Belföld 2021. január 26.

Különleges épületek Budapesten, amik mellett naponta elsétálunk

Fatima Belföld 2021. január 26.
A fővárosban számtalan nevezetes épület található, amik mellett nap mint nap elmegyünk, de nem is vesszük észre szépségüket, különlegességüket. Néha álljunk meg és csodáljuk meg ezeket, turistáskodjunk itthon is!

A fővárosban járva vagy hétvégi program után kutatva jusson eszünkbe, mennyi izgalmas épületet fedezhetünk fel az utcákon, melyek mesélnek a múltunkról vagy a történelemről. Most bemutatunk közülük ötöt, melyeket a belvárosban kóborolva közelebbről is szemügyre vehetünk.

1. Thonet-ház

A Thonet-ház Budapest V. kerülete szívében a Váci utca 11/A és az Aranykéz utca 3. szám között húzódó 19. század végi műemléképület, amelyet Budapest első modern kereskedőházaként tartunk számon. Korábban egy 1867-ben emelt, kétemeletes romantikus épület volt, építtetői Szentkirályi Móric, Albert és Kálmán, tervezője pedig a Gerster és Frey voltak, mígnem mai házat 1888–1890 között a nemzetközi sikereket elért Michael Thonet, a kecses hajlított bútorok atyjának fiai építtették  – Lechner Ödön, Pártos Gyula és Klein H. János tervei alapján. Ez egy négyemeletes (félemelet+három szint), padlással épült, két belsőudvaros korai szecessziós üzletház, zártsorú beépítésben, három kettős ablakos tengellyel, homlokzata pirogránit díszítésű Zsolnay-burkolólapokkal, első és második emeletén kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon nyugvó baldachinok alatt férfi- és nőalakot ábrázoló szobrokkal. Bejárati előterét többszörösen átépítették, udvari szárnya földszintjén acélvázas raktárat létesítettek. Az épületet sokan Lechner Ödön életművének egyik legkülönlegesebb darabjának tartják, éppen ezért érdemes megcsodálni a Váci utca ékszerdobozát, ha az ember arra téved.

A Thonet-ház egyik homlokzati szobordísze a belvárosi Váci utca 11/A-ban. A XIX. század végén épült szecessziós üzletházat Lechner Ödön, Pártos Gyula és Klein H. János tervezte.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

2. Anker-palota

Naponta elmegyünk a a Deák Ferenc tér szomszédságában lévő, eklektikus stílusban épült palota mellett, pedig meghatározó látványossága Budapest belvárosának. 1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki a pesti székház megépítésére – a pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar). Noha ráférne egy tatarozás, néha álljunk meg és csodáljuk egy kicsit a mindennapi rohanás közepette.

Az Alpár Ignác által tervezett Anker-ház impozáns mûemlék épülete a Deák tér, az Erzsébet tér és a Károly körút találkozásánál. A háttérben középen a Szent István-bazilika kupolája, balra az Erzsébet tér sarkán az Ece City Center épülettömbje látható. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

3. Mai Manó ház

A Magyar Fotográfusok Háza – avagy a Mai Manó Ház – 1894-ben épült Mai Manó fotográfus megrendelésére. A Nagymező utca 20. szám alatt található épület célja, hogy helyet biztosítson a hazai, nemzetközi, történelmi és kortárs fotókiállításoknak.  1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger Mici), művésznevén „Miss Arizona”, ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-án nyílt meg, egy könyvesbolt is található benne.

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház a VI. kerület, Nagymezõ utca 20-ban.
MTVA/Bizományosi: Róka László

4. Wichmann-kocsma

Január elején járta be a magyar sajtót a hír, hogy eltűnhet a legendás Wichmann-kocsma épülete, ám aztán kiderült: az utolsó pillanatban megmenekülhet. De mit is tudunk az épületről pontosan? A VII. kerület Kazinczy utca 55. szám alatt található kocsmát 1987-ben nyitotta meg Wichmann Tamás (1948-2020) kilencszeres világbajnok kenus. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok fiktív védőszentje után, később változott Wichmann-kocsmára. A hely nem csupán azért különleges, mert sok generáció fiatal és időskorát aranyozta be, hanem azért is, mert a ház falán lévő emléktábla tanúsága alapján: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár. Állíttatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében.”

A magyar sport kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Wichmann Tamás világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus Budapesti sörözője előtt 2017. november 7-én.
MTI Fotó: Czimbal Gyula

5. Török Bankház

Egyike volt azoknak a fővárosi pénzintézeteknek, amelyek egy korabeli szerencsejáték, az osztálylottó (osztálysorsjáték) szervezésével lett ismertek – jelmondata a “Török szerencséje örök” volt. A vállalkozást 1897-ben alapították, 1906 május 8-án alakult át részvénytársasággá, és a második világháborút követően szűnt meg, ezt követően jelentős átépítések történtek: a földszinten üzlethelyiséget és -portált, az emeleti irodákból lakásokat alakítottak ki, a lakók mellett pedig egy időre beköltözött a Műszerügyi Intézet (MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézete). 

Az egykori Török Bankház szecessziós épületének emeleti ablaksora, szobordíszekkel, a főváros V. kerületében, a Szervita tér 3-ban. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Keresés az oldalon