Belföld 2021. március 18.

Csodás megyeszékhely két belvárossal: látnivalók Veszprémben és környékén

Balázs Belföld 2021. március 18.
A városban mindenki tudja, mit jelent, hogy "fussunk össze az óránál", miként azt is, hogy nem kell messzire menni egy remek erdei sétáért. Most eláruljuk, mi a helyiek fő találkozási pontja, illetve bemutatjuk Veszprém lenyűgöző látnivalóit.

A veszprémi kilátók után most a város és környékének további látványosságaival is megismerkedünk.

Aki járt már Veszprémben, annak valószínűleg feltűnt már, hogy a veszprémi megyeszékhelynek két belvárosa is van. A klasszikus, régi korokra emlékeztető épületekkel megpakolt rész az Óváros térkörnyékén kezdődik, míg az épülő szocializmus és a rendszerváltást követő építkezési hullám épületeivel tarkított terület pedig a Hotel Veszprém mögött indul (köztük a sors iróniájaként ma üzletházként működő egykori pártház épületével, valamint a lakhatási problémákat egy csapásra megoldani akaró néhai Pap elvtárs szörnyszülöttjével, a húszemeletessel) és szépen lassan beolvad a Kossuth utca régebbi, századfordulós házai közé. Ezek közül kétségtelenül az egyik legimpozánsabb az utca alján található, egykori Takarékpénztár épülete.

A veszprémi Kossuth utca alja a Takarékpénztár épületével, 1966-ból.
A veszprémi Kossuth utca alja a Takarékpénztár épületével, 1966-ból (Forrás: Fortepan / Herth Viktória dr)

A veszprémiek számára a Kossuth utca a fő találkozási pont, ha valaki azt mondja, hogy ˝fussunk össze az óránál˝, mindenki tudja, hogy az utca elején található nagy óráról beszél. Ha be akarsz vágódni a város lakóinál, akkor tanuld meg a Rubber Puppet nevű helyi zenekartól a Kossuth utcán című dalt, de az se baj, ha csak a refrént ismered, már szeretni fognak érte.

 

 

 

A modernnek szánt belváros után jöhet az igazi, az Óváros tértől fölfelé haladva egy tipikus, csinos és szerencsés (ez alatt azt értjük, hogy nem lőtték annyira szét a második világháborúban, mint sok másik egykori csinos kollégáját) kelet-közép-európai várost találunk a 18.-19. századból származó épületekkel, palotákkal és persze ott van a vár is.

Ezen a környéken akkor is jó sétálni, ha éppen nincs nyitva semmi és a vár mögötti Benedek-hegyről elénk táruló kilátásban hosszasan elgyönyörködhetünk egy kellemes tavaszi napon.

Veszprém látképe a várból, szemben a Benedek-hegy.
Veszprém látképe a várból, szemben a Benedek-hegy (Forrás: Getty Images)

Zöld és zöld

Nem kell nagyon messzire menni a belvárostól akkor sem, ha zöldterületre vágyunk, ugyanis a Zeneiskola és a Laczkó Dezső Múzeum mellett található Erzsébet-liget kitűnő hely a kellemes elüldögélésre és szerencsésebb esetben (mondjuk, amikor nincs zárva az ország egy pandémia miatt) a múzeum és a mellette lévő tájház is igen hangulatos, nem utolsósorban hasznos kulturális kikapcsolódást ígér. Az Erzsébet sétányról kiérve egy évtizedek óta elhagyatottan álló, kísérteties épületre lehetünk figyelmesek, ez a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely, vagy ismertebb nevén a Heim Pál Megyei Gyermekkórház, amit 1995-ben zártak be.

Vagy ott a Benedek-hegy melletti terület, amit Veszprémvölgynek is neveznek, ahol a lassan csordogáló Séd-patak mellett sétálhatunk, illetve szemügyre vehetjük egy régi kolostor romjait is, amit a 13. században alapítottak és arról nevezetes, hogy IV. Béla király lánya, a későbbi Szent Margit is itt lakott pár évig, mielőtt a Nyulak-szigetére (a mai Margit-sziget) költözött volna.

Amennyiben inkább a város környéki zöldövezetbe szeretnénk kirándulni, akkor az első és kétségtelenül legnépszerűbb ilyen hely a Gulya-domb, ahol többek között a korábbi írásunkban is bemutatott Gizella Királyné Kilátó is található, továbbá itt van a Laczkó Dezső-forrás is, aminek kellemes, hűs vize sok kiránduló szomját enyhítette már az elmúlt évtizedek alatt. A mezei kiránduláson túl bográcsozásra és szalonnasütésre is ideális körülményeket találunk a Gulya-dombon, ráadásul itt viszontláthatjuk a Séd-patakot is, úgyhogy igazán vadregényes hatása van a környéknek.

Külön menőség, hogy az állatkert is a közelben van, így a kirándulást (már ha nem kell tovább küzdenünk a járvánnyal) összeköthetjük az ország egyik legmenőbb állatkertjének felkeresésével is. A terep könnyű, szóval kisgyerekekkel és idősekkel is bevállalható. Nincs messze innen a Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor sem, a legenda szerint itt hímezték Gizella királyné és talán még Szent István koronázási palástját is, a kolostor romjai mellett van egy jezsuita templom is.

Jutaspuszta

Nem kell elhagyni a várost egy másik remek erdei séta kedvéért sem, ez pedig a Fenyves tanösvény (ahol a Jutas Vitéz Kilátó is található), ami a Jutasi út és a Tüzér utca közötti zöld sávban terül el. Ez a tanösvény a helyi erdészet tulajdonában áll és a környék őshonos növényeit, illetve állatait mutatja be.

A kilátótól mintegy félórányi séta után eljuthatunk a város északi részén található Jutaspusztára, ahol a város történelmének egy elfelejtett mementója áll, a jutaspusztai cselédtemetőről van szó, ahova a környékbeli uradalmak egykori szolgálói temetkeztek, de a 20. század közepe óta elhagyatottan áll.

Ehhez persze annak is volt némi köze, hogy a közeli szovjet laktanyából a katonák ide jártak célba lőni, a golyónyomok ma is láthatók a zömükben századfordulós fejfákon és sírköveken. Ha már Jutaspusztán vagyunk, mindenképp nézzük meg az Ejtőernyős emlékművet, amit vitéz Bertalan Árpád őrnagy, a magyar ejtőernyős csapatnem megszervezőjének és 17 bajtársának tiszteletére állítottak, akik itt vesztették életüket 1941. április 12-én a két világháború közötti Magyarország legsúlyosabb repülőbalesetében.

A környék

Ha pedig mindezeket bejártuk, de szívesen csatangolnánk még a környéken, akkor a várostól északra, illetve nyugatra találjuk a Bakonyt, olyan remek helyekkel, mint a várromjairól ismert Bánd, vagy Csesznek, a csodálatos erdei sétákat ígérő Városlőd, Bakonybél, vagy Farkasgyepű, a porcelánmanufaktúrájáról híres Herend, illetve az apátságáról és különösen az arborétuma miatt népszerű Zirc. Amennyiben nem akarunk annyira erdőzni, akkor délre találjuk a Nemesvámoshoz tartozó Balácapusztán a római villát, dél-nyugatra pedig Nagyvázsonyt és benne a Kinizsi várral. Ha délre, vagy dél-keletnek indulunk, akkor pedig kisvártatva szembe jön velünk a Balaton.

Keresés az oldalon