük, amely miatt érdemes óvatosnak lenni. A terpének akár természetes illatokban is jelen lehetnek. Önmagukban is irritálhatják a légutakat, de más levegőben lévő vegyületekkel reakcióba lépve formaldehid képződéséhez is hozzájárulhatnak. Ezeket az anyagokat hormonrendszert zavaró vegyületekként tartják számon, és kutatásokban összefüggésbe hozták többek között az emlőrák kockázatával is.
Az onkológusok ugyanakkor nem azt mondják, hogy pánikba kell esni minden korábbi használat miatt. A lényeg inkább az, hogy amit lehet, érdemes csökkenteni a jövőben.
Hogyan lehet friss a levegő vegyszeres illatosítás nélkül?
A szakértők szerint nem a szagok elfedése a megoldás, hanem az okok megszüntetése. Ha kellemetlen szag van a lakásban, elsőként érdemes kivinni a szemetet, kiszellőztetni, ellenőrizni a nedves, penészesedésre hajlamos részeket, és tisztán tartani azokat a felületeket, ahol a szag forrása lehet. A szódabikarbóna és az aktív szén segíthet a szagok megkötésében anélkül, hogy újabb vegyületeket bocsátana a levegőbe. Ha pedig valaki mégis kellemes illatot szeretne, egy lábasban lassan melegített narancshéj, fahéj vagy szegfűszeg barátságosabb megoldás lehet, mint a vegyszeres aeroszol.
A friss virág, a gyakori szellőztetés és a száraz, tisztán tartott lakókörnyezet sokszor bőven elég ahhoz, hogy az otthon levegője valóban frissebb legyen.
A hormonrendszert zavaró anyagokra is érdemes figyelni
A légfrissítők mellett egyre több szó esik az endokrin diszruptorokról, vagyis a hormonrendszer működését befolyásoló vegyi anyagokról.
Ilyenek lehetnek bizonyos műanyagok, kozmetikai összetevők, élelmiszer-csomagolóanyagok, valamint a BPA-t tartalmazó termékek.
Ezek az anyagok beavatkozhatnak a hormonális szabályozásba, ami hosszú távon egyes daganatok, például az emlő- vagy prosztatarák kockázatával is összefüggésbe hozható. A kockázat csökkentésének egyik egyszerű módja, ha műanyag helyett üveg vagy rozsdamentes acél tárolókat használunk, és nem melegítünk ételt műanyag edényben.
Nem mindegy, mit eszünk
A daganatos betegségek megelőzésében az étrendnek is fontos szerepe van, de nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan készítjük el. A nagyon magas hőmérsékleten történő sütés, grillezés során olyan vegyületek keletkezhetnek, például heterociklusos aminok és policiklusos aromás szénhidrogének, amelyek potenciálisan rákkeltő hatásúak lehetnek.
Ez nem jelenti azt, hogy soha többé nem lehet grillezni, de érdemes a kíméletesebb technikákat is előnyben részesíteni.
A párolás, az alacsonyabb hőfokon sütés és az odaégett részek kerülése mind segíthet csökkenteni a felesleges terhelést. Dr. Rewari szerint az étrendnél sem a tökéletesség a cél. Több teljes értékű élelmiszer, zöldség, gyümölcs és következetesebb napi rutin már önmagában sokat számíthat.
Mozgás, alvás, stressz – a csendes védőfaktorok
A rendszeres mozgás bizonyítottan hozzájárulhat bizonyos daganatok, például a vastagbél- és emlőrák kockázatának csökkentéséhez. Már napi 30 perc mérsékelt intenzitású aktivitás, például gyors séta is mérhető előnyökkel járhat.
Az alvás szerepét szintén nem érdemes alábecsülni.
A tartósan rossz alvásminőség és a felborult cirkadián ritmus, például éjszakai műszak esetén, összefüggésbe hozható bizonyos daganatok fokozott kockázatával. A stressz és a rák közötti közvetlen kapcsolat nem egyértelmű, de a krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert, fokozhatja a gyulladásos folyamatokat, és kedvezőtlen életmódbeli szokásokhoz vezethet. A relaxáció, az alvás rendezése és a pszichés támogatás ezért az általános egészségmegőrzés fontos része lehet.
A legfontosabb lépések egyszerűek
Az onkológusok szerint a rákmegelőzésben továbbra is kulcsszerepe van a füstmentes életnek, a fényvédelemnek és a rendszeres szűréseknek. A dohányzásról vagy e-cigiről való leszokás az egyik legfontosabb döntés a tüdő védelmében. A naptej használata és a szolárium kerülése a bőrrák kockázatát csökkentheti. A mammográfia, a vastagbélrákszűrés és más ajánlott vizsgálatok életet menthetnek, mert a korán felfedezett elváltozások sokkal nagyobb eséllyel kezelhetők. Bizonyos szűrésekkel már a rákmegelőző állapotok is időben felismerhetők és eltávolíthatók.
A légfrissítők elhagyása önmagában nem csodaszer, de jó példa arra, hogy a mindennapi döntéseinknek igenis lehet jelentőségük. Nem a félelem a cél, hanem az, hogy kevesebb felesleges vegyi terhelés érje a szervezetünket – ott, ahol a legtöbbet tartózkodunk: a saját otthonunkban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezért jó jel, ha hosszú lábú pók jelenik meg a lakásodban
Jön a 358(!) részes Parkside-készlet a Lidlbe - 3999 forintért...
Két filléres konyhai szer kell csak a lefolyóba, és megszűnik a...
Viszlát, éjszakai zümmögés! 1999 forintért érkezik a Lidl...
Fél év alatt 2 millió forint: a kecskeméti bolti dolgozó...
