Tippek
2025. december 29.
Budapest legkisebb szigetének titkai: a Vajdahunyad várának felfedezésre váró csodái, ahogy a fotós látja
Tippek
2025. december 29.
Tudtad, hogy a Városligetben található Budapest legkisebb szigete? A neve Széchenyi-sziget - és bizony, a Vajdahunyad vára is ezen a kicsiny szigeten áll, csodái pedig felfedezésre várnak. Tarts velünk! 1. rész.
Vendégszerző
ERRE-ARRA fotós ajánló
Fazekas Krisztina, az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója olyan épített és természeti örökségeket mutat meg, amelyek mellett gyakran csak elsétálunk, viszont sokkal többet mondanak annál, mint gondolnánk. Honlapjáról elismerően nyilatkoznak olyan személyek, mint Balogh László Pulitzer-díjas fotóriporter, vagy Dr. Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató.
Cikkei
Budapest legkisebb szigetére négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található. Azt tudtad-e, hogy a vár eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségekre épült, rohamléptékben, fából? Akkor idő szűkében nem maradt más választás, ám a közönség annyira megszerette az épületegyüttest, hogy 1902-től – amikor a fa építmény már erősen megrogyott – a tervező, Alpár Ignác lehetőséget kapott arra, hogy tartós anyagokból újraalkossa. A munkálatok 1907-ben fejeződtek be. Vajon gondolta-e akkor Alpár, hogy több mint 120 év múlva is itt áll majd ez a romantikus vár, ahol párok és turisták nézelődnek, fotóznak vagy épp randevúznak?
Az építészzseni
Alpár Ignác valódi építészzseni volt – de miért is? A millenniumi ünnepségek „Történelmi főcsoport” című, igencsak merész pályázati kiírását átolvasva nem azt kereste, miért lehetetlen a feladat. Inkább arra törekedett, hogyan lehet a magyar történelem különböző korszakainak építészeti stílusait – a romántól a gótikán és reneszánszon át a barokkig – harmonikusan egyetlen épületegyüttesbe olvasztani. Sőt, egy csavarral még a történelmi Magyarország ikonikus épületeinek jellegzetes részleteit is belekomponálta: felismerhetjük például a Hunyadi család Vajdahunyad várának elemeit, a segesvári Apostol-torony formáit, a jáki templom, a lébényi templom részleteit, a Kassán található Szent Mihály kápolna, vagy a brassói Katalin-bástya motívumait. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi építészeti „kép” született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, aki innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat, és tervezhette meg többi között például a Tőzsdepalotát, a Nemzeti Bank székházát, az Anker-palotát.
Alpár Ignác pályafutásának kezdete, és földi búcsúja is a Vajdahunyad várához kapcsolódik: 1928. április 27-i temetési menete innen indult, miniszterek és József Ferenc királyi herceg jelenlétében. A 72 évesen elhunyt építészt Európa egyik legjelentősebb nemzeti panteonjában helyezték örök nyugalomra.
Két részes minisorozatunkban bemutatjuk a vár legizgalmasabb pontjait.
Most három különleges részletet hozunk, a következő alkalommal pedig újabb hármat fedünk fel.
Ostromfolyosó
Első állomásunk rögtön egy rejtett érdekesség: tudtad, hogy a főkapu fölött Ostromfolyosó húzódik?
Ha követjük a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát (és követjük), akkor első lépéseinket a román stílusú oroszlános kőhídon tehetjük meg a Hidas-, más néven Nyilaskapu felé. (Hidas, mert hídon haladunk át, nyilas, mert a bejáratnál nyílvégű csapórács fogad). A kapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyba – így is hívják) belépve 56 lépcsőt szükséges megtenni fölfelé, hogy kiérj a kapu fölött látható Ostromfolyosóra azért, hogy egészen más szögből és közelségből találkozhass a Vajdahunyad vára épületegyüttesen elhelyezett csecsebecse szobrokkal, vízköpőkkel, tornyokkal.
vajdahunyad-vara
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosó a Kínzótoronnyal (vagy Kaputoronnyal - így is hívják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara2
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosóról kilátás a Vajdahunyad vára udvara felé. Jobbra a gótikus szárny ólomüveg ablaka (az erdélyi Vajdahunyad vár egy részlete), távolabb a reneszánsz-barokk épület (a főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült). A két épület nem csak kívülről, belülről is össze van kötve. Az épületegyüttest a Mezőgazdasági Múzeum használja.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara3
Részlet a gótikus szárnyról (az épület eredetije az erdélyi Vajdahunyad vár): vízköpők, nem megszokott közelségből.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara4
A gótikus szárny ólomüveg ablaka két oldalán Hunyadi Mátyás, azaz Mátyás király fekete seregének páncélos vitézei állnak őrséget. A gótikus szárny az erdélyi Vajdahunyad vár egy részlete, mely a Hunyadiak vára volt.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara5
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja fölötti Ostromfolyosóról kilátás a reneszánsz-barokk épület részletére, allegórikus alakokra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara6
Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilaskapuja fölötti részről láthatod a Széchenyi fürdő tornyait is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara7
A barokk palota középső kupolája 41 méter magas, a kupolák körül a homlokzaton a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok láthatóak. A szoboralakok allegórikus jelentésűek: a nő galambbal az állattenyésztést, a magvető férfi a növénytermesztést jelképezi.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara8
Ha követed a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát, akkor első lépéseinket az ezen a fotón látható román stílusú oroszlános kőhídon teheted meg a Hidas-, vagy Nyilaskapu felé (melynek Ostromfolyosóján állunk).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara9
A Hidas-, vagy Nyilaskapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyba - így is hívják) belépve kell 56 lépcsőt megtenni fölfelé, hogy kiérj az Ostromfolyosóra.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara10
A városligeti Vajdahunyad várának Hidas-, vagy Nyilas kapuja bal oldalán látható Kínzótorony (vagy Kaputorony - így is hívják) csodálatosan megmunkált bejárati kilincse - ezt megnyomva juthatsz fel a Kínzótorony 56 lépcsőjét megmászva az Ostromfolyosóra -.
Fotó megosztása:
A Vajdahunyad vára legkülönlegesebb tornya: rejtett részletek az Apostolok tornyából
Vajdahunyad várának talán legizgalmasabb kilátópontjához érkeztünk második állomáspontunkon. Innen egészen új perspektívából szemlélheted meg az épületegyüttes részleteit – sőt, gyakorlatilag Budapest egy részét is beláthatod. A toronyhoz 150 lépcső vezet, de minden lépésért kárpótol a magasból nyíló látvány.
A torony Alpár Ignác különleges alkotása: az erdélyi Segesvár jelképéről, a híres segesvári óratoronyról mintázta. Az eredeti torony építése a XIV–XV. századra tehető, és biztosra vehető, hogy Petőfi Sándor is látta – hiszen az 1849. július 31-i segesvári csatához kötődik Petőfi eltűnése. A segesvári óratorony egykor a város kincstárának, levéltárának és lőszerraktárának adott helyet, majd az 1600-as években óraszerkezet is került bele. Alpár Ignác ezt az óraszerkezetet már nem ültette át a budapesti változatba – ám ez mit sem von le a Vajdahunyad vára épületegyüttesének varázsából (és a kilátásból sem).
vajdahunyad-vara11
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya - még lentről.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara12
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya felé ennek a csodálatosan megmunkált kilincsnek a megnyomásával indulhatsz el.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara13
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyához vezető 150 lépcsőt a Mária Terézia korabeli barokk kastély első emeletéről érheted el.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara14
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyához vezető 150 lépcsős lépcsőház.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara15
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornyába felérve.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara16
Az Apostolok tornya madártávlatából látható a városligeti Vajdahunyad vára épületegyüttes Mária Terézia korabeli kastélyrésze, melyet egy áthidaló köt össze a gótikus, erdélyi Vajdahunyad várra hasonlító épületszárnnyal.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara17
Az Apostolok tornyából kitekintve egészen más szögből és közelségből találkozhatsz az építészeti remekművel. Ez a torony például az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, szemmagasságból.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara18
A városligeti Vajdahunyad vára Apostolok tornya csodálatos kilátó/kitekintő pont, 360 fokban láthatod Budapest panorámáját. Itt például a távolban a Budapesti Rózsafüzér Királynéja templom csúcsát.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara19
Továbbfordulva az Országház tűnik fel, háttérben a budai várnegyed Mária Magdolna templom tornya.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara20
De látható a budai várnegyed is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara25
Másik irányba fordulva szintén a Városligetben található Széchenyi fürdő kupolái vannak a fókuszban.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara21
Az Apostolok tornyából a Jáki kápolna toronycsúcsa is látható, ahol egy olvasó fiúgyermek található. Lentről lehet, hogy észre sem vennéd.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara22
Jáki apátság templomának díszes főkapu másolata a városligeti Vajdahunyad várának egyedi pontjáról, az Apostolok tornyából.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara23
A fotón balról jobbra haladva látható az Ostromhíd, a Kínzótorony (vagy Kaputorony, mindkettő név helyes), aztán Alpár Ignác kedvenc területe, a nyugalmat árasztó kerengő látható, és közvetlen mellette a Jáki kápolna magaslik, ami a lébényi templom alaprajzának és a jáki templom kapuzatának ötvözete, de fellelhetőek rajta a Kassán található Szent Mihály kápolna motívumai is.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara24
Kilátás az Apostolok tornyából a Mária Terézia korabeli kastélyrészletre.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara26
Lentről például nem is látod, hogy erkélye is van a Mária Terézia korabeli barokk kastélynak.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara27
A Szent Korona, mely a Mária Terézia korabeli barokk kastély bejárata fölött helyezkedik el.
Fotó megosztása:
A név nyomában: miért hívjuk Vajdahunyad várának a városligeti épületegyüttest?
A városligeti Vajdahunyad vára nemcsak az erdélyi Vajdahunyad vár formavilágát idézi meg, hanem a történelmi Magyarország számos kiemelkedő épületének jellegzetes részleteit is ötvözi – mindezt egyetlen, különleges épületegyüttesben összekapcsolva. De mégis: miért hívjuk ezt az alkotást Vajdahunyad várának..?
A név onnan ered, hogy a legmarkánsabb, legemlékezetesebb része erősen emlékeztet az erdélyi eredetire. A látogatók már az 1900-as évek elején így kezdték nevezni az épületegyüttest, és végül ez a név rögzült. Sőt, nemcsak elnevezték – ők voltak azok is, akik elérték, hogy a millenniumi ünnepségek lezárulta után az eredetileg fából épült, időszakosnak szánt épületegyüttes tartós anyagokból újraalkotásra kerüljön.
Az alábbi fotókon a városligeti épületrész az erdélyi Vajdahunyad vár legjellegzetesebb motívumait idézi. Alpár Ignác külön figyelmet fordított arra is, hogy az eredeti várra jellemző Hunyadi-loggiák megjelenjenek a budapesti változatban.
vajdahunyad-vara28
A városligeti Vajdahunyad vára Hunyadi udvar része. Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvar-hangulatának átemelésére.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara29
Az épületrészen látható Hunyadi Mátyás király és Beatrix fehér színű domborműve. Az épületrész előtt Károlyi Sándor gróf szobra látható, aki a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki célul. A szobrot a kor egyik legnagyobb szobrászművésze, Strobl Alajost készítette.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara30
Alpár Ignác építész törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvar-hangulatának átemelésére. Erkélyrészlet sgraffito díszítéssel (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok rétegeit precízen visszakaparják, kikarcolják).
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara31
Ezen a fotón oszlopsoros-bolthajtásos erkélyrész látható, Árpád-házi királyok domborműveivel.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara33
Városligeti Vajdahunyad vára az erdélyi Vajdahunyad vár Nye bojsza (Ne félj) tornyának másolatával.
Fotó megosztása:
vajdahunyad-vara34
A Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), több mint 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból. A munkálatokkal 1907-ben végzett, ezt a verziót csodálhatjuk ma mi is.
Fotó megosztása:
A Vajdahunyad vára témakörének feldolgozásakor nem gondoltuk, hogy ennyire komplex anyagnak nézünk elébe, így Alpár Ignác kedvenc épületrészét, a kerengőt, a Jáki templomot, és a Mária Terézia korabeli csodálatos kastélyt nemsokára, a következő részben hozzuk elétek.
