Világ 2021. június 05.

Európa 7 legmesésebb vára, amit érdemes megnézned

Balázs Világ 2021. június 05.
Az ódon várak látványa valahogy mindig lebilincseli az embert és szerencsére Európában bőven találunk ilyeneket, lássunk is néhányat a legmenőbbek közül.

Amikor összeállítottuk ezt a listát, elsősorban olyan várakat akartunk nektek megmutatni, amiket ezen funkciójukban használtak is. Például van egy csomó csodaszép lovagvár például, melyeket nem a várépítés hőskorában emeltek, hanem a későbbi korok nosztalgiázó dúsgazdag arcai, illetve uralkodói építtettek. Ezeket nem szerepelnek a listánkon, ahogyan a budai Vár sem, bár ez utóbbi megfelelne a kritériumainknak, de olyan túl nagy újdonságot mégse árulnánk el vele, hiszen mindannyian ismerjük, szeretjük, járunk oda, stb. Egyébként is furán nézne ki, ahogyan a saját vállunkat veregetjük, inkább vessük a szemünket külföldre és merüljünk el az európai várak csodás szépségében.

 

Eilean Donan (Skócia)

Eilean Donan vára Skóciában.
Forrás: Getty Images

A skót felföld északnyugati részén található várat még II. Sándor skót király parancsára építették és már ránézésből is egyértelműnek tűnik, hogy bevehetetlen erősséget sikerült vele alkotni. A kis szigeten álló várat csak egy kőhídon keresztül lehetett megközelíteni, így a támadók komoly veszteségek nélkül a kapukig sem juthattak el. A várat ennek ellenére mégis lerombolták az 1689 és 1745 között lejátszódott több jakobita felkelés egyike, az 1719-es idején.

Az erőd bevehetetlenségéről tudtak az angolok is, úgyhogy nem bajlódtak hagyományos ostrommal, egyszerűen beparkoltak a várral szemben három fregattal és a tengerről ripityára lőtték a várat.

A romokat korábbihoz hasonló állapotába a 20. század elején állították vissza.

Angyalvár (Olaszország)

A római Angyalvár.
Forrás: Getty Images

A római Angyalvár a császárok temetője és a pápák fellegvára volt. Eredetileg a római császárok mauzóleumának szánták, pontosabban Hadrianus császár emeltette a saját és családja végső nyughelyéül, ám ebből idővel szokás kerekedett, így a Hadrianust követő római uralkodók, egészen Caracalláig ide temetkeztek.

A birodalom megrendülése környékén katonai erődítménnyé alakították át és ezen minőségében a bukás környéki időket is alaposan megsínylette, a gótok pl. többször is szétkapták, mint foxi a lábtörlőt.

Az épületegyüttes a 13. századtól válik újra Róma városának legfontosabb erődítményévé és egyúttal a pápák menedékévé is. III. Miklós pápa egy alagúttal össze is kötötte a Szent Péter Bazilikával, hogy baj esetén könnyebb legyen a menekülés. VII. Kelemen pápa 1527-ben pedig itt vészelte át Róma V. Károly német-római császár csapatai által való felprédálását. 1906-tól az Angyalvár múzeumként működik.

Akershus az osloi fellegvár (Norvégia)

Akershus erődje Osloban.
Forrás: Getty Images

Úgy vélik, a várat V. Haakon király építtette a 13. század végén azért, hogy biztosítsa a város védelmét. Haakon jól számított az Akershus erőd kiállt minden ostromot, amit a történelem rámért, még a svédek híres XII. Károlya sem bírt el a védműveivel.

A második világháború idején a megszálló németek itt végezték ki a kezeik közé került ellenállókat, így talán van némi igazságszolgáltatás jellege annak, hogy a háború után itt lőtték agyon a nácikat kiszolgáló norvég kormány fejét, Vidkun Quislinget és társait is.

Ma az erőd egyrészt szabadon látogatható, másrészt viszont továbbra is katonai létesítményként működik és itt található a Honvédelmi Minisztérium, valamint a miniszterelnök irodája is.

Karlštejn vára (Csehország)

Karlstejn vára Csehországban.
Forrás: Getty Images

Ez a Prágától mintegy 30 kilométerre, nyugatra található vár a leglátványosabb középkori építmény Csehországban. A várat eredetileg IV. Károly német-római császár emeltette és a birodalmi, valamint a cseh koronaékszereket őriztette benne. A történelem során a huszita és a harmincéves háborúkban kapott szerepet.

Érdekesség, hogy a biológiai hadviselés egy korai, kezdetleges formájában is volt része a várnak a védői nagy szomorúságára.

Állítólag 1422-ben a husziták úgy próbálták bevenni az erődöt, hogy kőhajítógépekkel dögöket és fekáliát szórtak be a várba, aminek hatására mindenféle csúf fertőzés kezdte tizedelni a bentieket. A harmincéves háború után azonban az erőd romlásnak indult, senki nem törődött vele egészen a 19. század végéig, amikor elnyerte a mai, neogótikus formáját. Napjainkban a vár Csehország egyik legfelkapottabb turistacélpontja.

Trakai sziget vára (Litvánia)

Trakai sziget vára Litvániában.
Forrás: Getty Images

Ez a nagy és látványos vár három fázisban épült fel a középkor során és a 14-15. században a Litván Nagyfejedelemség egyik kulcsfontosságú erődítményeként szolgált, nem utolsó sorban a nagy ellenség a Német Lovagrend csapataival szemben.

A katonai jelentőségét a lovagrend veresége után el is veszítette, így amikor a Lengyel-Litván nemesi köztársaságnak az oroszokkal vívott egy háborújában a 17. században súlyosabban megsérült, senki nem sietett azt újjáépíteni.

A restaurálásra is több lépésben került sor. Már a 19. században készültek tervek a felújítására, amikor Litvánia már a cári Orosz Birodalom részét képezte, azonban a 20. század viharai következtében a munkálatok sokáig álltak, végül csak 1961-ben készültek el vele. A várat egykori, 15. századi formájában restaurálták.

Chillon vára (Svájc)

Chillon vára Svájcban.
Forrás: Getty Images

Ezt a gyönyörű svájci várat a források a 11. század közepén említik legelőször és a Savoyai grófok sasfészke volt, amelyik a Franciaországból a Szent Bernát-hágó felé haladó utat ellenőrizte. A 16. században a vár a berniek kezére került, akik elkergették a Savoyaiakat, majd utána a várat börtönként és fegyverraktárként használták, a 19. században pedig már Svájc egyik állami börtönként funkcionált.

Járt itt lord Byron is, akit annyira megfogott egy hajdani rab története, hogy verset is írt róla, ez volt A chilloni fogoly című költeménye.  

A század végétől kezdték el restaurálni a várat, a munkálatok a mai napig zajlanak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne látogatható, nagyon is az, olyannyira, hogy évente 300 000 turista fordul meg itt.

Malbork vára (Lengyelország)

Malbork vára Lengyelországban.
Forrás: Getty Images

Ezt a hatalmas erődítményt a német lovagrend építette a 13. század végén. Területi kiterjedése alapján ez a világ legnagyobb vára. A német lovagok az akkor még pogány poroszok kordában tartása végett emelték a várat. A lovagrend terjeszkedései során annyira megnőtt Malbork, vagy ahogyan a német lovagok hívták, Marienburg jelentősége, hogy a rend központját is ide tette át és maga a nagymester is odaköltözött. A vár sikeresen állt ellen egy 1410-es lengyel-litván ostromnak, azonban pár évtizeddel később a lengyelek bevették, igaz nem erővel, hanem ésszel. A lovagrendre ekkor nehéz idők jártak és eléggé pénzszűkében voltak, így a zsoldfizetésen is spórolni próbáltak.

A Marienburgot ostrom alá vevő lengyel parancsnok meg csak annyit csinált, hogy a vár védelmét ellátó cseh zsoldosoknak megígérte a szabad elvonulást és a zsoldhátralékuk kifizetését.

Az erőd viharos története során megszállták németek, lengyelek, poroszok, a svédek kétszer is, járt itt Napóleon és Adolf Hitler is, a második világháború után pedig újra lengyel kézbe került. A legutolsó restaurációs munkákat 2016-ban végezték el rajta.

Keresés az oldalon