Belföld 2020. augusztus 28.

5 török építészeti emlék, amit látnod kell

Balázs Belföld 2020. augusztus 28.
Nézzük, még mit adtak nekünk a törökök a Szulejmán sorozaton kívül?

Viszonylag szegényes a török korból megmaradt építészeti emlékkincsünk, pláne, ha összevetjük a rómaiak által hátrahagyott maradványokkal. Ehhez nagy valószínűséggel hozzájárulhatott az, hogy a rómaiak sokkal tovább voltak jelen Pannonia provinciában, mint az oszmán megszállók a Hódoltság területén, de az sem elhanyagolandó szempont, hogy a törökök csak akkor építkeztek, ha nem találtak olyan épületet, amit felhasználhattak volna a céljaikra.

Például a Mátyás-templomként ismert Nagyboldogasszony-templomot szemrebbenés nélkül alakították át mecsetté, mely munkálatok az avatatlan szemlélő számára inkább tűntek barbár rombolásnak, hiszen az oltárokat kidobálták, a szobrokat összetörték, a freskókat lemeszelték. Akkor azonban, amikor nem találtak hasznosítható épületet, azért maguk is építettek ezt-azt.

Ez leginkább sírkamrákat (türbék), fürdőket és mecseteket jelentett. A leglátványosabb emlékeink is ebbe a három kategóriába tartoznak.

Persze meg kell említeni, hogy csak azokon a helyeken tudtak ilyesmik fennmaradni, amiket hosszú ideig, komolyabb harcok nélkül tudtak birtokolni a törökök, így például nem meglepő, hogy Pécs környékéről több építészeti emléket is be tudunk majd mutatni.

 

Jakováli Hasszán dzsámija (Pécs)

 

 

 

Szinte mindenki tudja, hogy Pécsett van dzsámi, ott találni a Széchenyi téren, ma katolikus templomként használják. Igen ám, csakhogy a városnak van egy másik, kevésbé ismert egykori muszlim imahelye is, ez a Jakováli Hasszán pasa dzsámija.

Ennek, legalábbis az oszmán építészeti emlék státusza szempontjából, kétségtelen előnye, hogy ma már újra úgy néz ki, ahogyan a hódoltság idején megalkották.

A török kiszorítása után ugyanis ezeket a muszlim imahelyeket vagy lerombolták, vagy, ahogyan a főtéri dzsámi esetén is jól látható, keresztény templomokká alakították. Eredetileg ez lett a sorsa a Kórház téren álló Jakováli Hasszán pasa dzsámijának is, ám ezt az 1960-as években eredeti formájában restaurálták és 2010 óta látogatható is. Arra kell csak odafigyelni, hogy a megtekintéséhez előzetesen be kell jelentkezni telefonon.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi (Esztergom)

Az esztergomi dzsámi már kevésbé ismert, mint pécsi kollégája, talán azért van így, mert sokkal később indult meg a restaurálási folyamata. Amikor a keresztény hadak 1683-ban visszafoglalják a várost, a dzsámit először magtárnak használják, majd később lakóházként működik és a 20. század végére alaposan leromlott állapotban került, ám ekkor egy olyan cég birtokába került, akik vendégházzá szerették volna alakítani.

A Balassa Bálint Múzeum akkori igazgatója azonban közbelépett és miután a céget felvilágosították, hogy mi került a birtokukba, inkább a feltárása mellett döntöttek.

A dzsámi tavasztól ősz végéig szabadon látogatható, ilyenkor kiállítótérként és kávézóként is funkcionál, télen a megtekintése viszont előzetes bejelentkezéshez kötött.

Memi pasa fürdője (Pécs)

A fürdőházak megjelenése tipikus oszmán hatás volt a kora újkori Magyarországon, ezek között olyan is van, amit a mai napig használunk (Rudas-fürdő) és olyan is, aminek már csak a romjai vannak meg, mint a pécsi Memi pasa fürdője.

Ennek ellenére érdemes megnézni, már csak azért is, mert szerves részét képezi a városnak, nincs elkülönítve, nem őrzi a pénzünkre pályázva egy mogorva bácsi vagy néni, egyszerűen ha a Ferencesek utcájának alján járunk, ott lesz a járda mellett.

Bemehetünk, fotózgathatunk, elmerenghetünk rajta, hogy miként nézhetett ki teljes pompájában, majd pár méterrel arrébb vehetünk egy fagyit és mehetünk tovább a Széchenyi tér felé.   

Gül Baba türbéje (Budapest)

Gül Baba bektási, azaz harcoló dervisként érkezett Buda falai alá 1541 nyarán és vagy a vár körüli csatározások során, vagy pedig Buda eleste után nem sokkal halt meg. Mivel a törökök között nagy tekintélynek örvendett, ezért a legenda szerint maga Szulejmán szultán volt az egyike azoknak, akik Gül Baba koporsóját vitték a temetésekor.

A számára emelt sírkamra, vagyis türbe a legfontosabb magyarországi muszlim zarándokhely, ennek megfelelően egy magyar-török közös vállalkozás keretében 2018-ban szépen fel is újították.

A frissen megnyitott komplexumban nem csak a türbe és a Gül Baba életéről szóló kiállítás kapott helyet, hanem kortárs, időszakos kiállításokat is rendeznek benne. Ha arra járunk, akkor mindenképp keressük fel, már csak a nem mindennapi kilátás miatt is.

Idrisz Baba türbéje (Pécs)

Idrisz Baba türbéje Pécsett, a Rókus dombon.
Készítette: fenoman – Indafotó, Wikimedia Commons

A harcias Gül Babától eltérően Idrisz Baba egy messze földön híres muszlim gyógyító volt, aki a szúfizmus (az Iszlámnak egy sajátos, misztikus, ezoterikus ága) tanait követte.

Ez utóbbi látszik a síremlékén is, ami egy a szúfi tanoknak megfelelő, nyolcszögletű épület. Kialakításában a magyarországi muszlim építészet egyik legszebb alkotását fedezhetjük fel.

Miután a keresztények visszafoglalták Pécset, a jezsuiták pestiskórházat rendeztek be benne, majd később sokáig lőporraktárként funkcionált és csak a 20. század elején tárták fel és restaurálták. Ahogyan Gül Baba türbéje, úgy ez is fontos zarándokhelye a muszlim világnak. A türbe előzetes, telefonos bejelentkezést követően látogatható csak. Ha meg már erre járunk, mindenképp nézzük meg Idrisz Baba kútját is, ami a sírkamrának is otthont adó Rókus-domb oldalában található.

Keresés az oldalon