Az EU kemény ajánlást tett, eltűnhet a Huawei és a ZTE az európai hálózatokból
Az Európai Bizottság újabb határozott jelzést küldött a tagállamoknak: Brüsszel azt ajánlja, hogy az uniós országok zárják ki a Huawei és a ZTE hálózati berendezéseit a helyi távközlési szolgáltatók kapcsolati infrastruktúrájából. A lépést kiberbiztonsági aggályokkal indokolják, és az Európai Unió digitális hálózatainak védelmét erősítő, szélesebb szabályozási törekvések részeként kezelik.
A Reuters szerint az Európai Bizottság szóvivője május 4-én, hétfőn beszélt arról, hogy a tagállamoknak azt javasolják: a helyi telekommunikációs operátorok infrastruktúrájából hagyják ki a Huawei és a ZTE eszközeit. A készülő új kiberbiztonsági szabályok pedig lehetőséget adnának az EU-nak arra is, hogy megtiltsa a magas kockázatúnak minősített beszállítóktól származó berendezések használatát az uniós piacon.
Egyelőre ajánlás, de nem biztos, hogy így is marad
A mostani bizottsági jelzés még nem jelent azonnali, az egész unióra kiterjedő tilalmat. Inkább politikai és szabályozási iránymutatás arról, merre mozdulna Brüsszel a következő időszakban. A háttérben az a régóta hangoztatott uniós álláspont áll, hogy a Huawei és a ZTE a bizottsági megközelítés szerint érzékelhetően nagyobb kockázatot jelenthet az európai hálózatokban, mint más beszállítók.
A tét azért nagy, mert a távközlési infrastruktúra nem egyszerűen mobilinternetet vagy gyorsabb adatkapcsolatot jelent.
Ezekre a hálózatokra épülnek az 5G-s szolgáltatások, az adatközpontok, a feldolgozó csomópontok és egyre több olyan digitális megoldás is, amely a gazdaság, a közlekedés vagy akár a közszolgáltatások működésében is szerepet kap.
Három év alatt tűnhetnének el a kritikus eszközök
A Mobilarena cikke szerint a tervek alapján a Huawei és a ZTE kiszorítása a kritikus infrastruktúrából törvényi úton is előírható lenne az EU 27 tagállamában. A szabályozás egyik legfontosabb eleme egy hároméves kivonási határidő lehetne, amely alatt a már telepített, érintett berendezéseket is el kellene távolítani a kritikus rendszerekből. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy 2029-re az EU elvárná: az alapvető hálózati elemekből, adatközpontokból és feldolgozó csomópontokból teljesen kerüljenek ki a Huawei- és ZTE-komponensek. A folyamat a 2022-ben indított amerikai „rip and replace” programhoz hasonlíthatna, csak jóval nagyobb, európai léptékben.
Kína már jelezte: nem hagyná szó nélkül
A brüsszeli irány azonnali kínai reakciót váltott ki. Peking már korábban ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az új uniós kiberbiztonsági szabályokat alkalmazni kezdik. Kína szerint a tervezett intézkedések diszkriminatívak, és kedvezőtlenül hathatnak az EU és Kína kereskedelmi kapcsolataira is. A kínai álláspont szerint a szabályozás nem csak hátrányos megkülönböztetést jelentene, hanem a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal is ütközhetne. Brüsszel ezzel szemben kiberbiztonsági és stratégiai függőségi kérdésként kezeli az ügyet.
Magyarországot sem hagyná érintetlenül
A fejlemény hazai viszonylatban is fontos lehet. Itthon valószínűleg továbbra is maradtak kínai eszközök a Yettel és a One hálózatában, előbbinél ZTE-, utóbbinál Huawei-berendezések, főként az 5G-s hardverparkban. Mivel a mostani brüsszeli lépés egyelőre ajánlás, azonnali cseréről még nincs szó, de ha a tervezett kötelező szabályozás átmegy, a tagállamoknak és a szolgáltatóknak is komoly feladatot jelenthet az átállás. Az európai előzmények is mutatják, hogy a kérdés nem pusztán technológiai. Svédország már 2020-ban kitiltotta a Huawei és a ZTE eszközeit az 5G-hálózatából. A döntésnek diplomáciai és gazdasági következményei is voltak: a kínai válaszlépések után az Ericsson ottani bevételei 46 százalékkal estek vissza.
Nem csak hálózati kérdés, hanem geopolitikai ügy is
A Huawei és a ZTE ügye évek óta része annak a szélesebb vitának, amelyben az EU egyszerre próbálja védeni digitális infrastruktúráját, csökkenteni technológiai függőségeit és kezelni a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatait. A mostani ajánlás egy olyan folyamat újabb állomása, amelyben a tagállamoknak hamarosan nem csak szakmai, hanem politikai és gazdasági következményekkel is számolniuk kell.
Ha az ajánlásból valóban kötelező szabályozás lesz, az európai mobilszolgáltatók előtt hosszú és költséges cserefolyamat állhat. A kérdés most az, hogy Brüsszel meddig megy el a hálózatbiztonság nevében, és Kína milyen választ ad arra, ha az unió valóban nekilát a magas kockázatúnak minősített beszállítók kiszorításának.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Termékvisszahívás: ha ebből a fűszerből vettél, ne egyél...
Indulhat a roham a Lidlbe: érkezik a kisgép, amivel vegyszer...
Működik a trükk: a nagymamák ezt adják a palacsintához szóda...
Kiderült, miért késhettek a fizetések: ez volt a gond a nagy...
Egyre furcsábban mozog a pénz a magyar számlákon - most...
