Alekosz megállapította, hogy a dunaújvárosi nők szeretik a szexet, most már a város díszpolgára akar lenni
Az egykori Való Világ-nyertes Nagy Alekosz nem pihen, szorgalmasan keresi az igazit. Emiatt nem riad vissza a vidéki „turnétól” sem, nemrég Dunaújvárosba látogatott.
Ott a babakocsis nők látványából egy merész eszmefuttatással levonta a következtetést, hogy talán itt még neki is akadhat nő.
Dunaújvárosban miért van annyi babakocsis? Ennyire szeretik a szexet?
A minap Dunaújvárosban jártam. Életemben egyhelyen annyi babakocsit toló anyukát nem láttam, mint ott. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy talán ott kellene nőt keresnem! A látványból kiindulva, ott nagyon szerethetik a férfiakat. Talán engem is elfogadna az egyik!
Életem teljében (javítva, Alekosz megfogalmazása szerint ő élete tejében van) lévő 40 éves termékeny férfi vagyok, sztár, értelmiségi, közkedvelt és milliomos. Csak kapva kap a lehetőségen egy Dunaújvárosi!
Amit még megfigyeltem, hogy mindegyiknek barna a szeme. Mint nekem is! Ez valószínűleg a szocializmusból maradthatott meg, ugyanis az az egyenlőségről szólt. Dunaújvárosban, avagy eredeti nevén Sztálinvárosban pedig igen nagy hangsúlyt fektettek az ilyesmire.
Észrevételeim hiteléül születésem helyszíne szolgáljon!
- szeptember 9. D u n a ú j v á r o s !
Szívem vörös, a szemem színe barna.”
Nos, miután ezt kiírta a Facebook oldalára, „nyilvánvalóan” özönlöttek az emberek Dunaújvárosba, meg is született a következő poszt:
„Dunaújváros harminc éve nem kapott annyi fényt, mint az elmúlt két napban miattam. Tegnap a helyszínen személyes tájékozódtam, majd terepszemlét tartottam. Ebből kifolyólag nem értem, hogy a városvezetés miért nem tett ajánlatot! Országosan lett Dunaújváros újra ismert, a fölvezetésemnek köszönhetően, elismert.
A helyi vezetők a tévéből ismernek engem. Tudják, ki vagyok, tudják. mit tudok.
Nem sértődtem volna meg, ha fölajánlják a Dunaújvárosi televízió programigazgatói székét. A városvezetés gondolhatott volna rám, mint területi vezetőre. A helyi kultúrházban szívesen tartottam volna motivációs esteket, előadásokat. Beszélgetős sóműsorokat.
De akár díszpolgárnak is el tudom képzelni magamat.
Dunaújvárosnak van egy szülött fia, aki színt visz a terekre, utcákra, aki újra fölvirágoztatja a várost, aki ereje tejében lévő termékeny negyvenes, értelmiségi, sztár, és nem utolsó sorban anyagilag rendezett.
Szívem vörös, szemem barna. A szülőhaza minden előtt!”
Reméljük, a városvezetés látta a posztot és ezek után megteszi, amit kell…
