Belföld 2020. július 01.

TOP 5 vár Észak-Magyarországon, amit látogass meg egyszer az életben

Balázs Belföld 2020. július 01.
Folytatjuk a hazai, kevésbé ismert várakat bemutató sorozatunkat, ezúttal Észak-Magyarországról szedtünk össze nektek ötöt belőlük.

A Balaton-felvidéki várak után jöjjenek az észak-magyarországi erősségek, hiszen ez a terület is komoly szerepet játszott a 15. századi és a török hódoltság alatti várháborúkban, így egyáltalán nem csoda, hogy minden valamit is magára adó földesúr, nem beszélve a mindenkori királyról, igyekezett minél több várat felhúzni a környékre.

Ennek a következménye meg persze az lett, hogy a Balaton-felvidék mellett Észak-Magyarország az a hely, ahol némi túlzással, szinte lépni se lehet anélkül, hogy bele ne botlana az ember, valami hajdani erősség romjaiba.

Maradva az eddigi gyakorlatnál most is olyan várakat fogunk bemutatni, amelyek nem tartoznak az ismertebbek közé (tehát semmi Boldogkő, vagy Eger), viszont a várszerűségük romjaikban is megmaradt, tehát nem pár kődarab és egy emléktábla jelzi a helyüket.

 

Sirok

Nem tudjuk mikor építették, az tűnik egy biztos tippnek, hogy a tatárjárás utáni kőváremelési dömping során jött létre, viszont a 14. század elejére már fontos vára a környéknek, Károly Róbert meg is ostromolja, mivel akkoriban Csák Máté familiárisainak volt a birtoka. Ezután sokáig királyi tulajdonban maradt, majd később a század végén előbb a Tari, majd utána Mátyás alatt a Guthi Országh família birtokába került, később a család kihalásával visszaszállt a királyra.

A török háborúk idején komoly haditettek nem fűződnek hozzá, Eger 1596-os elestekor az őrsége elhagyja Sirokot, a betelepülő törököket pedig 1687-ben egy kétnapos ostrom után ebrudalják ki a császáriak.

A Rákóczi-szabadságharc alatt nem érintik a harcok, 100 fős kuruc helyőrsége 1709-ben egy puskalövés nélkül adja át a várat a labancoknak. A háborúk végeztével funkciótlanná váló erősség romlásnak indult és senki nem próbálkozott a kijavításával.

A siroki vár.
Sirok vára (Forrás: Várlexikon)

Hogy lehet odajutni?

Sirok községből indulva egy 2-3 órás kirándulás keretében bejárhatjuk a siroki körtúrát, ami a vár mellett egyéb látnivalókat is tartogat a számunkra. Ha már Sirokon járunk megnézhetjük még a Nyírjes-tavat, illetve, ha hosszabb időre akarunk elvonulni a világ elől, akkor kipróbálhatjuk a siroki barlanglakások valamelyikét is.

Szállások Sirokon

Hirdetés

 

Drégely

Drégely várát szinte senkinek nem kell bemutatni, hiszen aki járt iskolába, az ismeri a vár 1552-es ostromának és az Arany János által is megénekelt Szondi két apródjának történetét. A vár története valamikor a 13.-14. század fordulóján kezdődik, tartozott Csák Mátéhoz, a királyhoz, illetve a Tari-famíliához, majd az Esztergomi Érsekség birtokába került. A 16. század elején Bakócz Tamás esztergomi érsek ebbe a várba húzódik be a környéken dühöngő pestisjárvány elől. Az 1552-es ostrom után egyébként a törökök nem csak részlegesen kijavították a sérüléseket, hanem egy új várat is építettek a közelbe, ez volt Drégelypalánk.

Mindkét erősség a 15 éves háború idején kerül vissza a keresztény csapatok birtokába, ráadásul vér nélkül. 1600-ban, ugyan súlyos veszteségek árán, de a várat képes megvédeni a török támadás ellenében Nagy Egyed kapitány.

A 17. század hozta el végül a romlást a várnak, ugyanis a török nagy 1663-as támadása idején magára hagyták és többé nem használták, így omladozásnak indult.

Drégely vára.
Drégely vára (Forrás: Várlexikon)

Hogy lehet odajutni?

Nagyoroszi, illetve Drégelypalánk felől tudunk próbálkozni. A megátalkodott autósoknak az előbbit javasoljuk, bár az út kifejezetten rossznak mondható, de a dolog gyaloglás részét egy nem túl meredeken felfelé ívelő, 15-20 perces sétával abszolválni lehet. Ha túrázni is szeretnénk, akkor Drégelypalánk felől fussunk neki a dolognak, az autót legkésőbb a Schaffer-kútnál lévő parkolóban tegyük le, majd a P+ jelzést követve sétáljunk egy 2 kilométert, amíg szembe nem jön velünk a vár.

Salgó

A Salgótarjántól észak-keletre található vulkáni kúpon áll Salgó vára, már ami megmaradt belőle. Tarjáni Miklós építette a várat, aki előbb Csák Mátét szolgálta, majd a változó idők szelét érezve időben zászlót cserélt és Károly Róbert mellé állt, így nem járt úgy, mint a rokonai, akiknek a király elkobozta a birtokait. A huszita háborúk idején Giskra cseh zsoldosai veszik be, őket aztán Mátyás király tessékeli ki az erősségből és a Szapolyai Imrének adja azt.

A törökök 1554-ben csellel foglalják el, Kara Hamza bég ágyúknak látszó fatörzseket húzatott a szomszédos hegyre, erre a megrémült védők feladták a várat.

A 17. században már lerombolt várként tartják számon. Petőfi Sándor 1845-ben járt a romok között és itt írta meg a Salgó című versét.

Salgó vára.
Salgó vára (Forrás: Várlexikon)

Hogy lehet odajutni?

Salgóbányáról már látni a várat, a Vár utcában tudjuk letenni az autót, majd egy viszonylag könnyű terepen tudjuk Salgót megközelíteni. Ez a viszonylag azt jelenti, hogy kisgyerekek és öregek számára annyira nem javallott, mivel a vár előtti sziklás terep megterhelő lehet a számukra. Ha már a környéken járunk és szeretnénk alaposabban szétnézni, akkor érdemes megnézni a Salgóból szabadszemmel is látható, a határ szlovák oldalára került somoskői várat, illetve nincs innen messze a szintén szlovákiai Fülek vára sem.

Ónod

Ez megint egy ismerős név, mindenki megtanulja az iskolában az ónodi kuruc országgyűlést (ami egyébként nem is Ónodon volt, hanem a város melletti körömi mezőn), azt azonban kevesebben tudják, hogy vár is áll itt. A várat a 14. században a már neve alapján is kemény arcnak tűnő Czudar Péter építtette. A 15. században a várat bíró Czudar Jakab még a félelmetes Giskra huszita csapatait is megverte. A család Mátyás alatti kihalása után Ónod királynéi birtok lesz, majd a Perényiekhez kerül, aztán Rákóczi Zsigmond vásárolja meg.

Ezekben a viharos időkben az ónodi vitézek részt vesznek a török elleni végvári csatározásokban csak úgy, mint a császár ellen küzdő erdélyi fejedelmek háborúiban is.

A Wesselényi-összeesküvés után császári őrség telepedett meg a várban, akik innen harcoltak eredményesen több ízben is a Thököly, majd később Tokaji Ferenc vezette kurucok ellen. A Rákóczi-szabadságharc idejére a vár elvesztette fontosságát és szép lassan romlásnak indult.

Az ónodi vár.
Ónod vára (Forrás: Várlexikon)

Hogy lehet odajutni?

A borsod megyei Ónod község a Sajó partján található és maga a vár is a terület része, szóval olyan nagyon messzire nem kell mennünk. Egy miskolci látogatással simán összeköthetjük.

Regéc

Nincs messze Sárospataktól Zrínyi Ilona híres vára, Regéc. Hírnevét annak köszönheti, hogy Zrínyi Ilona itt adta tanúbizonyságát annak, hogy mennyire keménykezű vezető tudott lenni, ha akart.  1678 májusában Zrínyi kitette a vár házirendjét, amit a mai napig ismerünk és a fegyelmezetlenségeket keményen, olykor halállal büntette benne.

Illetve azt is kikötötte, hogy nem jöhet ám be csak úgy bárki az erősségbe, kéjnők meg aztán végképp nem: „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket.”

Azonban amikor férjét, Thököly Imrét a nagyváradi pasa elfogatja, a támogatói igen csak megcsappannak, így Zrínyi kénytelen gyermekeivel a munkácsi várba zárkózni, míg Regéc megnyitja kapuit a császár katonái előtt, akik parancsnoka, Caprara tábornok azon melegében le is romboltatja a várat.

A regéci vár.
Regéc vára (Forrás: Várlexikon)

Hogy lehet odajutni?

Gyalog Regéc, illetve Mogyoróska felől érdemes próbálkozni, mindkét esetben egy félórás sétára kell számítani, emelkedő terepen. Persze jöhetünk autóval is, bár annyira az nem buli, ráadásul komolyan igénybe veheti a járgányunkat a rossz minőségű erdei út, de ha nagyon határozottan sétaellenesek vagyunk, akkor nagyjából a várhegy lábáig el tudunk jönni autóval, onnan még egy negyedóra gyaloglás választ el a célunktól. Nincs messze Regéctől egyébként a gyönyörű boldogkői vár sem, csak mivel az szinte közismert, ezért külön nem írtunk róla, de ha már arra járunk, mindenképp keressük fel.

Szállások Sárospatakon

Hirdetés

Keresés az oldalon