Tippek
2025. december 30.
A Széchenyi-sziget rejtélyei folytatódnak: a Vajdahunyad várának újabb csodái, ahogy a fotós látja
Tippek
2025. december 30.
Fedezd fel velünk a városligeti Vajdahunyad vára újabb három ikonikus épületelemét, és csodáld meg Alpár Ignác lenyűgöző építészeti megoldásait! 2. rész.
Vendégszerző
erre-arra blog
Az ERRE-ARRA fotós ajánló bloggere, Fazekas Krisztina fényképeivel arra ösztönöz, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, és nyitott szemmel fedezzük fel szűkebb környezetünket is. Blogjáról elismerően nyilatkoznak olyan mainsteam személyek, mint Balogh László Pulitzer-díjas fotóriporter, vagy Dr. Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató.
Cikkei
Folytatódik utazásunk a Széchenyi-sziget különleges világában: az első részben már megismerkedtünk Budapest legkisebb szigetén álló Vajdahunyad vára történetével és középkori ihletésű elemeivel – ha lemaradtál róla, a linkre kattintva pótolhatod.
Most a történet második fejezetéhez érkezünk: bejárjuk a Vajdahunyad vára három különleges részét – a kerengőt, a kápolnát és a Mária Terézia korából merítő barokk kastélyrészt. Engedd, hogy ismét elkalauzoljunk a múlt lenyűgöző építészeti csodái közé!
A Vajdahunyad vára legcsendesebb zugában: a kerengő titkai
Miközben az 1896-os millenniumi ünnepségre felépített épületegyüttes legismertebb része az erdélyi Vajdahunyad várának részlete, Alpár Ignác szívéhez mégis a csendet, nyugalmat árasztó kerengő állt a legközelebb. Ez a zárt, bensőséges tér az említett legismertebb résszel szemben található, és ha bepillantasz a rácsos kapun át, Árpád-kori pilléreket és oszlopokat fedezhetsz fel, középen pedig egy romantikus stílusú, faragott kút áll. A kerengőket általában a középkorban, a bencések templomaihoz építették hozzá, azzal a céllal, hogy a szerzetesek ott elmélkedhessenek körkörös (kerengő) séta közben úgy, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédje az építmény őket. A kerengők a szerzetesek kedvenc tartózkodási helyei közé tartoztak. A séták mellett előszeretettel olvastak, írtak is a szerzetesek a kerengő kertjében.
vajdahunyad-vara-kerengo
A kerengő, mint olyan, eredeti funkcióját tekintve a szerzetesek elmélkedésének helyszíne volt, akik itt sétáltak és olvastak az időjárás viszontagságaitól védve. Ha benéztek a Vajdahunyad várának kerengőbéli rácsos kapuján, ezt láthatjátok. A következő képen megmutatjuk a kerengő mögötti udvart is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo2
Alpár Ignác, a Vajdahunyad vára építészének kedvence a nyugalmat sugárzó helye a kerengő volt. Mind a kerengő rész, mint a belső kert magával ragadó.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo5
A Vajdahunyad várának kerengője. Látható az udvar kúttal, a kerengő, és a háttérben a Vajdahunyad várának egyik tornya, az Apostolok tornya, ahova 150 lépcső visz fel. Sajnos a kerengő rácsos kapu rendszeresen zárva van, így ez az erre-arra album egyfajta unikum a látogatóink részére.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo3
A kerengő, mint olyan, eredeti funkcióját tekintve a szerzetesek elmélkedésének helyszíne volt, akik itt sétáltak és olvastak az időjárás viszontagságaitól védve. Ha benéztek a Vajdahunyad várának kerengőbéli rácsos kapuján, ezt láthatjátok. A következő képen megmutatjuk a kerengő mögötti udvart is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-kerengo4
A kerengőben érdekesebbnél érdekesebb faragott Árpád-kori oszlopokat fedezhetsz fel.
Fotó megosztása:
Kétségtelen, hogy ez a kerengő a Vajdahunyad vára egyik legbékésebb, legeldugottabb része – miközben néhány lépéssel arrébb turisták és szerelmes párok forgataga tölti meg az udvart, itt szinte megáll az idő.
A Jáki kápolna művészeti mozaikja
A Vajdahunyad vára kerengője mellett található Jáki kápolna nem csupán vallási tér, hanem művészeti kincs is. A jáki kápolna két templomot és egy kápolnát ötvöz. A lébényi templom alapjai, a jáki apátság templomának díszes főkapuja, és a Kassán található Szent Mihály kápolna motívumai is találkoznak csodálatos átmenettel Alpár Ignác ebbéli alkotásában. A lébényi templom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma (1200 körüli), a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A kassai Szent Mihály kápolna a XIV. század második felében épült, a középkori városi temető helyén. Alpár Ignác úgy ötvözi a részleteket, hogy észre sem vesszük ezt. Korának egyik zseniális építésze.
Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát, hisz az épület belülről a jáki kápolna belső terére hasonlít. A városligeti Vajdahunyad vára területén található Jáki kápolna – ahogy a kerengő, nagyon ritkán van nyitva, így kuriózum annak megtekintése.
Tudtad, hogy a Vajdahunyad vára történelmi épületegyüttes tervezésekor Alpár Ignác a kápolnabelsőt a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának szánta?
jaki-kapolna
A városligeti Jáki kápolnát eredetileg könyvtárként szándékoztak hasznosítani, de a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott. A Jáki kápolna csúcsán elhelyezett olvasó fiúcska szobrának szimbóluma is erre a tényre erősít rá.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara
A kifelé erősen táguló bélletes kapu hat oszloppárja között gazdag ornamentika vezeti a tekintetet az egyenes záródású kapu fölötti félkörívű mezőben elhelyezett domborművű Agnus Deihez (Isten bárányához), melyet a következő fotón közelebbről is megmutatunk.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara2
A Vajdahunyad vára Jáki kápolnája kapuzatán Agnus Dei (Isten báránya) dombormű található.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara3
A háromszögű oromzat csúcsa alatti, Krisztust ábrázoló szobrot a lépcsőzetes fülkékben elhelyezett 5-5 apostol-szobor veszi körül. Érdekesség, hogy a 12 apostol közül kettő nem a többi mellett áll, mert eredetileg szélesebb kaput terveztek, de a késő román építészet közben már a gótika jelentkező keskenyebb formái miatt nem fértek el.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara4
A Jáki kápolna kapuzata nem csak fő vallási motívumoknak ad helyet, a csodálatos aprólékos munka szinte minden egyes négyzetcentiméterére jellemző.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara5
A Vajdahunyad vára Jáki kápolnája közvetlen kapcsolatban van a szintén bemutatott kerengővel. Az összekötő építészeti elemen szentek szobrai láthatóak. A jelen szobor Szent Erzsébet kenyeret nyújtó szobra.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara6
A Városliget Vajdahunyad várának Jáki kápolnáját 1915-ben Szent László király tiszteletére szentelték fel. A kápolnát eredetileg könyvtárként szándékoztak hasznosítani, de a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara7
A városligeti Jáki kápolna a II. világháború alatt több belövést kapott, a rózsaablakok helyreállításra kerültek. A fotón Árpád-házi Szent Kinga (Esztergom, 1224. március 5. – Ószandec, 1292. július 24.) Árpád-házi királylány, magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje látható.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara8
Kőből faragott feljáró a Jáki kápolna orgonájához.
Fotó megosztása:
jaki-kapolna-vajdahunyad-vara9
A városligeti Jáki kápolna tágas karzata, orgonával.
Fotó megosztása:
A Mária Terézia korából merítő barokk kastélyrész
A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a lenti, Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület. Itt is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán pedig már inkább gótikus és reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel, olyanok például, mint az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, vagy éppen a felvidéki Bártfa városháza erkélye. Van itt még ezen az oldalon német, illetve felvidéki, reneszánsz stílusú sgraffito díszítés (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják) mint érdekesség, no és ezen az oldalon van a Segesváron született Vlad (karóbahúzó) Tepes havasalföldi fejedelem, elterjedtebb nevén Drakula gróf mellszobra, nem utolsósorban pedig a népszerű Kolodko szobrászművész Drakula miniszobra.
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli barokkosabb kastély-oldala.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz2
A kastély bejárata fölött a Szent Korona található.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz3
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli barokk kastélyával szemben, a töretlen népszerűségnek örvendő Ligeti Miklós alkotás, az Anonymus szobor található. Anonymus tolla csillog. Hogy miért..? A budapesti legendárium szerint, ha valaki megsimogatja a toll hegyét, az szerencsét hoz, illetve ihletet ad az íráshoz.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz4
Városligeti Vajdahunyad várának Mária Terézia korabeli kastély bejárata. Az épületen belül a Mezőgazdasági Múzeum található.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz5
A bejárati rész az Erdélyben található gyulafehérvári kaput is megidézi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz6
A Vajdahunyad vára Mária Terézia korabeli kastélyának középső kupolája 41 méter, a kupolák körül a tetőn a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok "lebegnek". Ez visszautal arra, hogy az épület már a tervezéskor Mezőgazdasági Múzeumnak volt kitalálva. A szoboralak allegórikus jelentésű: a férfi ekével a földművelést jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz7
A Vajdahunyad vára kastélyának tetején a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok "lebegnek". A szoboralakok allegórikus jelentésűek: a nő galambbal az állattenyésztést, a magvető férfi a növénytermesztést, a férfi ekével a földművelést, a halásznő a halgazdálkodást, a férfi íjjal a vadászatot, a bacchásnő a borászatot, a kalapácsos férfi az erdei kőfejtést, a gereblyés nő a kertészetet jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz8
A Vajdahunyad várának egyik tóhoz közel eső sarkán található a Segesváron született Vlad (karóbahúzó) Tepes havasalföldi fejedelem, elterjedtebb nevén Drakula gróf mellszobra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz9
Az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok (a másik oldal inkább a barokk oldal) úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel, olyanok például, mint az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, vagy éppen a felvidéki Bártfa városháza erkélye.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz10
Reneszánsz stílusú sgraffito díszítés látható itt (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz11
A városligeti Vajdahunyad várának 50 méter magas Német-torony hagymakupolája.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz12
Az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok (a másik oldal inkább barokkos).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz13
Az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata. Részlet.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz14
A felvidéki Bártfa városháza erkély-részlete.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara-barokk-kastelyresz15
Városligeti Vajdahunyad vára egy mini szigeten, a Széchenyi-szigeten található. A szigetre négy híd vezet be, ez az egyik híd.
Fotó megosztása:
A Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárny és a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mása belül is össze van kötve. Ez a hatalmas belső tér ad helyet a Mezőgazdasági Múzeumnak.
