Orbán elmondta, mit vár Sulyok Tamástól az első felszólalásakor

Startlap - Startlap
A szokásos péntek reggeli beszédében a miniszterelnök a legtöbb időt a kegyelmi ügyre szánta, azt hangsúlyozva, hogy a kegyelmi döntések "teljesen le vannak választva a kormányról".

Államfő-jelölés

Az ön javaslatára hozta meg a döntést a frakció az államfőjelölt személyéről – indított a műsorvezető a Kossuth rádióban, arra utalva, hogy csütörtökön a kormánypártok megnevezték a köztársaságielnök-jelöltjüket. Orbán Viktor egy pontosítással kezdte válaszát: jogi, formai értelemben valóban ő javasolta Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét államfőnek, de “a valóságban ilyen komoly döntések mögött hosszú tárgyalások, egyeztetések állnak”. Legutolsó körben a Fidesz elnöksége is megtárgyalta a lehetséges jelöltek körét, és úgy döntöttek, hogy Sulyokot jelölik, amit a frakció is elfogadott. “Jelentős döntése ez Magyarországnak” – mondta a miniszterelnök.

“Magyarország egy erős ország. Most ugyan baj van, mert lemondott az előző elnökasszony, mivel az ő véleménye és az emberek véleménye élesen szemben állt egymással” – utalt a kegyelmi ügyre Orbán.

Sulyok Tamás kiválasztásáról elmondta: az Alkotmánybíróság elnöke egy “tapasztalt, az alkotmány és jogi ügyekben jártas jelölt, egy szakmai tekintélyt is megadó életút, a nemzetközi, politikai térben való forgolódás együtt őt rajzolták ki”. A személye Orbán szerint garancia arra, hogy a kegyelmi ügy miatt megbomlott nemzeti egység helyreálljon.

Hozzátette: a kegyelmi döntések úgy születnek, hogy valaki kéri a kegyelmet, azt áttanulmányozzák. “A kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányról. Az elnök dönt. Novák Katalin egy olyan kegyelmi ügyben mondott igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem. Ezt mindenki így érezte az országban, különösen a jobboldalon”. Orbán szerint ezt egy módon lehetett jóvá tenni: ha lemond az államfő, és ezt Novák Katalin meg is tette.

A miniszerelnök reméli, hogy amikor Sulyok Tamás először szól majd az országhoz, arról is beszélni fog, hogy ilyen ügyekben, pedofil ügyekben nincs bocsánat, nincs kegyelem.

Gyermekvédelem

A csütörtöki frakcióülés után sajtótájékoztatón jelentette be Kocsis Máté, hogy tovább szigorítják a gyermekvédelmi törvényt. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy át kell világítani az össze gyermekotthont, hogy a mostani vezetők megfelelnek-e a kiválasztás kritériumainak. “Itt most rendet kell tenni és rendet is fogunk tenni, személyesen is végig fogom követni a folyamatot” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán úgy véli, hogy a szigorítás újabb vitákat hozhat Brüsszellel, de “erről a magyarok döntenek, nem engedjük, hogy beleokoskodjanak az életünkbe”.

EP-választás

Orbán Viktor szerint Brüsszelben kapuzárási pánik van a ciklus végén, és ezt Magyarországnak ki kell bekkelnie, mivel Brüsszel még át akar vinni ügyeket: migrációs paktum, LMBTQ, háború. A kormányfő szerint a migrációs paktum a legveszélyesebb, a Soros-terv visszaköszön a brüsszeli tervekben például a migránsgettók létrehozásának szándékában.

Orosz-ukrán háború

“Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezt le kell rendezni. De Magyarország nem vesz részt a háborúban” – mondta Orbán Viktor. Szerinte a katonai fölény orosz oldalon megmarad, mivel a NATO nem küld katonákat Ukrajnába. Nincs katonai megoldás, békefolyamatra van szükség. A miniszterelnök abban bízik, hogy ősszel Donald Trumpot választják meg amerikai elnöknek, és ő kap szabad kezet, hogy békét csináljon.

Svéd NATO-csatlakozás

Mivel győzte meg a kormánypárti frakciókat, hogy támogassák Svédország NATO-csatlakozását?  – a kérdésre válaszolva Orbán elmondta: értette és indokoltnak látta a frakciók ellenállását, de azt kérte tőlük, hogy adjanak neki időt, hogy a svéd miniszterelnökkel megtárgyalják a vitás kérdéseket. “Ennek a lezárása történik meg ma, minden vitás kérdést rendezni fogunk” – utalt Orbán arra, hogy pénteken Budapestre érkezik Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

A mai találkozón “komoly katonai, hadiipari megállapodást kötünk” – mondta Orbán, hozzátéve: azt el kell fogadni mindkét félnek, hogy különbözőek vagyunk. Szerinte Magyarország békepárti, Svédország pedig háborúpárti, de az értékkonfliktusok kezelhetőek, “képesek vagyunk érdekalapon együttműködni. Ezt pecsételjük meg a mai napon, és hétfőn ütheti rá az utolsó pecsétet a magyar parlament a szerződésre” – zárta gondolatfutamát a miniszterelnök.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ez is érdekelhet

képcím

Orbán: Reszkethetnek az irodisták, a jogászok

képcím

Orbán megszólalt Magyarról, akit a baloldal belügyének tart

képcím

Orbán a gazdákkal kampányol: "Én volnék Magyarország első...