Romantikus várak és kastélyok, ahová érdemes ellátogatni

Szponzorált tartalom
Az őszi időszak tökéletes arra, hogy csodálatos épületeket fedezzünk fel egy kiránduláson, ismerkedjünk a múlttal. Összegyűjtöttünk 5 magyarországi várat és kastélyt, amiknek már a látványa is elvarázsolja a látogatót, a történetük pedig további izgalmakat ígér.

Kastélyokat és várakat mutatunk be az ország öt pontjáról, mindegyiknek külön története van, de ami közös bennük: a romantika. Káprázatos környezetben találhatóak, és egy csapásra belopják magukat az arra járók szívébe. Az egyik közülük az örök szerelem jelképe, két kezével építette egy nagy művész a feleségének kedveskedve. A másikat szóbeszéd szerint tündérek lakták, de szerepel az ajánlatunkban olyan is, ami Erzsébet magyar királyné, Sissi tiszteletére épült. Ha szuper kirándulós, felfedezős programot keresel, adunk pár tippet.

Bory-vár, Székesfehérvár

Az ország egyik, ha nem a legromantikusabb vára az örök szerelem szimbólumaként és a magyar Tádzs Mahalként él a köztudatban. A Bory-vár története 1912-re nyúlik vissza, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolt egyholdnyi területet – ahol eleinte csak egy kis présház állt -, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Kezdetben lakássá bővítette az épületet, és készített fölötte egy műtermet is – tudniillik ez nemcsak a Bory család otthona volt, hanem egyben a műterem is az építész és felesége, Komócsin Ilona festőművész alkotásai számára.

Az igazán nagy munkálatok az első világháború után kezdődtek. Azt mondják, egy elmaradt építészeti megbízás, és a háború után egyre sokasodó szobrászi megrendelések honoráriuma adott lehetőséget arra, hogy Bory a saját otthonát varázsolja műalkotássá. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött – csak a fantáziájára és a terep körülményeire hagyatkozott -, alaprajza mégis szimbolikus: két eszmei centruma a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, a művész életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épület szépítését, toldozását, a részletek állandó cizellálását, valamint a második világháború utáni helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta két kezével, nem sokszor vett igénybe segítséget. Az várban és körülötte több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található, emellett festmények, mozaikok, üvegfestmények, díszkutak, régiségek, műtárgyak csodálhatók meg mindenütt. 

A Bory-vár lényegében egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.

Az egyik legcsodásabb rész kétségkívül az alsó kert, ahol többek közt Bory Jenő által kedvelt kvarcbetonba öntött figurák, a monumentális méretű Krisztus-fej, a Bory család síremlékének másodpéldánya és a Kelő napsugár bronz figura tekinthető meg, innen a rózsakerthez és a művészgalériához vezessen az utad. Ez utóbbi egyfajta panteon, felsorakoznak Bory kortársainak (művészeknek, festőknek, színészeknek, építészeknek) a szobrai – köztük Munkácsy Mihály egész alakos szobra és Blaha Lujzának arcmása. Tovább haladva az elefántudvarba botlani, ami nevét az árkádjai alatt egy gömbön álló, a várat a hátán tartó elefántról kapta, ám a Százoszlopos udvar, a Történelmi árkádsor és a Zászlós torony is szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, kápolna a Hitvesi szeretet szobrával és négy képtár is várja a látogatókat – a Kandallós, Rádiós és Sárga szobában, valamint a Műterem a mester további munkái mellett nem egy barátjának, jó nevű kortárs művészeknek a munkáit is megtalálhatjuk. Bár a Bory-leszármazottak egy része a falai között él, az épületegyüttes csaknem egészében látogatható.

Hogyan látogathatom meg a várat?

A Bory-vár Székesfehérvárott, Öreghegy városrész északnyugati részén, azon belül is a Mária-völgyben, a Máriavölgy utca és a Vágújhelyi utca kereszteződésénél, a Máriavölgy utca 54. szám alatt található. Autóval és helyi tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető.

  • Cím: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgy 54.
  • Nyitvatartás: hétfő-vasárnap 9.00-17.00
  • Belépő: teljes árú – 2000, diák, nyugdíjas – 1000 forint

 

Székesfehérvári hotelek és apartmanok

A történelmi belváros és a pezsgő élet biztosan magával ragad! Szállásod mellé ingyen programkuponok.

Hirdetés

 

Andrássy-kastély, Tiszadob

A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély felújítás alatt áll, így jelenleg nem látogatható, de már nem kell sokáig várni, a tervek szerint novembertől újra megnyitja a kapuit.  A tiszadobi beruházás során olyan állandó kiállítás költözik a kastély tereibe, amely az Andrássy családot és a kastély történetét mutatja be, emellett a fejlesztések befejeztével a térség egyik legpatinásabb rendezvény és konferencia helyszínévé válik. A kastély egyébként a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából; a parkot kelet felől maga a folyó határolja. Szájhagyomány szerint Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára építették 1880 és 1885 között, míg más források arról szólnak, hogy tervezőjét, Meinig Arthurt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere bízta meg azzal, hogy ötvözze a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. Ebben az időben egy angolkertet is létesítettek a kastély mögött, a bukszus-labirintus közepén pedig a “Leányszöktetés” című szobor Fadrusz János munkája.

Érdekessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

A szemfülesek felismerik az impozáns, neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordozó épületen a vajdahunyadi vár vonását, az északi-homlokzat nyugati saroktornya tömegében és toronysisakjában például a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át.  Más erdélyi kastélyminták is felismerhetők benne, hozza például a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi – írja a tiszadob.info. A kastély szépségét csodálatos környezet tovább növelte – úgy tartják, Erzsébet királynét is lenyűgözte ez a rendkívüli szépségű hely -, míg a helybeliek szerint a kastély azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát, a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azaz, hogy Dob határának vásárterén. 

A tiszadobi Andrássy-kastély 2020. október 9-én. Fotó: MTI/Balázs Attila

Az első világháború után nem sokkal azonban egy sajnálatos esemény miatt nem keveset vesztett pompájából a lélegzetelállító épület. Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival, akik hatalmas pusztítást végeztek, törtek-zúztak. Szóbeszéd szerint a gróf nem is tért be soha többé a tiszadobi kastélyba. Később, a második világháború végén román katonai kórházat telepítettek oda, majd állami tulajdonba került, egy ideig gyerekeket szállásoltak el. Így alakult ki a gyermekváros, a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája. Noha az intézmény azóta elköltözött, nem teljesen üresek a kastély falai: 1998-től minden augusztusban egy tiszadobi zongorafesztiválnak ad otthont, emellett fotózások, esküvők és egyéb események helyszíne. 

A tiszadobi Andrássy-kastély kertje 2020. október 9-én. Fotó: MTI/Balázs Attila

Hogyan látogathatom meg a kastélyt? 

Tiszadob autóval, autóbusszal és vonattal is megközelíthető, de a bicajosok is örülhetnek: az Euro Velo 11, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét átszelő szakaszán át is el lehet jutni a nagyközséghez és fő nevezetességéhez, a kastélyhoz.

  • Cím: 4456 Tiszadob, Bocskai u. 59, 
  • Átmenetileg zárva, de hamarosan nyit.
  • Korábban a felnőtt belépő 1000, a kedvezményes 500 forint volt.

 

Tiszadob bájos vendégházai

Igazi falusi hangulat vár! A Tisza-part is megér egy sétát. Autóval közel van Tokaj környéke is.

Hirdetés

 

Sümegi vár, Sümeg

Magyarország legjobb állapotban lévő középkori vára a Balaton-felvidék nyugati részén, egy kiemelkedő, magányos hegycsúcs tetején található. Három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Ez utóbbi Öregtornyának alsó szintje a legrégebbi, az 1260-as években épült, majd a 14. században, az Anjou-királyok idején történt a vár szerkezeti erősítése, a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére és a már meglévő részek javítása, toldozása. Az épület azonban tovább erősödött és szépült, a következő nagyobb munkálatra a 15. század folyamán került sor, amikor megépítették a várfalat, a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Mikor már érezték a török fenyegetést, és a veszprémi egyházi vezetők a várba menekültek, újabb nagyszabású építések következtek – ekkorra tehető a Köves-bástya születése. Az évtizedek, évszázadok során egyre gyarapodott a monumentális építmény, mígnem a Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták. A történet itt még nem állt meg, ugyanis nemcsak az időnek és az időjárásnak volt kitéve Sümeg vára, hanem a sokasodó építkezéseknek is, amikhez a vár köveit is felhasználták.

Az 1990-as évektől mondhatni folyamatossá vált a vár javítása és karbantartása. Napjainkban közkedvelt turistalátványosság, ugyanis zseniális programokkal, kiállításokkal és lovas műsorokkal csalogatja a vendégeket. Egyszerűen kihagyhatatlan a Fegyver- és kocsimúzeum, melynek bejáratnál a múlt korok lovagjai és fegyvereik fogadják a látogatókat, beljebb lépve pedig legendás, sokat megélt kocsik történetét lehet megismerni a  hintóktól és konflisoktól, a kupékon és a landaukon át.

Megelevenedik a történelem, felidéződnek a bátor falusi tűzoltók múltbéli tettei, a gazdag, úri világ fényűző, pompás élete, és nem utolsó sorban a mindennapi, szorgos-dolgos emberek mindennapjai is, akiknek egy taliga vagy egy szénás szekér már nagy értéknek számított.

És ha már a régi idők, akkor mindenképpen érdemes betérni a darabont szobába, a bognárműhelybe (itt korabeli eszközökkel, használati tárgyakkal találkozni); az Öregtoronyban püspöki lakószoba és tanácsterem nyílt néhány éve, az alsó szinten pedig továbbra is látogatható a börtönkiállítás. Ezenkívül megtekinthető a várkapitányi szoba, a régészeti és borászati kiállítás, a sütőház, a tüzérségi terem, a kínzókamra, no meg a háborúk alatt a fő lényeg, a korabeli konyha, éléskamra és kovácsműhely. A két legizgalmasabb programot tartogattuk a végére, ugyanis rendszeresen szerveznek történelmi lovasjátékokat, amit egybe lehet kötni egy középkori lakomával is – ez azonban plusz költséget jelent (részletek itt). Kicsik és nagyok is imádják a Történelmi Élményparkot, ami egyedülálló módon mutatja be a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét.

A XIII. században épült sümegi vár. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

Hogyan látogathatom meg a várat?

Autóval a várhegy tövében lévő parkolónál lehet megállni, itt ingyenes a parkolás. A várba kizárólag gyalogosan lehet felsétálni egy macskaköves erősebb kaptatón, ugyanis a korábban működő vártaxi nem üzemel.

  • Cím: 8330 Sümeg, Vároldal u. 5.
  • Nyitvatartás: hétfő-vasárnap 9.00-18.00
  • Belépő: teljes árú – 1500, diák, nyugdíjas – 800 forint, 6 év alatt ingyenes

 

Sümeg panorámás szállásai

Wellness hotel vagy privát apartman? Sümeg széles szálláskínálattal és sok közeli látnivalóval vár.

Hirdetés

 

Boldogkői vár, Boldogkőváralja

Varázslatos környezetben, Boldogkőváralja község felett emelkedő andezittufa hegy tetején emelkedik a magasba a boldogkői vár. Egykoron, a tatárjárás után emeltette az Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére épült, hogy védje a kassai utat és a Hernád völgyét. Egy régi monda szerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla betért Aszaló községbe, ahol csak egy Bodó nevű öreg aszalómestert talált, aki segítő jobbját nyújtotta a menekülő királynak: jobbágyruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Néhány nappal később a tatárok elkezdték faggatni az aszalómestert, aki úgy tett, mintha süket lenne, és hetet-havat összehordott. A tatárok idővel megunták a játszadozást, így továbbálltak, Béla pedig visszatért a trónra. Amikor ez megtörtént, az öreg Bodó hét szekéren, hét lányával Budára indult, ahol az életmentő segítségért cserébe birtokadományt kapott, és várat épített. Bodó lányai férjet is találtak maguknak, akik egy-egy éven át építették a várat, ami így hét év alatt elkészült, mire IV. Béla így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” Innen ered a név, ami a községre is ráragadt, és ez a vár tündéreinek legendája is. (Ide kattintva elolvashatod a teljes mesét.)

 

Az évszázadok alatt izgalmas események színezték a vár történetét – a kibővítéstől, az adományozástól, az elzálogosításon át, elajándékozták, elcserélték, ostrom alatt volt és miegymás. Nem kisebb egyéniségek fordultak meg a várfalak közt, mint a magyar reformáció egyik kiemelkedő alakja, Dévai Bíró Mátyás, a későbbi “magyar Luther” vagy Balassi Bálint, aki itt írta meg a Borivóknak való című versét. Az épület megszámlálhatatlanszor cserélt gazdát, mígnem házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, majd 1945 után állami tulajdon lett, feltárása 1963-ban indult. Hamar népszerű turistacélponttá vált – ehhez nagyban hozzájárult, hogy az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki, majd a 90-es években a turistaszálló helyére kiállítás került.

Boldogkő várában tekinthető meg Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása, emellett például zászló- és címerkiállítás is várja a látogatókat.

Lovagi bemutatók, jelmezes tárlatvezetés és interaktív, középkori fegyvertapogató is hívogatja az érdeklődőket.

A XIII. században épült boldogkői vár. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

Hogyan látogathatom meg a várat?

A Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten áll a vár, a vár kedvelt túracélpont, az Országos Kéktúra egyik állomása.

  • Cím: 3885 Boldogkőváralja, külterület
  • Nyitvatartás: hétfő-vasárnap 9.00-18.00
  • Belépő: A vár felújítási munkálatok miatt csak részlegesen látogatható, így kedvezményes jegyárakkal várja az érkezőket. Felnőtt jegy hétköznap – 1300, hétvégén 1700, diák vagy nyugdíjas hétköznap – 1000, hétvégén – 1400 forint, 6 éves kor alatt ingyenes

Falusi vendégházak Boldogkőváralja környékén

Túrázóknak kiváló: innen körbejárhatod a Zemplént! Múzeumok, éttermek is várnak a közelben.

Hirdetés

 

Nádasdy-vár, Sárvár

Sárvár vára épen fennmaradt középkori várkastély a mesébe illő Sárvári Arborétummal szemben. A 13. században kezdték el építeni, majd az 1390-es években Kanizsai János esztergomi érseké lett, a Kanizsai család hűtlensége miatt azonban egy időre másnak a birtokába került. A 15. században került vissza hozzájuk, ekkor egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. Eközben Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg, akinek az idejében, 1549 és 1562 között zajló munkálatok alapozták meg a mai formáját és kinézetét. A Nádasdy család egyik legfontosabb központja Sárvár lett, a mindennapok közepette azonban a török rablóportyákra is fel kellett készülni, így megerősítették az épületet, melynek falai közt a rémséges és kegyetlen tetteiről hírhedt Báthori Erzsébet is lakott. A 17. század közepén is jelentős építkezések folytak III. Nádasdy Ferenc országbíró irányítása alatt, ekkor épült a pompás díszterem, melynek falait és mennyezetét monumentális falképsorozatok díszítik, megelevenednek II. Nádasdy Ferencnek a “fekete bég”-nek törökellenes csatái, és egyes ótestamentumi jelenetek (Dávid és Góliát, Sámson és Delila, valamint Judit és Holofernész) – előbbieket Hans Rudolf Miller festette az 1600-as évek derekán, utóbbiakat  id. Dorfmeister István készítette vegyes technikával kicsivel több mint 100 évre rá.

Az országbíró azonban belekeveredett a Habsburg-ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, így többedmagával lefejezték, óriási birtokait elkobozták, a várat pedig horribilis összegért gróf Draskovich Miklós vásárolta meg, majd később az Esterházyak szerezték meg, utolsó birtokosai pedig a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak.

Azért maradhatott fenn ilyen jó állapotban, mert folyamatosan lakták, karbantartották – így ma is 16-17. századi formáját hozza.

Az épület falai között kapott helyet a Nádasdy Ferenc Múzeum, ami állandó és időszakos kiállításokkal szolgál: megtekinthető Európa egyetlen huszárkiállítása, ami a legmagyarabb fegyvernem történetét, kiemelkedő alakjait, egyenruhájukat és fegyvereiket mutatja be. Hasonlóan érdekfeszítő a Carta Hungarica térképtörténeti kiállítás, melynek keretében több évszázad térképei alapján mutatják be a régi Magyarország változásait, ugyanakkor a nyomdászati kiállítás is jelentős – hiszen Sárváron  jelent meg Sylvester János Újtestamentum fordítása, az első teljes mértékben magyar nyelvű munka, melyet hazánkban nyomtattak. Sárvár helytörténeti kiállítás, reneszánsz bútorok, a bajorok kincsei és sok más izgalmas látnivaló, program varázsolja el a látogatókat, és kalauzolja őket egy régi világba – arról nem is beszélve, hogy bejárhatják a már említett dísztermet, és a híres Nádasdy-óra is vethetnek egy pillantást.

A Nádasdy-vár bejárata Sárváron 2018. augusztus 19-én. MTI Fotó: Varga György

Hogyan látogathatom meg a várat?

Vonattal és autóbusszal is könnyedén megközelíthető, az állomásról 10-15 perces séta vezet a várhoz, míg az autóval érkezőket ingyenes parkoló várja a várnál.

  • Cím: 9600 Sárvár, Várkerület u. 1.
  • Nyitvatartás: hétfő-vasárnap 8.00-20.00, a múzeumok nyitvatartása eltérhet
  • Belépő: teljes árú – 1600, kedvezményes – 800 forint, 6 év alatt és 70 év felett ingyenes

 

Sárvár szállásai

Vár, arborétum, gyógyfürdő, kitűnő szállások... Sárváron minden adott egy tökéletes nyaraláshoz!

Hirdetés