Furcsa dolog történik a hazai ATM-ekkel: bővítés közben csökkent a számuk
Papíron éppen az ATM-hálózat bővítésének időszakát éljük Magyarországon, a számok mégis első látásra az ellenkezőjét mutatják – áll a BiztosDöntés.hu elemzésében. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 júniusának végén 5659 bankautomata működött az országban, 29-cel kevesebb, mint három hónappal korábban. Pedig közben zajlik az a program, amelynek célja, hogy a kisebb településeken is könnyebben hozzáférjenek az emberek a készpénzhez.
Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A bankok nem feltétlenül új automatákkal oldják meg mindenhol a terjeszkedést: miközben egy kisebb faluba ATM kerülhet, egy nagyvárosi, kevésbé használt automatát akár le is szerelhetnek. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője a Startlapnak azt mondta, a bankok mindig azt mérlegelik, hol van értelme automatát működtetni:
„Tulajdonképpen annyi ATM-et telepíthetnének a bankok, amennyit csak akarnak. Egy automata fenntartása viszont éves szinten 10-20 millió forint is lehet. Az áram, a megfigyelés, a feltöltés, az üzemeltetés, a szervizelés, az ATM-csere mind igen költséges. Így a bankok kiszámolják, hogy mikor, hova, mennyi szükséges, mennyi pénzt vesznek fel belőle az emberek, mennyire rentábilis az elhelyezése.” A helyzetet viszont már nem kizárólag a piaci logika határozza meg.
Nem elég azt nézni, hány ATM van összesen
Az MNB szabályai alapján a hitelintézeteknek meghatározott méretű készpénzautomata-hálózatot kell fenntartaniuk. Ennek nagyságát többek között az általuk kibocsátott, készpénzfelvételre alkalmas bankkártyák száma határozza meg, és területi követelmények is érvényesülnek. Az MNB előírásai azt is lehetővé teszik, hogy a forgalom növekedése bizonyos esetekben további automaták telepítését tegye szükségessé. Gergely Péter szerint ezért önmagában abból, hogy néhány hónap alatt csökkent az országos ATM-szám, még nem érdemes arra következtetni, hogy tartós leépítés kezdődött.
„Ez átmeneti jelenség csupán. Az adott, hogy egy bank mennyi bankkártyát bocsát ki, és ehhez mennyi ATM-et kell üzemeltetnie. Ezt a bankoknak be kell tartaniuk.”
A szakértő szerint ez a Revolut számára is érdekes helyzetet teremthet, ahogy a magyar ügyfélállomány növekszik. Ha több mint kétmillió magyar ügyfele lesz a szolgáltatónak, rengeteg ATM-et kellene majd telepítenie. Az MNB jelenlegi módszertana szerint például már az a hitelintézet is legalább 54 készpénzes automata működtetésére kötelezett, amely a magyar piacon lévő, készpénzfelvételi funkcióval rendelkező kártyák több mint 1 százalékát, de legfeljebb 250 ezer darabot bocsátott ki.
Elindulhat a csere-bere
A másik nagy változás a települési ATM-program. A cél az, hogy 2026 végére az 500 főnél népesebb településeken is legyen legalább egy működő automata.
„Ez nem azt jelenti, hogy egyre több ATM lesz az országban. Ha például az OTP-nek van 38 ATM-je a hatodik kerületben, lehet, hogy elég lenne 30 is. Ha van köztük nyolc, amit keveset használnak, akkor azokat leszerelik, és átviszik ezekre az ötszáz fős településekre.”
Vagyis amit az egyik helyen hálózatbővítésként érzékelnek, az néhány kilométerrel vagy akár több száz kilométerrel arrébb racionalizálás lehet.
A kisebb településeken ráadásul egy bankautomata működtetése arányaiban jóval drágább lehet.

Egyre ritkábban megyünk ATM-hez, de akkor nagyobb összeget veszünk fel
Miközben az automaták elhelyezkedéséről komoly vita zajlik, a magyarok fizetési szokásai közben látványosan változnak. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint 2026 második negyedévében 19,9 millió belföldi kártyás készpénzfelvétel történt, szemben az egy évvel korábbi 21,9 millióval. Ez 9,3 százalékos visszaesés. A felvett összeg ugyanakkor 7,1 százalékkal, 2513 milliárd forintra nőtt.
Egyetlen tranzakciónál így már átlagosan 126 405 forint került ki az ATM-ből, míg egy évvel korábban 107 065 forint volt az átlag.
Ebben minden bizonnyal szerepe van annak is, hogy 2026. február 1-jétől 150 ezerről 300 ezer forintra nőtt a jogszabály alapján ingyenesen felvehető havi összeg. A kedvezmény megfelelő nyilatkozat mellett havi legfeljebb két készpénzfelvételre használható.
„Szerintem a jelenség csak részben köszönhető a megduplázódásnak. A másik oka lehet, hogy egyre több helyen tudunk bankkártyával fizetni. A webshopokban már legalább nyolcféle fizetési mód közül választhatunk, és ez nagyon kényelmes. Szeretjük, megbízunk benne. Minden második kártya össze van már kötve a telefonnal, érintéssel, telefonnal fizetünk sok helyen” – fogalmazott szakértő.
Ráadásul sokan tudatosabban osztják be a havi két ingyenes felvételi lehetőséget.
„Az emberek többnyire először egy nagyobb összeget vesznek fel, ami egész hónapra kell nekik, és ha gond van, akkor használják csak ki a második készpénzfelvételt. Sokan régebben belecsúsztak egy harmadikba is, ami fizetős. Aki ezt megjárta, az megtanulta, hogy kerülje el a dolgot.”
A fiataloknál már sokszor csak szükségmegoldás a készpénz
Az általunk megkérdezett fiatalok tapasztalatai is ezt támasztják alá. Ádám vidéken él, mégis, csak ritkán vesz fel pénzt. Elsősorban akkor tart magánál készpénzt, ha tudja, hogy olyan helyre megy, ahol szüksége lehet rá, például piacra vagy komphoz. A hétköznapokban számára a bankkártyás fizetés egyszerűbb és gyorsabb. Azt is tapasztalja, hogy már az üzletek működése is egyre inkább ebbe az irányba tolja a vásárlókat: a környékbeli diszkontban például több kártyás önkiszolgáló kassza működik, mint készpénzt elfogadó. Ha viszont mégis készpénz kell neki, már az ATM kiválasztást is jól átgondolja. Revolut-kártya használatakor találkozott olyan automatával, amely külön kezelési költséget jelzett, ezért ha muszáj, inkább nem is vesz fel pénzt.
Janka még ennél is ritkábban használ készpénzt. Mint mondta, leginkább eseti jelleggel van szüksége rá, a közös kiadásokat is átutalással rendezi. Judit szintén szinte mindenhol kártyával fizet, készpénzt csak akkor használ, ha valamiért kifejezetten szükséges, például piacon.
Az idősebbeknél egészen más a helyzet
Van azonban egy olyan csoport, amelynél továbbra is sokkal fontosabb lehet a készpénzhez való közvetlen hozzáférés: az idősebb korosztály.
Magyarországon a nyugdíjat ma is lehet készpénzben kérni. A lapunknak nyilatkozó Klára nyugdíját a postás hozza, a napi bevásárlásokat is készpénzzel intézi, a bankkártyát pedig csak ritkán használja. Ha a külföldön élő unokája pénzt utal neki, ahhoz szüksége van a bankszámlára és időnként az ATM-re is, de ez szinte az egyetlen eset, mikor kártyát használ.
Nagyobb összegű készpénzt is fel lehet venni, de nem mindegy, hogyan
Ha valakinek egyszerre nagyobb összegű készpénzre van szüksége, nem feltétlenül csak a banki ATM-ek jöhetnek szóba. A Magyar Államkincstár egyes Állampénztári Irodáiban is van lehetőség készpénzfelvételre, ennek azonban megvannak a maga feltételei. A Kincstár tájékoztatása szerint külön kincstári díjat nem számítanak fel, tranzakciós illetékkel viszont számolni kell.
Az összeg nagysága sem mindegy.
Hárommillió forint alatt nincs szükség előzetes bejelentésre, ennél nagyobb összeg felvételét viszont legalább két munkanappal korábban jelezni kell.
Ha ez elmarad, a Kincstár megtagadhatja a készpénzes kifizetést, az összeg ugyanakkor bankszámlára továbbra is átutalható. A készpénzes kifizetés az értékpapírszámlához és az állampapír-forgalmazáshoz kapcsolódik, és nem minden kincstári értékesítési ponton érhető el.
Akkor most több ATM lesz vagy kevesebb?
Gergely Péter szerint az év végi szám attól is függ, hogy a bankok és a döntéshozók milyen megoldást találnak a nagyon kis települések készpénzellátására.
„Attól függ, hogy a bankok meg tudnak-e állapodni arról, hogy az ötszáz fős településekre ne kelljen telepíteni. Ha ezt sikerül elérni, stagnálni fog az ATM-ek száma.”
Ha viszont marad a jelenlegi telepítési kötelezettség, más eredmény jöhet. Ha nem sikerül megállapodni, akkor több ATM lesz, de sok lesz a racionalizálás. A szakértő szerint, mivel egyre kevesebb készpénzt veszünk fel, nem indokolt, hogy ennyi ATM legyen.

