Megkezdődött az EU-csúcs
Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozóján az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatásról, az ország uniós csatlakozásának kilátásairól, az izraeli-palesztin konfliktusról, valamint az Európai Unió (EU) hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról.
A tagállamok vezetői áttekintik az Ukrajna elleni orosz háború legújabb fejleményeit, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, valamint meg fogják vitatni az EU bővítési politikáját, különös tekintettel Ukrajna uniós perspektívájára.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: az uniós tagállamoknak bele kell egyezniük abba, hogy az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint meg kell állapodniuk arról, hogy hosszú távú stabilitása érdekében az EU 50 milliárd eurót biztosítson az országnak.
A találkozó kezdete előtt Orbán Viktor azt nyilatkozta Brüsszelben a sajtó munkatársainak, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának feltételei nem teljesültek, Magyarország nem enged semmiféle nyomásnak, a bővítéssel kapcsolatban nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni “akármi is az ajánlat”.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor azt mondta, Orbán Viktornak fel kell adnia vétóját az Ukrajnával folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban. “Fontos kijelölnünk azt az irányt, amely előreviszi a csatlakozási folyamatot” – fogalmazott a német kancellár, majd hozzátette, hogy ez vonatkozik a Moldovával és a nyugat-balkáni országokkal folytatott tárgyalásokra is.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök érkezésekor azt mondta, az Ukrajnával kapcsolatos döntéshozatal blokkolása “Magyarországnak is nagy kárt okozna. Hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy meg lehet-e győzni Magyarországot, hanem az, hogy mit lehet közösen tenni azért, hogy “megállapodás szülessen egy biztonságos Európa érdekében”.
Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta, nem optimista az ukrajnai bővítést illetően. Kijelentette: Ukrajna teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges kritériumokat. “Valamiféle megállapodásra kell jutnunk, nincs idő a halogatásra, vagy az elodázásra” – fogalmazott Kallas, aki hozzátette: rossz jelzés lenne, ha az EU nem kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Arra a kérdésre, amely szerint Magyarország vonakodik támogatni a Kijevnek javasolt 50 milliárd eurós, négyéves időszakra szóló uniós finanszírozást, Kallas azt mondta: más uniós országok megpróbálnak egyezséget kötni, de
ha Magyarország kitart álláspontja mellett, a maradék 26 tagállam meg fog vizsgálni más lehetőségeket is.
Zelenszkij: Ukrajna minden kötelezettségét teljesítette
Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
Az Európi Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök kijelentette: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés létfontosságú, “Európa most nem lehet határozatlan”. Szavai szerint nem akarhatják a tagállami vezetők, hogy Európát megbízhatatlannak tekintsék, ugyanis Ukrajna egyértelmű ajánlásokat kapott a továbblépésre az uniós csatlakozáshoz vezető úton.
“Egy megígért döntésről beszélünk. Nem hallottam semmilyen ellenérvet arra vonatkozóan, hogy miért ne valósíthatnának meg egy, az egész Európa által elfogadott tervet” – fogalmazott. Az egyértelmű ütemterv szerint az uniós csúcson politikai döntést kell hozni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, válaszul arra, amit Ukrajna elért – emelte ki.
“Ma egy dolgot kérek önöktől: ne árulják el az ukrán embereket és az Európába vetett hitüket” – fogalmazott.
Zelenszkij kiemelte: az ukrán EU-csatlakozásról szóló esetleges negatív döntést Putyin egész Európa ellen fogja felhasználni. Nem szabad megadni neki ezt az első és egyetlen győzelmet – húzta alá.
Európának győznie kell, a megállapodásokat tiszteletben kell tartani, és a szavaknak számítaniuk kell – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.
Gázai övezet
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vitaponttal összefüggésben az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek szorgalmazniuk kell valamennyi túsz szabadon bocsátását, miközben foglalkozniuk kell a gázai humanitárius helyzettel is.
EU-költségvetés
A tagállamok állam-, illetve kormányfői az októberi, legutóbbi ülésükön folytatott megbeszélésre építve visszatérnek majd a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret javasolt felülvizsgálatára. Át fogják tekinteni továbbá a biztonságról és a védelemről szóló korábbi következtetéseik végrehajtása terén elért eredményeket.
Ezzel kapcsolatban a tanácsi elnök szerint többet kell tenni a védelmi készenlét növelésére irányuló uniós célkitűzések gyors teljesítése érdekében. Dolgozni kell továbbá Európa védelmi piacának létrehozásán, ami – szavai szerint – döntő fontosságú az EU megerősítéséhez.
(MTI)
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2), valamint Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök (b) és Petr Fiala cseh miniszterelnök (j2) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2023. december 14-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
