Kiemelt Hírek 2018. december 02.

HIV-vírus Magyarországon: kevesebb szűrés, állami támogatás nincs, stigmák és tévhitek viszont bőven

Startlap Kiemelt Hírek 2018. december 02.
Évekbe telt, mire sikerült leszedetni egy "HIV-pozitívak arra" táblát egy klinika épületéből. A HIV nem a melegek betegsége, és már nem egyenlő a halállal, a szűrés viszont továbbra is kiemelten fontos lenne.

Egyre kevesebben járnak szűrésre, egyre több a női fertőzött, és már szinte alig van állami segítség – derül ki a hvg.hu HIV-fertőzésről szóló cikkéből. A portál Takács Sándorral, az idén 30. születésnapját ünneplő Anonim AIDS Tanácsadó Szervezet (AATSZ) koordinátorával beszélgetett a vírus hazai helyzetéről. 

A nyolcvanas évek elején fedezték fel a HIV-vírust, az akkor még rejtélyes kórt, amit eleinte sok páciens esetében nem sikerült az orvosoknak azonosítania. Magyarországon már igen hamar, 1985-ben megkezdték a levett vér szűrését az AIDS kórokozójára, ugyanis ekkoriban sok vérkészítmény készült az országban nyugati exportra, így ez üzleti érdek volt.

Magánemberek számára a kezdetekben még nem volt lehetőség szűrésre, és 1998-ig várni kellett az anonim tesztre. 1988. október 27-én elindult az AIDS Segély, amelynek keretében végre elárhetővé vált az anonim tesztelés, miután az orvosok felismerték, hogy “szükség van a szélesebb társadalom felé is egy szűrési lehetőségre”, és a betegséget övező félelem, valamint előítéletek miatt senki sem fog az ANTSZ-nél jelentkezni a vizsgálatra.

Az AATSZ-t a rettegés és a stigmatizáció hívta életre, és hírverésre nem volt szükség: a melegek között futótűzként terjedt az anonim vizsgálat híre. Az eredményre 1-2 hetet kellett várni, és akkor még egy pozitív teszt szinte egyenlő volt egy halálos ítélettel, hiszen az orvostudomány nem sokat tudott a fertőzésről, és a többséget túl későn diagnosztizálták.

Ekkoriban még nem sokat tudtak a HIV kezeléséről, hatékony gyógyszerek még nem léteztek. Későbbi tapasztalat a tudomány számára, hogy mennyire fontos és mennyire befolyásolja az életmód a HIV-vel élők állapotát és immunvédelmét. Olyan emberek is élnek még napjainkban, akik 80-as években fertőződtek meg, mert megtanultak ezzel élni és karbantartani magukat. Talán úgy fogalmazhatunk, hogy megtanultak egy lépést visszavenni. Lassítani az életmódon és nagyon sok időt és energiát kell a regenerálódásra fordítani

– fejtette ki Takács Sándor. Az AATSZ adatai szerint 1988-ban októbbertől decemberig három, 1989-ben pedig húsz embert diagnosztizáltak HIV pozitívként. Manapság az ANTSZ és az AATSZ adatainak egybevetése szerint évente országosan körübelöl 250 új HIV pozitív személyt azonosítanak. A szűrésekre viszont kevesebben járnak.

Már nem félünk, de a megbélyegzés maradt, ezért nem járunk szűrésekre

A szakember véleménye szerint a szűrések iránti csökkenő lelkesedés a hatékony kezeléseknek és gyógyszereknek köszönhető, amik bagatellizálták az emberek fejében a HIV-fertőzést. Vagyis míg korábban a betegség rettegett mivolta jelentette a problémát, mostanra a félelmek és tévhitek eloszlatásárért vívott felvilágosító kommunikációból lett a baj, ami “kicsit átesett a ló másik oldalára”.

A félelem csökkent, de a stigmák nem eléggé, ami az egészségügyi dolgozókon is tetten érhető – Takács Sándor szerint ez a másik oka annak, hogy kevesen járnak a szűrésekre. Elméletben a rendszer fel lenne készülve a páciensekre: jelenleg 19 megyei ÁNTSZ kirendeltségen, valamint a bőrgyógyászaton van lehetőség a tesztre.

Az AATSZ érzékenyítéssel és oktatással próbálta csökkenteni a tévhiteket és előítéleteket. Ezek viszont máig jelen vannak, még ha egyre kevesebb a hír is a hátrányos megkülönböztetésről. De egyedi esetek léteznek

– magyarázta Takács, aki olyan eseteket említett, mint például a “HIV-pozitívak arra” tábla egy klinikán, vagy a fogorvosokat, akik sokáig nem fogadták el, hogy az infekcióprotokol betartása mellett nincs szükség egyéb megszorításokra egy HIV-fertőzött beteg esetén. Miközben az elmúlt 30 évben az orvosok körében nem volt tűszúrásos HIV-fertőzés.

Nemcsak a lakosság, hanem az állam is kevésbé foglalkozik a betegséggel

Az AATSZ utoljára három évvel ezelőtt kapott nagyobb összeget az államtól, amit egy egyéves kampány nyáltesztjeire költöttek. Létezik egy HIV-AIDS munkacsoport nevű minisztériumi szervezet, ami már az ÁNTSZ-hez tartozik, és elvileg ők azok, akik megalkotják és végrehajtják a nemzeti HIV-AIDS stratégiát. Erre azonban 2014 óta nem került sor, és azóta majdnem nullára csökkent a támogatás mértéke is. Az AATSZ három évtizedes működésének hála sok támogatóval rendelkezik, így tőlük, valamint adó 1 százalékokból, illetve külföldi pályázatokból szerzik meg a működésükhöz szükséges forrásokat.

Takács Sándor szerint fontos lenne a szűrések számának növelése, amihez szükséges az ellátórendszer fejlesztése és szexedukáció is. Ma már a kilencvenes évekből ismert félelemkeltő módszerekkel nem lehet élni. Ezen kívül kiemeli a két fő tévhitet, melyek eloszlatása szintén kiemelt feladat: egyrészt a “HIV vírus nem válogat”, vagyis szó sincs arról, hogy ez csupán a melegek betegsége lenne. Másrészt jelenleg már HIV-pozitívan is van lehetőség teljes életre 2-3 gyógyszer szedésével.

A HIV-pozitív emberek ma már teljeskörű életet élhetnek, amibe beletartozik a szexualitás, életmód, párkapcsolat és a munka is

– állítja Takács Sándor. Hogy mikorra várható a betegség teljes eliminálása, az még kérdés, de a szakember szerint “még a mi életünkben” le fogunk számolni a fertőzéssel.

Keresés az oldalon