Gyerek 2019. november 27.

Mobiltelefon gyereknek? Tippek szülőknek.

Yelon Gyerek 2019. november 27.
Mit tegyünk, hogy gyermekünk okosan, jól használja mobiltelefonját? A szakértő válaszol.
vendégszerző
Yelon

Yelon

A Yelon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programja, amely a www.yelon.hu/szuloknek oldalon szülőknek nyújt segítséget a gyereknevelés kényes kérdéseiben. Az alapítvány a magyarországi gyerekekért dolgozik, a gyerekek legfőbb érdekét képviseli.
Cikkei

Magyar statisztikai adatok szerint a 7-8 éves gyerekek 14%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal. A 9-10 éves korosztálynál ez a szám már meghaladja a 48%-ot. Fontos látni azt is, hogy a 7–16 éves gyerekek 60%-a szinte minden nap használja is eszközét.

Ezek az adatok sokak számára meglepőek lehetnek. De ha jobban belegondolunk, ezeket az eszközöket mi szülők, felelős felnőttek adjuk gyerekeink kezébe, mi vásároljuk meg számukra. A vásárlások motivációja sem mindig egyértelmű. Sok gyerek egyedül jár iskolába, egyedül buszozik-villamosozik, egyedül megy edzésre tanítás után.

Érthető, hogy óriási az igény, hogy ezekben a helyzetekben elérjük őket, hogy jelezhessenek, ha indulni kell értük, vagy ha esetleg bajban vannak.

Azonban azt is látni kell, hogy a gyerekek a legkevésbé telefonálásra használják eszközeiket. Korosztálytól függően különböző applikációkat töltenek le, és azokon keresztül tartják a barátaikkal a kapcsolatot, játszanak, videókat készítenek, böngésznek. És így rengeteg veszélynek teszik ki magukat az online térben, ahol sokkal könnyebb egymást bántani, piszkálni, cikizni az arctalanság mögé bújva. Ezért nagyon fontos lenne, ha minden szülő az eszközvásárlás előtt átgondolná a következőket. Valóban szüksége van rá, valóban a gyerek érdekeit szolgálja a telefon?

Ha a vásárlás mellett döntünk, fontos, hogy minden óvintézkedést megtegyünk, hiszen az eszközzel egy teljesen új világ nyílik meg a gyerekünk számára, ahol új szabályok, új normák is jelen vannak.

Úgy vásárolj, mintha biciklit vennél

Egy egyszerű példával élve: nézzük meg, milyen is az, amikor biciklit vásárolunk a gyerekünknek. A bicikli kiválasztása után hazavisszük, majd felszereljük rá a pótkereket, vagy bedugjuk hátra a seprűnyelet, és futunk a gyerekünk mellett, kísérjük őt ebben az új helyzetben. Természetesen minden óvintézkedést is megteszünk a sérülések elkerülése érdekében, bukósisakot, könyökvédőt, térdvédőt teszünk rá, és sokat beszélgetünk a KRESZ-táblákról is, amit ismernie kell az utakon, különben könnyen baleset áldozatává válhat. És ha mindez megvan, elengedjük, és bízunk benne, hogy minden tudást, ismeretet és információt átadtunk neki ahhoz, hogy csodás élményeket szerezzen biciklizés közben. 

Ezzel szemben a legtöbb családban a telefonvásárlás nem így történik: megvesszük, átadjuk, esetleg szűrőt telepítünk rá. Persze nagyon nehéz elfogadni azt, hogy a digitális tér, az online felületeken való eligazodás számunkra cseppet sem olyan egyértelmű, mint a fiatal korosztálynak. Nincsenek mintáink, amikhez visszanyúlhatnánk, hiszem a mi fiatalságunkban ez még nem volt jelen. Így be kell látni, hogy egy nagyon tudatos, tanult magatartást kell felvennünk szülőként ahhoz, hogy ismerjük gyerekeink online szokásait, hogy felismerjük, ha bajban van, hogy megértsük, miért cipeli mindenhová magával a telefonját, és hogy miért változnak meg a offline térben lévő társas kapcsolatok szabályai az online tér jelenlétével. 

Mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy a gyerekünk minden szabadidejét a telefonjával tölti, beszélgetéseink közben ránk sem néz, csak a képernyőt bámulja. A legtöbb szülőt aggódással tölt el, hogy a gyereke életében túlsúlyos lesz a virtuális kapcsolatok jelentősége, így nincs lehetősége gyakorolni a valós kapcsolatok viselkedési formáit, amelyeket mindenképpen gyerekkorban kell megtanulni ahhoz, hogy felnőttként alkalmazni tudja őket.

Forrás: iStock

Mutass példát!

Ez a félelem nem alaptalan, hiszen az online felület nem jó terep a társas viselkedés elsajátítására. Igazából itt is a szülőnek kell jó mintát mutatni, ami nem olyan könnyű saját minta híján. Ha törekszünk arra, hogy a családi alkalmak ne csak azt jelentsék, hogy egy térben vagyunk, hanem jelen van valós párbeszéd és figyelem, akkor a gyerekben kialakul az igény ezekre, én nem fogja beérni a virtuális tér adta lehetőségekkel. Ezek mentén az is egy jó irány lehet, ha próbálunk olyan programokat szervezni, ahol a telefon, az eszköz nem kaphat helyet, mert a fókuszt valahova máshova kell helyezni.

Az online kapcsolatok veszélyeiről is érdemes szót ejteni.

Egy 2018-as hazai kutatásból kiderült, hogy az online bántalmazás a gyerekek 23%-át érintette, és ebben nagy a látencia, hiszen sok gyerek fel sem ismeri, hogy mit jelent az, ha bántják. Amikor telefont veszünk-adunk egy gyerek kezébe, arról is fontos beszélnünk vele, hogy mit lehet tenni akkor, ha az osztályban vagy egy csoportban elkezdenek csúfolni valakit, és mit akkor, ha minket bántanak, ha kéretlen, sértő üzeneteket kapunk, ha idegenek jelölnek be és írnak nekünk a közösségi oldalakon, hogy kihez lehet fordulni. és mikor. Itt is a hiteles információ és a figyelem fogja segíteni a gyerekünket kalandozásaiban, akárcsak a biciklizés közben.

 

Könyves Krisztina pszichológus, a Yelon program szakértője

Keresés az oldalon