Orbán Viktor fogadta a svéd miniszterelnököt, és kapott négy Gripent

Startlap - Startlap
A két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködésről, továbbá a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülésről értekeztek Ulf Kristerssonnal.

A mai találkozó egy hosszú folyamat állomása. Ezt a hosszú folyamatot lehet nevezni a bizalom újjáépítési folyamatának is, és ennek a szakasznak a végére ma pontot tehetünk

– idézi a Telex  Orbán Viktort, aki pénteken Budapesten közös sajtótájékoztatót tartott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, miután hivatalában fogadta őt. 

Ulf Kristersson kijelentette, egyaránt szolgálják Svédország és Magyarország érdekét a két ország között pénteken megkötött megállapodások – írja az MTI. Kiemelte, hogy a két ország pénteken két hadiipari megállapodást kötött meg, ezek értelmében többek között

Magyarország négy további JAS-39 Gripen vadászbombázót szerez be Svédországtól. A magyar légierő jelenleg 14 Gripent lízingel Svédországtól, ezek 2026-ban magyar tulajdonba kerülnek.

Ez a megállapodás megerősíti az európai biztonságot is – közölte, emlékeztetve arra, hogy a magyar Gripenek a balti légtér védelmében is részt vesznek, Svédország közelében. A Gripen Svédország büszkesége, ez az egyik igazán fontos svéd termék, amelyet a NATO-nak adhatnak a tengeralattjárók és a radartechnológiai fejlesztések mellett – mondta el.

Kifejtette azt is, hogy elsősorban a gazdaság, a versenyképesség és a belső piac vonatkozásában lát fejlődési lehetőséget a két ország kapcsolataiban, ezeken a területeken szakértői szinten folytatódnak majd az egyeztetések. Az EU-elnökség, a NATO- és a biztonsági kérdések kapcsán pedig együtt vizsgáljuk meg, hogy mit tehetünk közösen, akár azzal, hogy erősítjük az euroatlanti ipari-technológiai bázist – fűzte hozzá.

Kiemelte: Svédország nem ért egyet mindenben Magyarországgal, de abban igen, hogy aktívabban kell együttműködni azokon a területeken, amelyeken egyetértés van. 

Jól ismert tény, hogy Svédország számos kérdést máshogy lát az EU-ban, mint Magyarország, de igyekeznek kompromisszumokat kötni egymással, most pedig közös együttműködést kezdenek a NATO-n belül is

– közölte Ulf Kristersson. Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: amikor egy ország beadja csatlakozási kérelmét a NATO-ba, el kell fogadnia, hogy minden tagállam saját döntést hoz annak jóváhagyásáról. Ez néha gyorsan megy, máskor lassabban, mi pedig tiszteljük azt, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz, ez nem formalitás – fejtette ki.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor értékelése szerint az ország katonai képességei jelentősen nőnek és erősödik a külföldi szerepvállalásra való képessége is a Gripen-gépekről szóló szerződés meghosszabbításával. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz-ukrán háború miatt annak különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes az ország területén kívül is szövetségesi feladatok ellátásában saját eszközökkel közreműködni – mutatott rá.

Közölte továbbá, megállapodott svéd partnerével abban is, hogy az ehhez a katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést is meghosszabbítják, és kiterjesztik a kiképzésre is. Kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.

Orbán Viktor felidézte: a mostani kormánykoalíció első kormányzásának időszakában, 1998 és 2002 között vita volt arról, hogy Magyarországnak kell-e önálló légvédelmet fejlesztenie, és ha igen, akkor milyen technológiával, az első Orbán-kormány pedig a svédekkel való együttműködés mellett döntött, így állt rá Magyarország a Gripen rendszerre. Jelezte: most fontos ponthoz érkeztek, mert a gépekről szóló szerződések kifutnak, ráadásul – folytatta –

miután “csórók voltunk”, amikor az első Gripeneket megvettük, “nem tudtunk annyit venni, amennyire igazából szükségünk lett volna”.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a megállapodások aláírásával Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét, ami azt jelenti, hogy Magyarország része marad a NATO azon közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légtérvédelmét biztosítani tudják. Elkötelezettségünk a NATO iránt ezzel megerősödik – jelentette ki.

Orbán Viktor megköszönte a svéd miniszterelnök látogatását, és Svédország NATO-csatlakozására utalva azt is kiemelte, hogy a magyar parlament hétfőn összeül, és a “szükséges döntéseket meghozza”, amivel egy szakaszt lezárnak, és egy újat nyitnak.

Megkérdezték Orbánt, hogy mitől változott a vélemény a svéd NATO-csatlakozásról

A kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségben lévő országok készek harcolni egymásért, és ha ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség.

Hozzátette: óvatos, körültekintő előkészület történt mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék azt a bizalmat, ami régebben megvolt, “de az utóbbi időben talán megkopott egy kicsit”.

Ez “némi időbe tellett” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint nem arról van szó, hogy megváltozott a magyar vélemény, hanem arról, hogy végigvittek egy folyamatot a kezdőponttól a befejezésig.

Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az aláírt magyar-svéd védelmi megállapodásnak volt ebben döntő szerepe. “Ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe” – hangsúlyozta. Rámutatott: a svéd-magyar védelmi együttműködés egy sokkal hosszabb történet, mint Svédország NATO-csatlakozási szándéka. Természetes azonban, hogy egy védelmi megállapodás sokat segít a bizalom helyreállításában a két ország között, de erre ne tekintsünk úgy, mint egy deal – szögezte le, hangsúlyozva, hogy nemcsak elégedett az eredménnyel, minden egyes lépését élvezte is a bizalomépítésnek.

A kormányfő rendkívül érdekesnek, izgalmasnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy “sikerült tisztázni kölcsönösen a jó szándékainkat”. A két nép közötti bizalom fontos emlékeit felidézve arról beszélt:

Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor befogadta a menekült magyarokat, és döntő partner volt uniós csatlakozásunk során is, amikor a gyorsabb bővítés mellett érvelt.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy uniós ügyeket is tárgyaltak a svéd miniszterelnökkel, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Kiemelte: Svédország 2023 első félévében egy mindenki elismerését kiváltó elnökséget adott az Európai Uniónak, és ígéretet kaptak arra, hogy a svéd fél átadja tapasztalatait.

Közölte: Ulf Kristerssonnal a globális gazdasági versenyképesség, illetve a közös európai uniós biztonság és védelem politika fejlesztéséről is egyeztettek, valamint egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítséget kell nyújtani egymásnak.

A kormányfő a két ország közötti kereskedelmi együttműködést igazi sikertörténetnek nevezte, jelezve, hogy minden évben megdöntik a kereskedelmi forgalom rekordját, 2010-hez képest megduplázták a forgalmat és a 3 milliárd eurós érték felé haladnak.

Arra is kitért, hogy fontos és sikeres együttműködés van a két ország között a nukleáris energia kérdésében, ahol együttműködnek a “brüsszeli politikai arénában”. Örömét fejezte ki, hogy van svéd szereplő Paks II kivitelezésében, és azt is kedvezőnek nevezte, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Kocsis Máté kedden jelentette be, hogy a Fidesz-frakció támogatja a svédek NATO-csatlakozását, és Kövér László házelnököt arra kérik, hogy az év első tavaszi ülésén, február 26-án tárgyalja a parlament az ügyet.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ez is érdekelhet

képcím

Orbán: Reszkethetnek az irodisták, a jogászok

képcím

Orbán megszólalt Magyarról, akit a baloldal belügyének tart

képcím

Orbán a gazdákkal kampányol: "Én volnék Magyarország első...