És megszavazták: az átlagbér háromszorosára emelik a képviselői fizetéseket
Az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít.
Ebben többek között szerepelt az is, hogy augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény. Vagyis míg eddig 748 ezer forint volt a tiszteletdíjuk, ez 948 ezer forintra nőne.
A parlamenti képviselők közül legjobban Kövér László jár: a házelnök fizetése csaknem bruttó 3 millió forintra emelkedik.
Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja.
A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja, alelnökei a dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának elnöke esetében 1,7-szeres szorzóval számolják a juttatást.
Nem csak fizetés kapnak, sok minden mást is
A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnak, míg aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendőt, de a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselőinél a keret ennek akár a másfélszerese lehet.
Emelkedik a lakbértámogatás is, a kormányzati tisztséget is ellátó képviselő pedig a jövőben nem kap az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást.
A miniszterelnök a miniszterek részére személyi illetményt állapíthat meg, amelynek havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, annak nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.
Az alapilletménytől eltérő személyi illetményt a miniszterelnök évente állapítja meg a tárgyév március l-jétől a következő év február végéig – 2018-ban az augusztus l-jétől 2019. február végéig – terjedő időszakra, és minden évben felülvizsgálja. A miniszternek személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.
A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.
163 igen, 23 nem szavazat és 1 tartózkodás
Az Index összeszedte, hogy a szavazáson mely képviselők tették le a voksukat az emelés mellett, és kik voltak azok, akik ellene szavaztak, vagy tartózkodtak.
- A Fidesz-KDNP és a német nemzetiségi képviselő nem meglepő módon megszavazta a kormánypárti javaslatot a fizetésemelésről.
- Igennel szavazott a Jobbik összes jelen lévő képviselője.
- Igennel szavazott az MSZP-ből: Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt, Varga László.
- Jelen volt, de nem szavazott az MSZP-ből: Mesterházy Attila és Molnár Gyula, Szabó Sándor és Tóbiás József. Tóth Bertalan pártelnök nem volt jelen, Hiller István nem szavazott.
- Nemmel szavazott az MSZP-ből: Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes.
- Nemmel szavaztak a DK-s képviselők.
- Nemmel szavaztak az LMP-sek.
- Nemmel szavaztak a Párbeszéd képviselői.
- Kivéve Burány Sándor Párbeszéd-képviselőt, aki MSZP-tag – ő igennel szavazott.
- Nemmel szavazott a két független, Dúró Dóra (ex-Jobbik) és Hadházy Ákos (ex-LMP).
- A független Bősz Anett (Liberálisok, ex-Párbeszéd) tartózkodott.
