Demény, a kötsög tesója, Max örök álomra szenderült

A rajongók vigasztalhatatlanul gyászolják Maxot, a vizslát, aki Demény, a kötsög testvére volt. Magos Judit, a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő ebek gazdája, Facebookon tudatta mindenkivel a szomorú hírt:

Gyönyörűen, békében, a legnagyobb szeretetben – ahogy élt- Max kiskutyám ma elszaladt.
Köszönöm, hogy velünk voltatok. Mert velünk voltatok. Mindannyian. – írja a blogger-írónő posztjában.

Judit öt évvel ezelőtt hozta létre az oldalát, amelyet kutyáinak szentelt, elsősorban barátai szórakoztatására és persze közösség-építési szándékkal. Villámgyorsan több tízezres, hűséges követőtábora lett, akik epekedve várják az újabb posztokat kedvenceikről. „Ez az ország leghosszabb ideje tartó valóságshow-ja” – mondta januárban a Nők Lapja Cafe egyik interjújában. Már akkor szóba került, hogy legkedvesebb kutyái öregszenek – Max idén 12 éves lett, Demény pedig 9 – és hogy mi lesz a rajongókkal, ha a kutyái egyszer végleg eltávoznak:

Nem titok, ez nekem is eszembe jutott már, és szerintem két opció van. Ha racionálisan végiggondolom, Max megy el hamarabb, mert ő az idősebb. Kétkutyás vagyok, így lehet, hogy az idős Demény mellé lesz majd egy másik kutyám, aki, ha olyan, továbbviheti a történetet. A drámai változat nyilván az, hogy bezárom az oldalt.

Max három évvel ezelőtt egyszer már beteg lett és akkor műteni is kellett. Idén, szeptember végén elkezdett köhögni, majd egy alkalommal vért öklendezett. Ekkor Judit elvitte az állatorvoshoz, ahol megállapították, hogy tüdődaganata van. Október 2-án már lehetett tudni, hogy itt a vég és az írónőnek el kell engednie vizsla barátját:

Holnap ilyenkor utolsó útjára kísérem a kutyámat, a legjobb barátomat, akinek többet köszönhetek, mint bárkinek. Annyira fáj, hogy azt elmondani nem lehet, de még négy lábon fog tőlem elmenni, és nem akarom sem feleslegesen szúrkálni, sem fecskendővel etetni néhány bizonytalan napért cserébe. Azzal a méltósággal kell elmennie, ahogyan élt. És olyan szeretetben.

Bár Judit tudta, mi következik, nem volt rá felkészülve, így támogatást kért a közösségtől ehhez a borzalmas naphoz.

Végül eljött a drámai pillanat, a gazdinak, hű társának és barátainak végleg búcsút kellett vennie a csupaszív Maxtól, aki azzal a méltósággal mehetett el, amivel élt. Nyugodjon békében!