A török parlament jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását

Startlap - Startlap
A török parlament csütörtök este jóváhagyta Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozását.

A NATO 30 tagállamából már csak Törökországnak kellett hozzájárulnia Finnország csatlakozásához.

A török parlament jelenlévő 276 képviselője egyhangúlag hagyta jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Ezzel megnyílt az út Helsinki teljes jogú tagsága előtt az észak-atlanti szövetségben.

Finnország a török jóváhagyást és a még szükséges formalitásokat követően akár már a jövő héten a NATO 31. tagállama lehet. A felvételt pedig a NATO-tagállamok kedden és szerdán esedékes külügyminiszteri találkozóján véglegesíthetik.

Finnország a szomszédos Svédországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kellett fogadnia és ratifikálnia kellett a szervezet bővítését.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtök este Twitter-üzenetben üdvözölte a török ratifikációt, hangsúlyozva, hogy ezzel “a NATO családja erősebb és biztonságosabb lett”.

Sauli Niinistö finn államfő közleményben mondott köszönetet a NATO tagállamainak, hogy támogatták országa immár küszöbön álló csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez.

Svédország már csak reménykedik

A Magyarországról érkező jelzések után Svédország már “kevésbé biztos” abban, hogy júliusig a NATO tagja lehet – közölte csütörtökön Tobias Billström svéd külügyminiszter.

A svéd diplomácia vezetője a múlt héten még biztosnak mondta magát abban, hogy hazája már az észak-atlanti szövetség tagja lesz júliusra, a NATO következő csúcstalálkozójára, amelyet Vilniusban tartanak.

A TT svéd hírügynökségnek csütörtökön azonban már azt mondta: “Figyelembe vettem az utóbbi napokban elhangzottakat, különösen Magyarország oldaláról. (…) Úgy vélem, a mostani szövegkörnyezetbe már jobban illik a reménykedő szó.”

Van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz – fejtette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán Balázs elmondta, “a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő“.

A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta.

Jelezte, nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében. A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival – jegyezte meg.

Közölte, Finnország esetében egy “különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, “úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Tiszteletet várnak

Csütörtökön a Türk Államok Szervezetének energetikai miniszteri találkozóját követően Szijjártó Péter külügyminisztert a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról is kérdezték – írja a 24.hu. A külügyminiszter leszögezte, ez a parlament hatásköre, nem tart célravezetőnek semmilyen nyomásgyakorlást senki részéről, “inkább a tiszteletet javaslom mint magatartási formát mindenkinek” – fogalmazott Szijjártó.

Mint ismert, a Fidesz delegációja Finnországban és Svédországban is járt, hogy helyi képviselőkkel tárgyaljanak, de a két ország ügyét különválasztották. A finn csatlakozást már hétfőn meg is szavazta a parlament, de arról nem adnak ki egyelőre információt, hogy a svédekről mikor jöhet döntés.

Egy nappal korábban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár három okot jelölt meg, hogy szerinte miért hezitál joggal a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban.

(MTI)

Címlapkép: Hakan Nural / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Ez is érdekelhet

képcím

A Kreml az amerikai segélyről: "Még több ukrán halálához vezet...

képcím

Nagy lépés az olimpia felé: legyőzték a svédeket a magyar női...

képcím

13 éves diák lövöldözött egy finn iskolában