Belföld 2020. augusztus 12.

A 8 legmenőbb hazai kilátó

Balázs Belföld 2020. augusztus 12.
A kirándulók általában szeretnek magas helyekre felmászni és elgyönyörködni ott a panorámában. Össze is szedtük nektek, hogy hol lehet ezt a legjobban tenni.

A kilátótornyok története majdnem egyidős az emberi civilizáció történetével, bár meg kell említenünk, hogy ennek nagy részében nem idegenforgalmi látványosságként működtek, hanem nagyon praktikus, sokszor élet-halál fontosságú feladatot láttak el. A magas építmény többek között arra volt jó, hogy meg lehetett nézni, nem kolbászol-e a környéken az ellenség. Ha megláttuk, akkor optimális esetben még pont volt idő bemenekülni a legközelebbi várba, vagy ennek híján egy jobban megerősített templomba.

De békeidőben is volt hasznuk ezeknek a tornyoknak, például szemmel lehetett tartani a vidéket és nézni, hogy nem gyulladt-e ki valami a közelben, mert egy tűzvész a tűzoltóságok megalapítása előtti korokban képes volt elvinni egy egész várost, hogy a falvakról ne is beszéljünk.

Egyáltalán nem véletlen, hogy ebben az időszakban minden magára valamit is adó városban állt egy tűztorony, sőt, van ahol még ma is áll (pl. Sopron, Veszprém).

A gomba módra szaporodó kilátók jelensége viszont már a 19. század végén fellendülő tömegturizmus hatásának eredménye, és ezek szívesen fogadják a mai napig a környék panorámájában gyönyörködni vágyó látogatókat.

 

Kis-tubesi kilátó (Pécs)

 

 

 

Pécs és a Mecsek nyugati részét tekinthetjük meg ebből az 50-es évek végén épült kőkilátóból. Ugyan a Pécs környéki hegyvidék jobban beépített szakaszához tartozik ez a rész, így nem lesz annyira vadregényes, mint mondjuk a Hidasi-völgy környéke, de  az elénk táruló látvány mindenképpen kompenzálni fog minket.

Őrtorony Kilátó (Tihany)

Az ókori hadiút mentén található faépítmény minden ízében őrzi a római őrtornyok hangulatát.

Persze ez nem a puszta véletlen műve, direkt építették ilyenre, hiszen a környék annak idején a rómaiak számára igen fontos terület volt és az utak biztonságát épp ilyen őrtornyok vigyázták.

Ha felmászunk a tetejére, akkor nem csak a Balaton víztükrében gyönyörködhetünk, hanem rálátunk a Balaton-felvidék tanúhegyei egy részére is, amik az egykori vulkanikus működés hátborzongató mementói.

Fellner Jakab-kilátó (Tata)

A tatai Kálvária-dombon található kilátót, mily nagy meglepetés, Fellner Jakab építész emelte, ám a torony elnevezésétől eltérően annak eredeti funkciója sokkal érdekesebb. A 30-as évek végén itt működött ugyanis a Turul-sörétgyár és a sörétek előállításához volt szükség a toronyra.

A sörétet ólomból készítették már akkor is és a forró ólmot nem volt könnyű szabályos gömbbé alakítani és mivel túl kicsi volt, ezért öntőformát sem volt értelme csinálni hozzá, főleg, hogy nagy mennyiségben kellett a lövedéket előállítani.

A megoldást a fizika adta, ugyanis a forró ólomcseppek zuhanás közben gömb alakot vesznek fel, így ha magasról, mondjuk egy toronyból „ejtik” le ezeket, akkor az alulra bekészített vízzel teli medencébe érkezvén, gömb alakban hűlnek ki. Ma már más eljárással gyártják a sörétet, így a torony is gyorsan kilátóvá alakult, ha megmásszuk a 175 darab lépcsőfokát, gyönyörű rálátást kapunk Tatára, de a Gerecse-hegyeit is megcsodálhatjuk, sőt, akár Tatabányáig is elláthatunk.

Tévétorony (Kékestető)

Jó, ez technikailag nem minősül kilátónak, de mégis csak az ország legmagasabb pontja van itt, így muszáj bevenni egy olyan írásba, ami arról szól, hogy bemutatunk olyan épületeket, ahol magasról lehet lenézni a vidékre. Ha úgy nézzük, alapból nem nagy truváj a dolog, egy mezei tévétorony, benne egy vendéglátóhellyel, ám ha hozzátesszük, hogy a körkilátóról jó idő esetén akár a Tátra vonulatáig is el lehet látni, mindjárt nagyobb tisztelettel néz az ember erre a „mezei tévétoronyra”.

Karancs kilátó (Salgótarján)

 

 

 

Ez egy sok szempontból baromi érdekes kilátótorony. Egyrészt szép tiszta idő esetén nem csak környékbeli látványosságokat (többek között Salgó várát) tekinthetjük meg, hanem az Észak-Nyugat Kárpátok láncát csak úgy megláthatjuk, mint a Magas-Tátrát, illetve , akinek erre van ingerenciája, az a losonci paneldzsungelt is szemügyre veheti. Külön menőség, hogy a kilátón tartózkodókat rögzíti egy webkamera, így ha nagyon akarjuk, egy havert ráuszítva az internetre lementheti, amíg ott vagyunk.

Galya-kilátó (Galya-tető)

Az 1934-ben épült kilátó megépülésének pillanatától kezdve kedvelt idegenforgalmi célpontnak számított, maga Kodály Zoltán is többször megmászta a fenti, nem mindennapi panorámához vezető lépcsőfokokat.

Ha szép tiszta időt kapunk el, akkor innen akár a Mecsekig is elláthatunk, meg természetesen a környékbeli hegyekben is elgyönyörködhetünk.

De nem csak nézelődni tudunk a kilátóban, hanem aludni is, ami így az ország legmagasabban fekvő szálláshelyének minősül. Három szobájában, kicsit nomád körülmények között ugyan, de el tud aludni akár 15 ember is és azért a nomádot se értsük szó szerint, hiszen áram és Wi-Fi van.

Bence-hegyi kilátó (Velence)

A Velencei-tó fölé emelt Bence-hegyi kilátónak meglehetősen kalandos a története, ugyanis az épület nemhogy kilátó nem volt, de még csak nem is a Bence-hegyre építették, hanem eredetileg a zalai olajmező egyik fúrótornya volt, amit az olajkutak kiapadása után, a 60-as években szállítottak át a Bence-hegyre, hogy kilátóként működjön tovább. Ez a torony sajnos már nincs meg, mivel időközben életveszélyessé vált és a 80-as évek végén le kellett rombolni, utódját 2018-ban adták át.

Károly-kilátó (Sopron)

A Károly-kilátó és a neki otthont adó Károly-magaslat a nevét Romwalter Károly soproni nyomdászról és lapkiadóról kapta, aki az 1870-es években saját költségén emelt ide egy fából készült kilátótornyot. Ugyan az építmény nem minősült tartósnak, mivel már 1902-ben tervet készítettek a lecserélésére, de ettől még az elsőség okán jár a főhajtás.

Az időközben kőből megépült új Károly-kilátóból szép időben nem csak Sopront és környékét láthatjuk be, de a Fertő-tavat és Pozsonyt is, sőt, ha szerencsénk van, Alsó-Ausztria legmagasabb hegycsúcsát, a Schneeberget is megpillanthatjuk.

A kilátóban nem csak a tájat tudjuk nézegetni, hanem az alsóbb szintjein kiállítások is várnak minket, ezek főleg botanikai témájúak, illetve a Sopronhoz köthető magyar botanikusok (Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán) életét és munkásságát mutatják be.

Keresés az oldalon