Rózsacsokorral vitték el a megtakarítását: egyre merészebb módszerekkel támadnak a banki csalók
Fél év alatt csaknem 21 ezer alkalommal próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, összesen közel 7 milliárd forintot akartak megszerezni. A védelmi rendszerek a próbálkozások mintegy 80 százalékát megállították, így közel 6 milliárd forintot sikerült megóvni.
Az elkövetők egyre inkább a számlatulajdonosokat támadják adathalászattal és pszichológiai manipulációval. A bankkártyás visszaéléseknél az online adathalászat aránya már eléri a 90 százalékot. Az átutalásos csalások ritkábbak, de egy-egy sikeres akcióval átlagosan nagyobb összeget lopnak el.
Rózsacsokorral érkezett az álrendőr
Kósa Anna, az Erste compliance vezetője a bank csütörtöki sajtóeseményén beszámolt egy kifejezetten meghökkentő esetről. Egy idős ügyfelet rendőrnek kiadva magukat hívtak fel azzal, hogy veszélyben van a bankszámláján tartott pénz. Rávették, hogy vegye fel, majd adja át a lakásához érkező, civil ruhás rendőrnek.

Az állítólagos azonosításhoz külön módszert találtak ki: a Szabó Mihály nevű rendőrként bemutatott küldönc 21 szál rózsát hozott. Az ügyfél megszámolta a virágokat, majd nejlonzacskóban átadta az összes megtakarítását.
A limit megemelésére is rábeszélik az ügyfelet
A telefonos csalók magabiztos fellépéssel és banki szaknyelvvel keltenek bizalmat, miközben állításaik gyakran minden logikát nélkülöznek. A napi limit megemelését például azzal indokolják, hogy különben nem tudják jóváírni egy befektetés hozamát, vagy „nincs elég hely” a számlán.
Ezek a limitek azonban a számláról történő költést és pénzmozgásokat korlátozzák, nem a beérkező összegek jóváírását.
Az NFC-csalásnál nagy nyereményt vagy kivételes befektetést ígérnek, majd hivatalos alkalmazásáruházban nem elérhető programot telepíttetnek. Ezután a pénz fogadására hivatkozva a bankkártya telefonhoz érintését kérik. A megtévesztő alkalmazással visszaélhetnek a kártya érintéses kommunikációjával, de a PIN-kódot önmagában az odaérintés nem teszi hozzáférhetővé.
A bankok figyelik a földrajzilag gyanús kártyahasználatot is. Az elkövetők ezért már országhatáron belül is megszervezik a megszerzett kártyák felhasználását.
Középkorúak és vállalkozások a célkeresztben
A csalási kísérletek csaknem fele a 40–59 éveseket érinti. Korábban főként a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők váltak áldozattá, ma már többségük kisebb településen lakik. A kártyaadatok megszerzése és a nem biztonságos webáruházakból történő adatszivárgás is jellemzően vidéki negyveneseket és ötveneseket érint.
A 60 év felettieket gyakrabban veszik rá távoli hozzáférést biztosító program, például AnyDesk telepítésére. Az ilyen szoftveres visszaélések tízből csaknem hét esetben idősebb ügyfeleket sújtanak.
A kis- és középvállalkozásokat gyanús tranzakciókra hivatkozva keresik. Magasabb számlalimitjeik miatt egyetlen sikeres csalással nagyobb összeg szerezhető meg, ami fizetésképtelenséget okozhat, és a munkabérek kifizetését is veszélyeztetheti.
A sajtóeseményen elhangzott: Ukrajna fellépett az ott működő csaló cégek ellen, ezért az érintett hálózatok más országokba próbálják áthelyezni működésüket.
A sürgetés figyelmeztető jel
Az Erste saját mesterségesintelligencia-alapú modelljeivel és a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszerével fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. A George hívásazonosítása banki telefonhíváskor titkosított belső csatornán küld pushértesítést, amelyet a csalók ezen a csatornán nem tudnak reprodukálni. Terveznek egy chatbotot is, amely gyanús ügyleteknél megkeresi a számlatulajdonost.
Kósa Anna szerint a sürgetés az elkövetők egyik legerősebb fegyvere: nem hagynak időt a gondolkodásra.
Önmagában gyanús, ha egy ismeretlen telefonáló azonnali intézkedést követel, azonosítókat kér vagy programot akar letöltetni.
Ilyenkor meg kell szakítani a beszélgetést, és a bank hivatalos elérhetőségén ellenőrizni az elhangzottakat.
(MTI)

