200 éves freskókat tüntettek el Orbán új munkahelyén

Egy igazi, régi vágású kereszténydemokráciában a PR fontosabb a kulturális örökségnél.

Szerző: Startlap

Forrás: startlap.hu | 2019-01-14 09:32

A Miniszterelnökség hivatalának felújított karmelita kolostor és a Mátyás-templom a budai Várhegyen. MTVA/Bizományosi: Róka László

A Karmelita épületegyüttes egykori refektóriumának egyedülálló, késő barokk freskóegyüttese áldozatul esett a sokmilliárdos felújításnak. Hosszú nyomozás után legalább annyit sikerült megtudnunk: a festést nem verték le, csak ismeretlen okokból lemázolták – írja az Index.

Névtelenséget kérő művészettörténészek

Egymástól függetlenül két „névtelensége megőrzését kérő” művészettörténész – ilyen is van már 2019-ben – jelezte az Indexnek, hogy értékes freskóegyüttes semmisülhetett meg a Karmelita épületegyüttes felújítása során. Feltételezésüket az épület belsejéről megjelent fényképsorozatra, pontosabban annak egyik darabjára alapozták, amely az egykori refektóriumhoz nagyon hasonló teret mutatott. A miniszterelnök személyi sajtósa által elküldött fényképeket az egész magyar sajtó közölte, és a portál is ezzel illusztrálta az Urbanista cikkét, amely az új Miniszterelnökséget bemutatta, mivel fotóst a biztonsági előírásokra hivatkozva nem engedtek az épületbe. Ezeken a képeken kívül az épület belsejéről más fotó mindeddig nem jelent meg.

Elsőre nehéz volt elhinni

Egész egyszerűen hihetetlennek tűnt, hogy egy olyan felújítás során, ahol csak a belsőépítészre majdnem 4 milliárd forint jut, az egész projekt végösszege pedig 16 milliárd forint körül járhat, tehát ahol tényleg nem számít a pénz, az épület belsejének pont a műemléki szempontból legnagyobb értéke tűnjön el. Éppen ezért nyomozni kezdtünk, kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, valamint a felújítást tervező Zoboki Gábor építészirodájának, de informálisan is érdeklődtünk a történteket ismerő személyektől, hogy valóban megtörtént-e, amit a képek alapján csak sejteni lehet.

Azért mázoltuk le, hogy megvédjük

És valóban. A Miniszterelnökség második megkeresésünkre ezt a választ adta:

A terem falképei a magyar késő barokk-klasszicista falképfestészet alkotásai közé tartoznak, amelyek restaurálható állapotban maradtak meg. A korábbi, 1957-58-ban és 1973-ban történt restauráláskor használt anyagok és festékek elöregedtek, színük elváltozott. A karmelita refektórium falképeit az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára.

Nemzetközi szerződést is sérthet

Arra, hogy mindez kinek a döntése volt és mégis mivel indokolható egy ilyen jelentős freskóegyüttes eltakarása, már nem válaszoltak, mint ahogy arra sem, hogy egyeztettek-e erről az ICOMOS nemzetközi örökségvédelmi szervezettel. Nem ártott volna ezt megtenni, mivel a Karmelita komplexum a budapesti világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére.

Nem az építésziroda volt

Korábban, a dunai oldalhoz tapasztott új erkély esetén is felmerült ez a szempont, de a szervezet ez ellen végül nem emelt kifogást. Valószínűleg egész más lett volna a helyzet, ha tudnak a freskók eltüntetéséről, ez ugyanis merőben szokatlan, és az épület értékeit nyilvánvalóan károsító beavatkozás. A felújítást jegyző Zoboki iroda a Miniszterelnökséghez utasított minket, de annyit megjegyeztek, hogy “a kolostor kormányülés-termének belsőépítészeti kialakítását nem a ZDA-Zoboki Építésziroda végezte”.

Felelős természetesen nincs

A miért és a kinek a döntése kérdésekre végül nem sikerült választ adnunk, egyik forrásunk így kérdezett vissza: „szerinted egy felújításnál, ahol négy miniszteri biztos sürgölődik, ahol a belsőépítész teamet háromszor cserélték, és ahol több fontosember járkál, mint ahány munkás, meg lehet egyáltalán mondani, hogy mit ki döntött el?”

Többen feltételezték, hogy a fehérre festés annak az általános koncepciónak a része volt, hogy a belső tereknek puritánságot kell sugározniuk – ha ez igaz, akkor végső soron banális PR-szempontoknak esett áldozatul a kétszáz éves festés

– írja a portál.

Legalább azt sikerült elérni, hogy később visszaállítható legyen

Az örökségvédelmi hatóság szakemberei állítólag sokáig ellenezték a lépést, és nekik köszönhető, hogy a freskókat olyan módon tüntették el, hogy ez egyszer a jövőben még helyrehozható lesz: teljes restaurálást kaptak, aztán egy üvegszálas vászonréteget tettek rájuk, majd erre került rá a fehér festés. Az új fotókon felbukkanó két ablak pedig két korábbi, befalazott nyílás kibontása, igaz, emiatt nem kellett volna a freskókat eltüntetni, mert azon a helyen egyáltalán nem volt festés.

Mai nap hírei

John Travolta lánya Budapesten találja meg szíve vágyát

ridikul.hu14 órája

Meghalt a magyar televíziós

life.hu15 órája

A Barcába igazol a aszurkolók által hazavárt "Guardiola-fiú"

m4sport.hu15 órája

A sok mobilozás nem várt hatása

itbusiness.hu17 órája

Bigster néven fut majd a Dacia új SUV-ja, amely katonai színben érkezik hozzánk

drivemebaby.hu17 órája

Lovaskocsival hajtott a tatai Öreg-tóba – a ló az iszapba ragadt

agroinform.hu18 órája

„Hát ezt nem hiszem el!” – Sebestyén Balázs elárulta, mit gondol a szigorításokról

femcafe.hu19 órája

Hogy merik kétségbe vonni a magyar orvosprofesszorok tisztességét?

demokrata.hu20 órája