Tippek
2025. december 30.
A Széchenyi-sziget rejtélyei folytatódnak: a Vajdahunyad várának újabb csodái, ahogy a fotós látja
Tippek
2025. december 30.
Fedezd fel velünk a városligeti Vajdahunyad vára újabb három ikonikus épületelemét, és csodáld meg Alpár Ignác lenyűgöző építészeti megoldásait! 2. rész.
Vendégszerző
ERRE-ARRA fotós ajánló
Fazekas Krisztina, az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója olyan épített és természeti örökségeket mutat meg, amelyek mellett gyakran csak elsétálunk, viszont sokkal többet mondanak annál, mint gondolnánk. Honlapjáról elismerően nyilatkoznak olyan személyek, mint Balogh László Pulitzer-díjas fotóriporter, vagy Dr. Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató.
Cikkei
Folytatódik utazásunk a Széchenyi-sziget különleges világában: az első részben már megismerkedtünk Budapest legkisebb szigetén álló Vajdahunyad vára történetével és középkori ihletésű elemeivel – ha lemaradtál róla, a linkre kattintva pótolhatod.
Most a történet második fejezetéhez érkezünk: bejárjuk a Vajdahunyad vára három különleges részét – a kerengőt, a kápolnát és a Mária Terézia korából merítő barokk kastélyrészt. Engedd, hogy ismét elkalauzoljunk a múlt lenyűgöző építészeti csodái közé!
A Vajdahunyad vára legcsendesebb zugában: a kerengő titkai
Miközben az 1896-os millenniumi ünnepségre felépített épületegyüttes legismertebb része az erdélyi Vajdahunyad várának részlete, Alpár Ignác szívéhez mégis a csendet, nyugalmat árasztó kerengő állt a legközelebb. Ez a zárt, bensőséges tér az említett legismertebb résszel szemben található, és ha bepillantasz a rácsos kapun át, Árpád-kori pilléreket és oszlopokat fedezhetsz fel, középen pedig egy romantikus stílusú, faragott kút áll. A kerengőket általában a középkorban, a bencések templomaihoz építették hozzá, azzal a céllal, hogy a szerzetesek ott elmélkedhessenek körkörös (kerengő) séta közben úgy, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédje az építmény őket. A kerengők a szerzetesek kedvenc tartózkodási helyei közé tartoztak. A séták mellett előszeretettel olvastak, írtak is a szerzetesek a kerengő kertjében.
vajdahunyad-vara-kerengo
A kerengő, mint olyan, eredeti funkcióját tekintve a szerzetesek elmélkedésének helyszíne volt, akik itt sétáltak és olvastak az időjárás viszontagságaitól védve. Ha benéztek a Vajdahunyad várának kerengőbéli rácsos kapuján, ezt láthatjátok. A következő képen megmutatjuk a kerengő mögötti udvart is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo2
Alpár Ignác, a Vajdahunyad vára építészének kedvence a nyugalmat sugárzó helye a kerengő volt. Mind a kerengő rész, mint a belső kert magával ragadó.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo5
A Vajdahunyad várának kerengője. Látható az udvar kúttal, a kerengő, és a háttérben a Vajdahunyad várának egyik tornya, az Apostolok tornya, ahova 150 lépcső visz fel. Sajnos a kerengő rácsos kapu rendszeresen zárva van, így ez az erre-arra album egyfajta unikum a látogatóink részére.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo3
A kerengő, mint olyan, eredeti funkcióját tekintve a szerzetesek elmélkedésének helyszíne volt, akik itt sétáltak és olvastak az időjárás viszontagságaitól védve. Ha benéztek a Vajdahunyad várának kerengőbéli rácsos kapuján, ezt láthatjátok. A következő képen megmutatjuk a kerengő mögötti udvart is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo4
A kerengőben érdekesebbnél érdekesebb faragott Árpád-kori oszlopokat fedezhetsz fel.
Fotó megosztása:
Kétségtelen, hogy ez a kerengő a Vajdahunyad vára egyik legbékésebb, legeldugottabb része – miközben néhány lépéssel arrébb turisták és szerelmes párok forgataga tölti meg az udvart, itt szinte megáll az idő.
A Jáki kápolna művészeti mozaikja
A Vajdahunyad vára kerengője mellett található Jáki kápolna nem csupán vallási tér, hanem művészeti kincs is. A jáki kápolna két templomot és egy kápolnát ötvöz. A lébényi templom alapjai, a jáki apátság templomának díszes főkapuja, és a Kassán található Szent Mihály kápolna motívumai is találkoznak csodálatos átmenettel Alpár Ignác ebbéli alkotásában. A lébényi templom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma (1200 körüli), a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A kassai Szent Mihály kápolna a XIV. század második felében épült, a középkori városi temető helyén. Alpár Ignác úgy ötvözi a részleteket, hogy észre sem vesszük ezt. Korának egyik zseniális építésze.
Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát, hisz az épület belülről a jáki kápolna belső terére hasonlít. A városligeti Vajdahunyad vára területén található Jáki kápolna – ahogy a kerengő, nagyon ritkán van nyitva, így kuriózum annak megtekintése.
Tudtad, hogy a Vajdahunyad vára történelmi épületegyüttes tervezésekor Alpár Ignác a kápolnabelsőt a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának szánta?
jaki-kapolna
A városligeti Jáki kápolnát eredetileg könyvtárként szándékoztak hasznosítani, de a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott. A Jáki kápolna csúcsán elhelyezett olvasó fiúcska szobrának szimbóluma is erre a tényre erősít rá.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara
A kifelé erősen táguló bélletes kapu hat oszloppárja között gazdag ornamentika vezeti a tekintetet az egyenes záródású kapu fölötti félkörívű mezőben elhelyezett domborművű Agnus Deihez (Isten bárányához), melyet a következő fotón közelebbről is megmutatunk.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara2
A Vajdahunyad vára Jáki kápolnája kapuzatán Agnus Dei (Isten báránya) dombormű található.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara3
A háromszögű oromzat csúcsa alatti, Krisztust ábrázoló szobrot a lépcsőzetes fülkékben elhelyezett 5-5 apostol-szobor veszi körül. Érdekesség, hogy a 12 apostol közül kettő nem a többi mellett áll, mert eredetileg szélesebb kaput terveztek, de a késő román építészet közben már a gótika jelentkező keskenyebb formái miatt nem fértek el.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara4
A Jáki kápolna kapuzata nem csak fő vallási motívumoknak ad helyet, a csodálatos aprólékos munka szinte minden egyes négyzetcentiméterére jellemző.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara5
A Vajdahunyad vára Jáki kápolnája közvetlen kapcsolatban van a szintén bemutatott kerengővel. Az összekötő építészeti elemen szentek szobrai láthatóak. A jelen szobor Szent Erzsébet kenyeret nyújtó szobra.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara6
A Városliget Vajdahunyad várának Jáki kápolnáját 1915-ben Szent László király tiszteletére szentelték fel. A kápolnát eredetileg könyvtárként szándékoztak hasznosítani, de a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara7
A városligeti Jáki kápolna a II. világháború alatt több belövést kapott, a rózsaablakok helyreállításra kerültek. A fotón Árpád-házi Szent Kinga (Esztergom, 1224. március 5. – Ószandec, 1292. július 24.) Árpád-házi királylány, magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje látható.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara8
Kőből faragott feljáró a Jáki kápolna orgonájához.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara9
A városligeti Jáki kápolna tágas karzata, orgonával.
Fotó megosztása:
A Mária Terézia korából merítő barokk kastélyrész
A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a lenti, Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület. Itt is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán pedig már inkább gótikus és reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel, olyanok például, mint az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, vagy éppen a felvidéki Bártfa városháza erkélye. Van itt még ezen az oldalon német, illetve felvidéki, reneszánsz stílusú sgraffito díszítés (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják) mint érdekesség, no és ezen az oldalon van a Segesváron született Vlad (karóbahúzó) Tepes havasalföldi fejedelem, elterjedtebb nevén Drakula gróf mellszobra, nem utolsósorban pedig a népszerű Kolodko szobrászművész Drakula miniszobra.
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli barokkosabb kastély-oldala.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz2
A kastély bejárata fölött a Szent Korona található.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz3
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli barokk kastélyával szemben, a töretlen népszerűségnek örvendő Ligeti Miklós alkotás, az Anonymus szobor található. Anonymus tolla csillog. Hogy miért..? A budapesti legendárium szerint, ha valaki megsimogatja a toll hegyét, az szerencsét hoz, illetve ihletet ad az íráshoz.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz4
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli kastély bejárata. Az épületen belül a Mezőgazdasági Múzeum található.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz5
A bejárati rész az Erdélyben található gyulafehérvári kaput is megidézi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz6
A Vajdahunyad vára Mária Terézia korabeli kastélyának középső kupolája 41 méter, a kupolák körül a tetőn a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok "lebegnek". Ez visszautal arra, hogy az épület már a tervezéskor Mezőgazdasági Múzeumnak volt kitalálva. A szoboralak allegórikus jelentésű: a férfi ekével a földművelést jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz7
A Vajdahunyad vára kastélyának tetején a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok "lebegnek". A szoboralakok allegórikus jelentésűek: a nő galambbal az állattenyésztést, a magvető férfi a növénytermesztést, a férfi ekével a földművelést, a halásznő a halgazdálkodást, a férfi íjjal a vadászatot, a bacchásnő a borászatot, a kalapácsos férfi az erdei kőfejtést, a gereblyés nő a kertészetet jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz8
A Vajdahunyad várának egyik tóhoz közel eső sarkán található a Segesváron született Vlad (karóbahúzó) Tepes havasalföldi fejedelem, elterjedtebb nevén Drakula gróf mellszobra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz9
Az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok (a másik oldal inkább a barokk oldal) úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel, olyanok például, mint az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, vagy éppen a felvidéki Bártfa városháza erkélye.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz10
Reneszánsz stílusú sgraffito díszítés látható itt (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz11
A városligeti Vajdahunyad várának 50 méter magas Német-torony hagymakupolája.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz12
Az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok (a másik oldal inkább barokkos).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz13
Az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata. Részlet.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz14
A felvidéki Bártfa városháza erkély-részlete.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz15
Városligeti Vajdahunyad vára egy mini szigeten, a Széchenyi-szigeten található. A szigetre négy híd vezet be, ez az egyik híd.
Fotó megosztása:
A Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárny és a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mása belül is össze van kötve. Ez a hatalmas belső tér ad helyet a Mezőgazdasági Múzeumnak.
