Belföld 2020. szeptember 16.

5 hely, amit látnod kell, ha érdekelnek az Árpád-kori emlékeink

Balázs Belföld 2020. szeptember 16.
Bővelkedünk az Árpád-kori emlékekben, de sokszor mégsem tűnnek fel, mi lehet ennek az oka?

A legtöbb Árpád-kori építészeti emlékünk a templomok és a várak közül kerül ki, ám ezek jó része sem áll már a maga középkori valójában. Ennek egyrészt a vérzivataros évszázadok az okai (lerombolták, felgyújtották, stb), másrészt pedig a Kárpát-medencében zajló folyamatos élet. Hiszen gondoljunk bele, mondjuk egy 1000 éve lakott településen egész életszerűtlen lenne azt mondani, hogy Józsikám, ne bontsd már le a nagyapa régi házát, hiszen 500 év múlva hogy fog neki örülni az erre járó régész. Szóval ezek az épületek idővel eltűntek, átépítették, esetleg a korszerűsítgetések során változtak meg véglegesen. Persze nem akarunk úgy tenni, mintha nem maradt volna egy sem, hiszen mindenki ismeri a jáki templomot például, vagy hallott már a dömösi Árpád-várról, a csempeszkopácsi templomról, stb.

De vannak olyanok is, amik a köztudatban Árpád-kori romként élnek, de valójában már egy azóta átépített formában semmisültek meg jóval később, ilyen például a veszprémi „Margit-kolostorrom” is.

Összeválogattunk tehát nektek néhány olyan épületet, melyek biztosan az Árpád-kor óta velünk vannak és csak kismértékben, tatarozó jelleggel nyúltak hozzájuk, illetve az esetleges újjáépítés idején figyeltek arra, hogy a korábbi állapotokat valamelyest megőrizzék.

 

Szabolcsi földvár (Szabolcs)

A mai Szabolcs település határában álló várnak gyakorlatilag mára már csak a nyomai maradtak meg és hogy ez valaha egy megerődített terület volt, azt az avatatlan szemlélő csak a légifotók alapján fogja elhinni.  Persze ehhez tudni kell, hogy a földvárnak a neve ellenére csak részalapanyaga a föld, tulajdonképpen egy fából ácsot kazettás falrendszerről van szó, amit kövekkel és földdel töltöttek fel. A 10.-11. század környékén jóformán csak ilyen erősségek álltak a Kárpát-medencében, nem egy esetben a honfoglaló őseink úgy „örökölték” meg ezeket korábbi birtokosaiktól.

István alatt  már az ispánságok székhelyeiként funkcionáltak. A szabolcsi vár különösen fontos feladatot látott el, hiszen az országba időnként benéző besenyők, úzok és kunok elleni harcban igen lényeges szerepe volt.

Aztán jöttek a tatárok és igen hatásosan, bár némiképp nyersen elmagyarázták az ittenieknek, hogy a földvár már nem menő és jó volna helyette kővárakat építeni. A szabolcsi vár a sajátos fejtágító során elpusztult és a későbbiekben sem építették újjá. Hasonló várakat egyébként találhatunk Abaújvár, Gyöngyöspata, Edelény, Somogyzsitfa és Resznek környékén is, bár ezek közül még mindig a szabolcsi van a legjobb állapotban.

Kerektemplom (Öskü)

A Veszprém melletti Öskü jellegzetes építménye ez az egykkor templomként, később kápolnaként működő épület. A régészeti feltárások szerint valamikor a 11. század környékén építhették.

Ugyan az évszázadok során többször is hozzányúltak, elvettek belőle, építettek hozzá, de alapjaiban máig őrzi a 9-13. századi kelet-közép-európai építészet lenyomatát, ugyanis ekkoriban volt divatja a körtemplomok, vagy másik nevén a rotundák építésének.

Ennek következtében az ösküi templom nem is egyedülálló emlék, hiszen találunk még a korszakból származó rotundákat máshol is az országban, ilyen pl. a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentmiklóson, vagy a Zala megyei Kallósdon, illetve a Vas megyei Pápocon található rotunda is.

Ciszterci kolostor (Bélapátfalva)

Ezt a 13. században épült, tipikusan ciszterci építészeti vonásokat viselő kolostort (pl. nem építettek hozzá tornyot) ugyan többször is átépítették története során, ehhez egyrészt köze volt a 14.-15. században menő gótikához, másrészt pedig a később a környéken kóborló rosszcsont törökökhöz is, akiknek az áldásos tevékenysége nyomán a 18. század elején már csak romként hivatkoznak az egykori kolostorra.

Az épület maradéktalan helyreállítását a 20. században végezték el és a mai napig egy középkori épület hatását kelti, a jellegzetes kereszt alakú elrendezésével, illetve a rózsaablakaival, kváderköves homlokzatával.

A kolostor melletti erdészházban megtekinthetjük az épület történetét bemutató kiállítást, valamint a hajdanán itt működő kőedény gyártó kisüzem fennmaradt termékeit.

Református templom (Csengersima)

 

 

 

Na de hogy micsoda? Református templom az Árpád-korban – hördülhetnek fel azok, akik akár csak középiskolai szinten is ismerik a magyar történelmet és igazuk is volna. Csakhogy a csengersimai épület sokkal előbb volt templom, mint hogy a reformátusok a birtokukba vették volna.

A templomot eredetileg a 13. század elején építették és a 16. században került a reformátusokhoz. A 18. század elején egy tatár betörés alkalmával a faluval együtt leégett, de az alapjai megmaradtak, így némi restauráció és újjáépítés után újra a régi fényében tündökölhetett.

A műemléki helyreállítása végig kísérte a 20. századot és 2000-re készült el.

Árpád-kori falu (Tiszaalpár)

Itt egy kicsit csalunk, mert ez nem egy igazi Árpád-kori falu, csupán egy rekonstrukció, de mégis itt juthatunk a legközelebb ahhoz, hogy megnézzük, milyen körülmények között éltek a korabeli emberek. Mert templomokat és várromokat napestig tudnánk tovább mutogatni, viszont a legfontosabbról, miszerint mégis hogy nézett ki az élet a 10.-13. században Magyarországon, a régészeti leleteken kívül keveset tudunk felmutatni.

Ezért is remek kezdeményezés, amit Tiszaalpáron, az itt található földvártól nem messze kialakítottak. Berendeztek ugyanis nekünk egy igazi Árpád-kori falut, a korszakra jellemző veremházakkal és gazdasági épületekkel.

Az egyetlen hátulütője a településnek, hogy meglehetősen zsúfoltra sikeredett a helyhiány miatt, hiszen egy rendes középkori magyar falu nem ritkán 5-6 hektár területen is elhúzódott, de ezt itt nem lehetett hitelesen reprodukálni. Amennyiben érdekelnek a hasonló kezdeményezések, akkor érdemes ellátogatni Szigethalomra is az Emese parkba, ahol egy 9-10. századi fantáziatelepülést építettek, ahol nem csak a korabeli magyar, hanem a környékbeli népek kultúráját, ruháit és szokásait is megismerhetitek.

Keresés az oldalon