Az adatvédelmi biztos kiakadt a BM 50 milliárdos totális megfigyelési rendszerének tervén

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) aggályosnak tartja a Belügyminisztérium (BM) által tervezett központi kamerarendszerről szóló törvényjavaslatot. A hivatal szerint csak hiányos információkat kaptak a projektről, pedig a kormány azt állította, hogy velük is egyeztettek, és javaslataikat a törvénytervezetbe is beépítették. A NAIH a hvg.hu-nak is megküldte a BM-nek írt levelét.

A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára. (…) 35 ezer kamera képfolyamainak folyamtaos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség. (…) Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből

– olvasható Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatalának levelében. A NAIH megjegyzi, hogy a létesítmény méretére és költségeire vonatkozó adatok ezidáig nem voltak ismertek a számukra. Pedig Kontrát Károly, a BM államtitkára korábban a Parlamentben arról nyilatkozott, hogy az adatvédelmi hivatal észrevételei bekerültek a törvényjavaslatba.

A NAIH főleg azt nehezményei, hoy a gigantikus mennyiségű felvételnek nem lenne adatkezelője, vagyis jogsértés esetén nincs kit felelősségre vonni. Ugyanis a tervezet szerint az adatokat a jogosult szervezetek egy alkalmazáson keresztül hívhatnák le, így nem a képek képek feltöltői lennének az adatkezelők, mivel nem tudnák, hogy ki és miért kérte le a felvételeket, és a Kormányzati Adatközpont is csak adatfeldolgozóként működne. A tervezetbe a Belügyminisztérium beleírta, hogy fontosnak tartják a jogszerű adatkezelés elveit, ugyanakkor ezeket nem kötelező erejű előírásként fogalmazták meg, vagyis a betartatásukra nincsen semmiféle garancia.

A NAIH az alábbi javaslatokat intézte levelében a BM felé: 

• adatkezelés jogszerűségéért legyen felelős egy adatkezelő,
• határozzák meg törvényileg, hogy mikor és miért kérhetik ki a felvételeket, és csak olyan személy férhessen hozzá az adatokhoz, aki erre előzetes ellenőrzést követően jogosultságot kapott,
• tiltsák az adatok biometrikus feldolgozását,
• csak jogszerűen kihelyezett kamerákat kapcsoljanak a rendszerbe (tehát például olyat ne, ami benéz egy ablakon),
• közöljenek egy nyilvános listát a rendszerbe bekötött kamerákról,
• valamint szigorúan naplózzák, hogy ki, kit, mikor, és milyen célból figyelt meg.

Jelenleg országszerte 4000 rendőrségi kamera működik, és a tervezet szerint a központi adatbázis képanyagához ezeken túl hozzácsapnák a bankok több tízezer kamerájának felvételeit, továbbá a közterületesek mintegy 12 ezer kamerájának képeit. Hasonló rendszer egyébként több nyugati országban működik.