Miniszoknya - már a múlt században is divat volt

Itt a nyár, a forróság, sok nő szívesebben hord ilyenkor rövid szoknyákat és könnyű felsőket. Van, aki ilyenkor szigorúan méregeti a szoknyák hosszát, és rosszallóan csóválja a fejét: „Ezek a mai fiatalok…” pedig a mini nem mai találmány, több mint fél évszázada hordják a magyar nők is.

A 20. században gyökeresen megváltozott a divat. Dédanyáink gyermekkorában még nem volt illendő, ha kilátszott a nő bokája vagy lábszára a ruhából, és strandolni is csak vállat, combot takaró, idomtalan dresszekben lehetett.

Az első világháború alatt és után részben a háborús anyaghiány, részben a megváltozott életkörülmények miatt egyre rövidültek a szoknyák. Mi változott az életmódban? A nők is egyre nagyobb számban kezdtek tovább tanulni és dolgozni. Minél hosszabb volt a szoknya, annál kényelmetlenebb és balesetveszélyesebb.

A két háború között tovább kurtították a női ruhákat, és az 1950-es évekre már kilátszott a lányok térde. Bár egy francia divattervező korábban már előállt a miniszoknya ötletével, ez csak az 1960-as években robbant be a divatvilágba. A történet szerint Mary Quant kezdett rövid, a térdet és a comb egy részét is szabadon hagyó szoknyákat árusítani londoni butikjában.

Minibe öltöztették a kor egyik leghíresebb modelljét, a nádszálvékony Twiggyt is. Így a hatvanas években a kurta szoknyácskák meghódították a fél világot. Magyarországon is akkora sikere lett, hogy a lányok képesek voltak a téli hidegben is minit húzni.

A mini a hetvenes években is divatban volt, azután a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején vált megint nagyon felkapottá a Micsoda nő! és a Lambada című filmek sikere után. Ma pedig szinte azt hordunk, amit csak akarunk. Minit is, ha éppen úgy tartja kedvünk.