'Az egyik ágyon egy halott feküdt, levették, és a helyére fektettek, anélkül, hogy a lepedőt lecserélték volna'

Miután a napokban fény derült arra, hogy egy program keretében a kormány befogadott több száz magyar származású venezuelai állampolgárt, a Magyar Nemzet elment a gárdonyi Sport Hotelbe, ahol beszélgetett az egyikükkel. A menekülteket egy évig elszállásolják, és kapnak repülőjegyet, illetve letelepedési okiratokat, továbbá integrációs programmal segítik beilleszkedésüket.

A 75 éves Nagy Csaba Károly Budapesten született, a hetedik kerületben élt, majd 1957-ben elhagyta Magyarországot. A hotelben korábban kilenc magyar menekült tartózkodott, akik Nagy Csaba kivételével már megkezdték itteni életüket. 

Bár a feleségem ott maradt Puerto Ordazban, a 450 négyzetméteres házunkban, de egyelőre senki sem bántotta, és azt hiszem, nem is fogja. Igaz, valóságos erődítmény, három elektromos zsilipen keresztül lehet csak bejutni, szükség van erre, mert délután négy után már nem ajánlatos kimenni az utcára, olyankor kétesélyes, hogy épségben, netán élve hazaér-e az ember. (…) Azt mondta, menj, Csaba, elég, ha én éhezem, ketten éhen halnánk a nyugdíjunkból. Valaha dúsgazdag voltam, használt­autó-kereskedésem volt Puerto Ordazban, az Orinoco és a Caroní folyók találkozásánál, meg egy negyvenöt holdas farmom, ahol ezer-ezer narancs-, citrom- és grapefruitfa termett, és egy 36 lábas tengeri vitorlásom is volt, amikor még a Karib-tenger partján, Valenciában laktam. Úgy éltem, mint Marci Hevesen, de tizenkilenc évvel ezelőtt beköszöntött a kommunizmus, Hugo Chávez megnyerte a választásokat, és bár öt-hat évig viszonylag jól éltünk, de lassacskán ránk tört a diktatúra

– fogalmazott a férfi, akinek két felnőtt gyermeke és unokái is vannak. A farmját államosították, csak autókereskedése maradt meg, de mivel az embereknek nem volt pénze autóra, ezért azzal nem sokra ment. Nyugdíja a tavalyi évben 170 ezer bolívar volt, miközben a piacon egy csirke 200 ezer bolívarba kerül.

Nem élünk – túlélünk. Csak a feketepiac működik, az áruházak polcai üresek. Mielőtt kijöttem, szívinfarktust kaptam, a harmadikat. Bevittek a kórházba, de nem volt hely. Az egyik ágyon egy halott feküdt, levették, és a helyére fektettek, anélkül, hogy a lepedőt lecserélték volna.

Nagy Csaba szeptemberben érkezett Magyarországra, de már nagyon hiányzik neki a felesége, így ha őt nem tudja kihozni Venezuelából, maga is visszatér második hazájába. Addig is munkát keres, szívesen dolgozna éjszakai portásként. A magyarországi vendégszeretetre nem panaszkodik, a hotelben napi háromszori étkezés jár, mint mondja, “kiváló az ellátás”. Amennyiben haza kellene térnie, abban bízik, hogy Nicolás Maduro elnök megbukik, és akkor feleségével Venezuelában is meg tudnának élni.