Munkássztrájkból lett a nők ünnepe

1857-ben március 8-án negyvenezer munkásnő sztrájkolt New Yorkban az egyenlő bérért és a munkaidő-csökkentésért. Ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a nőnapot. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

A múlt század elején valósult meg az ötlet, hogy legyen ez a nap jelképesen a nőké. 1909-ben tartották meg az első nőnapot az Egyesült Államokban. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte évente rendezzenek nőnapot.

A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették néhány korábbi dátumáthelyezés után március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései jogaik kiszélesítésére, hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.

Az ünnep időközben nagyrészt elvesztette politikai jelentőségét, és általában virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Ugyanakkor az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel követeléseikre, a nőknek a társadalomban viselt óriási szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára, védtelenségére a figyelmet, arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét. Sok helyütt e napon civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően, s e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak.

Forrás: Wikipedia

Címlapfotó: Thinkstock