Sokan tapasztalták már, hogy egy repülőjárat késve indul, mégis időben – vagy akár a menetrendnél korábban – érkezik meg a célállomásra. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, pedig a háttérben több ok is állhat. A modern légi közlekedésben a késések egyre gyakoribbak, főként a megnövekedett forgalom miatt, ugyanakkor a tényleges repülési idő nem teljesen fix, így a levegőben bizonyos körülmények között lehetőség nyílik a késés ledolgozására.
Több időt adnak a pilótáknak, mint amennyi kellene
Heinrich Großbongardt német repülési szakértő szerint a légitársaságok ma már óvatosabban terveznek: a menetrendben szereplő teljes utazási időt, vagyis az úgynevezett „block time”-ot gyakran valamivel bővebbre szabják, mint amennyi idő feltétlenül szükséges lenne. Így ha a földön késés alakul ki, a járatnak még lehet tartaléka arra, hogy a levegőben vagy a leszállás utáni folyamatoknál behozza a csúszást. A hozzáadott idő egyfajta biztonsági tartalék, amely lehetővé teszi, hogy a járatok kisebb késéseket is kompenzálni tudjanak. Ha minden jól alakul – például kedvező az időjárás vagy nincs torlódás a légtérben –, akkor a gép akár a menetrend előtt is megérkezhet.

Nem lehet gyorsabban repülni
Felmerülhet a kérdés, hogy ha ez így működik, miért nem repülnek a pilóták egyszerűen gyorsabban, hogy biztosan behozzák a késést. A válasz elsősorban gazdasági és környezetvédelmi okokban keresendő: Cord Schellenberg repülési szakértő szerint a repülőgépeket ma már a lehető leghatékonyabb üzemelésre optimalizálják, ami nem feltétlenül a maximális sebességet jelenti. A gyorsabb repülés jelentősen növelné az üzemanyag-fogyasztást, ami nemcsak drágább, hanem környezeti szempontból is kedvezőtlen. Emellett
a repülési sebességet fizikai és biztonsági korlátok is meghatározzák, így repülés közben a „padlógáz” nem reális megoldás.
A levegőben ugyanakkor több tényező is segíthet a késés ledolgozásában. Az egyik legfontosabb a hátszél, amely jelentősen csökkentheti a repülési időt. Emellett a légiforgalmi irányítók bizonyos esetekben rövidebb, közvetlenebb útvonalakat is engedélyezhetnek, ha a légtér forgalma ezt lehetővé teszi. A repülési magasság optimalizálása szintén kulcsszerepet játszik, mivel bizonyos magasságokban kedvezőbb szélviszonyok uralkodnak. Ezek a tényezők együttesen akár percekkel is lerövidíthetik az utazást.
A megfelelő landolás is segít
Nemcsak a levegőben, hanem a földön is nyerhető idő. Ha a repülőgép gyorsan kap leszállási engedélyt, nincs torlódás a kifutópályán, vagy rövidebb gurulási idővel számolhat, az is hozzájárulhat ahhoz, hogy a járat végül korábban érkezzen meg.
Tehát egy késve induló járat korai érkezése nem véletlen, hanem több tényező összehangolt hatásának eredménye: a tudatos tervezés, a hatékony üzemeltetés, a kedvező időjárási körülmények és a rugalmas légi irányítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az utasok sok esetben mégis időben érkezzenek meg.
Érdekesség, hogy a járatok nem mindig ugyanannyit késnek: bizonyos napokon és napszakokban jellemzőbbek a késések, mint máskor.
Egy kutatás kimutatta, hogy a reggeli repülőjáratok a legpontosabbak, míg esténként jóval nagyobb az esély a járatkésésekre: este 11 és éjfél között a járatok 39 százaléka késik vagy kerül törlésre, 23:00-23:15 között pedig ez az arány közel 44 százalékra nő. Ilyenkor ráadásul általában jelentős késésekkel kell számolni: 23:00 és éjfél között átlagosan 72 percet kell várni, a legrosszabb időszak pedig 23:30-23:45, amikor akár 111 perc is lehet az átlagos késés. Hajnalban lehetünk a legbiztosabbak abban, hogy gépünk időben indul és érkezik, hiszen ilyenkor csupán a járatok 7-13 százaléka késik.

