Tippek
2025. december 29.
Budapest legkisebb szigetének titkai: a Vajdahunyad várának felfedezésre váró csodái, ahogy a fotós látja
Tippek
2025. december 29.
Tudtad, hogy a Városligetben található Budapest legkisebb szigete? A neve Széchenyi-sziget - és bizony, a Vajdahunyad vára is ezen a kicsiny szigeten áll, csodái pedig felfedezésre várnak. Tarts velünk! 1. rész.
Vendégszerző
erre-arra blog
Az ERRE-ARRA fotós ajánló bloggere, Fazekas Krisztina fényképeivel arra ösztönöz, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, és nyitott szemmel fedezzük fel szűkebb környezetünket is. Blogjáról elismerően nyilatkoznak olyan mainsteam személyek, mint Balogh László Pulitzer-díjas fotóriporter, vagy Dr. Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató.
Cikkei
Budapest legkisebb szigetére négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található. Azt tudtad-e, hogy a vár eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségekre épült, rohamléptékben, fából? Akkor idő szűkében nem maradt más választás, ám a közönség annyira megszerette az épületegyüttest, hogy 1902-től – amikor a fa építmény már erősen megrogyott – a tervező, Alpár Ignác lehetőséget kapott arra, hogy tartós anyagokból újraalkossa. A munkálatok 1907-ben fejeződtek be. Vajon gondolta-e akkor Alpár, hogy több mint 120 év múlva is itt áll majd ez a romantikus vár, ahol párok és turisták nézelődnek, fotóznak vagy épp randevúznak?
Az építészzseni
Alpár Ignác valódi építészzseni volt – de miért is? A millenniumi ünnepségek „Történelmi főcsoport” című, igencsak merész pályázati kiírását átolvasva nem azt kereste, miért lehetetlen a feladat. Inkább arra törekedett, hogyan lehet a magyar történelem különböző korszakainak építészeti stílusait – a romántól a gótikán és reneszánszon át a barokkig – harmonikusan egyetlen épületegyüttesbe olvasztani. Sőt, egy csavarral még a történelmi Magyarország ikonikus épületeinek jellegzetes részleteit is belekomponálta: felismerhetjük például a Hunyadi család Vajdahunyad várának elemeit, a segesvári Apostol-torony formáit, a jáki templom, a lébényi templom részleteit, a Kassán található Szent Mihály kápolna, vagy a brassói Katalin-bástya motívumait. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi építészeti „kép” született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, aki innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat, és tervezhette meg többi között például a Tőzsdepalotát, a Nemzeti Bank székházát, az Anker-palotát.
Alpár Ignác pályafutásának kezdete, és földi búcsúja is a Vajdahunyad várához kapcsolódik: 1928. április 27-i temetési menete innen indult, miniszterek és József Ferenc királyi herceg jelenlétében. A 72 évesen elhunyt építészt Európa egyik legjelentősebb nemzeti panteonjában helyezték örök nyugalomra.
Két részes minisorozatunkban bemutatjuk a vár legizgalmasabb pontjait.
Most három különleges részletet hozunk, a következő alkalommal pedig újabb hármat fedünk fel.
Ostromfolyosó
Első állomásunk rögtön egy rejtett érdekesség: tudtad, hogy a főkapu fölött Ostromfolyosó húzódik?
Ha követjük a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát (és követjük), akkor első lépéseinket a román stílusú oroszlános kőhídon tehetjük meg a Hidas-, más néven Nyilaskapu felé. (Hidas, mert hídon haladunk át, nyilas, mert a bejáratnál nyílvégű csapórács fogad). A kapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyba – így is hívják) belépve 56 lépcsőt szükséges megtenni fölfelé, hogy kiérj a kapu fölött látható Ostromfolyosóra azért, hogy egészen más szögből és közelségből találkozhass a Vajdahunyad vára épületegyüttesen elhelyezett csecsebecse szobrokkal, vízköpőkkel, tornyokkal.
vajdahunyad-vara
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosó a Kínzótoronnyal (vagy Kaputoronnyal - így is hívják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara2
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosóról kilátás a Vajdahunyad vára udvara felé. Jobbra a gótikus szárny ólomüveg ablaka (az erdélyi Vajdahunyad vár egy részlete), távolabb a reneszánsz-barokk épület (a főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült). A két épület nem csak kívülről, belülről is össze van kötve. Az épületegyüttest a Mezőgazdasági Múzeum használja.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara3
Részlet a gótikus szárnyról (az épület eredetije az erdélyi Vajdahunyad vár): vízköpők, nem megszokott közelségből.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara4
A gótikus szárny ólomüveg ablaka két oldalán Hunyadi Mátyás, azaz Mátyás király fekete seregének páncélos vitézei állnak őrséget. A gótikus szárny az erdélyi Vajdahunyad vár egy részlete, mely a Hunyadiak vára volt.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara5
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosóról kilátás a reneszánsz-barokk épület részletére, allegórikus alakokra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara6
Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilaskapuja fölötti részről láthatod a Széchenyi fürdő tornyait is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara7
A barokk palota középső kupolája 41 méter magas, a kupolák körül a homlokzaton a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok láthatóak. A szoboralakok allegórikus jelentésűek: a nő galambbal az állattenyésztést, a magvető férfi a növénytermesztést jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara8
Ha követed a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát, akkor első lépéseinket az ezen a fotón látható román stílusú oroszlános kőhídon teheted meg a Hidas-, vagy Nyilaskapu felé (melynek Ostromfolyosóján állunk).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara9
A Hidas-, vagy Nyilaskapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyba - így is hívják) belépve kell 56 lépcsőt megtenni fölfelé, hogy kiérj az Ostromfolyosóra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara10
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja bal oldalán látható Kínzótorony (vagy Kaputorony - így is hívják) csodálatosan megmunkált bejárati kilincse - ezt megnyomva juthatsz fel a Kínzótorony 56 lépcsőjét megmászva az Ostromfolyosóra -.
Fotó megosztása:
A Vajdahunyad vára legkülönlegesebb tornya: rejtett részletek az Apostolok tornyából
Vajdahunyad várának talán legizgalmasabb kilátópontjához érkeztünk második állomáspontunkon. Innen egészen új perspektívából szemlélheted meg az épületegyüttes részleteit – sőt, gyakorlatilag Budapest egy részét is beláthatod. A toronyhoz 150 lépcső vezet, de minden lépésért kárpótol a magasból nyíló látvány.
A torony Alpár Ignác különleges alkotása: az erdélyi Segesvár jelképéről, a híres segesvári óratoronyról mintázta. Az eredeti torony építése a XIV–XV. századra tehető, és biztosra vehető, hogy Petőfi Sándor is látta – hiszen az 1849. július 31-i segesvári csatához kötődik Petőfi eltűnése. A segesvári óratorony egykor a város kincstárának, levéltárának és lőszerraktárának adott helyet, majd az 1600-as években óraszerkezet is került bele. Alpár Ignác ezt az óraszerkezetet már nem ültette át a budapesti változatba – ám ez mit sem von le a Vajdahunyad vára épületegyüttesének varázsából (és a kilátásból sem).
vajdahunyad-vara11
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya - még lentről.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara12
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya felé ennek a csodálatosan megmunkált kilincsnek a megnyomásával indulhatsz el.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara13
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyához vezető 150 lépcsőt a Mária Terézia korabeli barokk kastély első emeletéről érheted el.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara14
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyához vezető 150 lépcsős lépcsőház.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara15
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyába felérve.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara16
Az Apostolok tornya madártávlatából látható a városligeti Vajdahunyad vára épületegyüttes Mária Terézia korabeli kastélyrésze, melyet egy áthidaló köt össze a gótikus, erdélyi Vajdahunyad várra hasonlító épületszárnnyal.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara17
Az Apostolok tornyából kitekintve egészen más szögből és közelségből találkozhatsz az építészeti remekművel. Ez a torony például az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, szemmagasságból.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara18
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya csodálatos kilátó/kitekintő pont, 360 fokban láthatod Budapest panorámáját. Itt például a távolban a Budapesti Rózsafüzér Királynéja templom csúcsát.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara19
Továbbfordulva az Országház tűnik fel, háttérben a budai várnegyed Mária Magdolna templom tornya.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara20
De látható a budai várnegyed is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara25
Másik irányba fordulva szintén a Városligetben található Széchenyi fürdő kupolái vannak a fókuszban.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara21
Az Apostolok tornyából a Jáki kápolna toronycsúcsa is látható, ahol egy olvasó fiúgyermek található. Lentről lehet, hogy észre sem vennéd.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara22
Jáki apátság templomának díszes főkapu másolata a városligeti Vajdahunyad várának egyedi pontjáról, az Apostolok tornyából.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara23
A fotón balról jobbra haladva látható az Ostromhíd, a Kínzótorony (vagy Kaputorony, mindkettő név helyes), aztán Alpár Ignác kedvenc területe, a nyugalmat árasztó kerengő látható, és közvetlen mellette a Jáki kápolna magaslik, ami a lébényi templom alaprajzának és a jáki templom kapuzatának ötvözete, de fellelhetőek rajta a Kassán található Szent Mihály kápolna motívumai is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara24
Kilátás az Apostolok tornyából a Mária Terézia korabeli kastélyrészletre.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara26
Lentről például nem is látod, hogy erkélye is van a Mária Terézia korabeli barokk kastélynak.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara27
A Szent Korona, mely a Mária Terézia korabeli barokk kastély bejárata fölött helyezkedik el.
Fotó megosztása:
A név nyomában: miért hívjuk Vajdahunyad várának a városligeti épületegyüttest?
A városligeti Vajdahunyad vára nemcsak az erdélyi Vajdahunyad vár formavilágát idézi meg, hanem a történelmi Magyarország számos kiemelkedő épületének jellegzetes részleteit is ötvözi – mindezt egyetlen, különleges épületegyüttesben összekapcsolva. De mégis: miért hívjuk ezt az alkotást Vajdahunyad várának..?
A név onnan ered, hogy a legmarkánsabb, legemlékezetesebb része erősen emlékeztet az erdélyi eredetire. A látogatók már az 1900-as évek elején így kezdték nevezni az épületegyüttest, és végül ez a név rögzült. Sőt, nemcsak elnevezték – ők voltak azok is, akik elérték, hogy a millenniumi ünnepségek lezárulta után az eredetileg fából épült, időszakosnak szánt épületegyüttes tartós anyagokból újraalkotásra kerüljön.
Az alábbi fotókon a városligeti épületrész az erdélyi Vajdahunyad vár legjellegzetesebb motívumait idézi. Alpár Ignác külön figyelmet fordított arra is, hogy az eredeti várra jellemző Hunyadi-loggiák megjelenjenek a budapesti változatban.
vajdahunyad-vara28
A városligeti Vajdahunyad vára Hunyadi udvar része. Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvar-hangulatának átemelésére.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara29
Az épületrészen látható Hunyadi Mátyás király és Beatrix fehér színű domborműve. Az épületrész előtt Károlyi Sándor gróf szobra látható, aki a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki célul. A szobrot a kor egyik legnagyobb szobrászművésze, Strobl Alajost készítette.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara30
Alpár Ignác építész törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvar-hangulatának átemelésére. Erkélyrészlet sgraffito díszítéssel (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara31
Ezen a fotón oszlopsoros-bolthajtásos erkélyrész látható, Árpád-házi királyok domborműveivel.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara33
Városligeti Vajdahunyad vára az erdélyi Vajdahunyad vár Nye bojsza (Ne félj) tornyának másolatával.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara34
A Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), több mint 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból. A munkálatokkal 1907-ben végzett, ezt a verziót csodálhatjuk ma mi is.
Fotó megosztása:
A Vajdahunyad vára témakörének feldolgozásakor nem gondoltuk, hogy ennyire komplex anyagnak nézünk elébe, így Alpár Ignác kedvenc épületrészét, a kerengőt, a Jáki templomot, és a Mária Terézia korabeli csodálatos kastélyt nemsokára, a következő részben hozzuk elétek.
