Dániában csökkent a stroke-ok és a szívrohamok száma: egy összetevő használatát korlátozták
A transzzsírok elsősorban a növényi olajok részleges hidrogénezése során keletkeznek, és korábban számos feldolgozott élelmiszer előállításában alkalmazták őket. A vegyületek kedvezőtlenül befolyásolják a vérzsírszinteket: növelhetik az LDL-koleszterin koncentrációját, miközben csökkenthetik a HDL-koleszterinét, ez pedig hozzájárulhat az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Dánia 2003-ban úgy szabályozta az ipari transzzsírok mennyiségét, hogy azokból legfeljebb 2 gramm lehetett 100 gramm zsiradékban. A korlátozás a természetes módon, állati eredetű élelmiszerekben előforduló transzzsírokra nem vonatkozott. A dán intézkedés később
a közegészségügyi kutatások fontos példájává vált, mivel a kutatók a szabályozást követő években a szív- és érrendszeri megbetegedések alakulását vizsgálták.
A transzzsírok megváltoztatják a koleszterinszintet
A transzzsírok egyik legfontosabb egészségügyi kockázata, hogy kedvezőtlenül módosítják a vér koleszterinszintjét. A magasabb LDL-koleszterinszint az érfalakban lerakódó plakkok kialakulásával hozható összefüggésbe, miközben a HDL-koleszterin alacsonyabb szintje szintén kedvezőtlen kardiovaszkuláris kockázati tényező.
A részlegesen hidrogénezett növényi olajokat
korábban azért használták széles körben az élelmiszeriparban, mert a folyékony növényi olajokból szilárdabb, stabilabb zsiradékot lehetett előállítani.
Ezek a zsiradékok alkalmasak voltak például olyan termékek készítésére, amelyeknél fontos volt a megfelelő állag vagy a hosszabb eltarthatóság.
Transzzsírok kerülhettek többek között:
- cukrászati termékekbe,
- kész süteményekbe és krémekbe,
- egyes rágcsálnivalókba,
- illetve bizonyos gyorséttermi ételekbe.
Dánia 2003-ban korlátozta az ipari transzzsírok használatát
A dán szabályozás 2003-ban lépett életbe, és az ipari eredetű transzzsírok mennyiségét 2 grammra korlátozta 100 gramm zsiradékban. A rendelkezés nem a természetes transzzsírok teljes eltávolítását célozta, hanem az élelmiszeripari feldolgozás során keletkező mennyiség visszaszorítását.
A döntés azért számított korainak, mert akkoriban Európa nagy részén még nem volt hasonló, általános élelmiszeripari korlátozás. A dán intézkedés hatását később más országok adataival összevetve is elemezték.
Évente több keringési eredetű halálesettel kevesebb
Egy Dániát más OECD-országokkal összehasonlító elemzés szerint
a szabályozás bevezetése utáni első három évben a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás évente átlagosan 14,2 halálesettel csökkent 100 ezer lakosra vetítve
a vizsgált összehasonlítás alapján.
A 2004 és 2012 közötti időszakban a különbség már 22 haláleset volt 100 ezer lakosonként évente. A vizsgálatok nemcsak a halálozási adatokat követték: a szív- és érrendszeri események között a szívinfarktusok és a stroke-ok számának alakulását is elemezték, és ezek esetében is csökkenést figyeltek meg.
Az ilyen összehasonlítások értelmezésénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egy ország egészségügyi mutatóit egyszerre több tényező befolyásolja. A dán eredmények ezért a transzzsírok korlátozásának egészségügyi hatására vonatkozó bizonyítékok egyik elemét jelentik, nem pedig egyetlen tényező önálló hatásának közvetlen mérését.
Az Európai Unióban is érvényes a 2 grammos határérték
A transzzsírok korlátozása azóta uniós szinten is megjelent. 2021. április 2-tól
az Európai Unióban a fogyasztóknak szánt élelmiszerekben az ipari eredetű transzzsírok mennyisége legfeljebb 2 gramm lehet 100 gramm zsiradékra vetítve.
A szabályozás a természetes módon, például a tej- és húsfélék zsiradékában jelen lévő transzzsírokra nem vonatkozik. Így a határérték elsősorban az ipari eredetű transzzsírok bevitelének csökkentését szolgálja.
Mit kell keresni a címkén?
A transzzsírok mennyiségét nem találjuk meg külön a kötelező tápértékjelölésben az élelmiszerek címkéjén. Ha azt akarjuk ellenőrizni, hogy egy termék tartalmazhat-e ipari eredetű transzzsírt, az összetevők listáját kell megnézni.
Ott a „részlegesen hidrogénezett” megnevezést kell keresni. Például ha az szerepel a csomagoláson, hogy „részlegesen hidrogénezett növényi olaj” vagy „részlegesen hidrogénezett növényi zsír”, az azt jelenti, hogy a gyártás során olyan zsiradékot használtak, amelyben a részleges hidrogénezés során transzzsírsavak képződhetnek. Az Európai Bizottság szerint a részlegesen hidrogénezett olajok az ipari transzzsírok elsődleges táplálkozási forrásai.
A kockázat nemcsak a szív- és érrendszert érinti
A nagyobb transzzsírbevitel nem kizárólag a szív- és érrendszeri betegségekkel hozható összefüggésbe. Kutatások szerint kapcsolatba lehet az anyagcsere-folyamatok zavarával, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok fokozódásával és a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával is.
Megfigyeléses vizsgálatok a magas transzzsírbevitel és bizonyos kognitív problémák, illetve a demencia kockázata között is találtak összefüggést. Ezeknél az eredményeknél azonban a kutatók elsősorban statisztikai kapcsolatot vizsgálnak, ezért önmagukban nem bizonyítják, hogy a transzzsírok közvetlenül okozzák ezeket az állapotokat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A Lidl új termékét a villanyszerelők szerint mindenkinek...
Aki olajban süti a rántott húst, hibát követ el: a séfek egy...
Mielőtt bekapcsolnád a fűtést, végezz el egy műveletet a...
Ennyibe kerülhet októbertől a cukor, a tojás, a liszt és az...
Leáldozott a villanykapcsolónak! Az Aldiban 3499 forint az új,...
