Ezen az éjszakán egy órával többet aludhatsz – aztán kezdődik a téli időszámítás 2026-ban
A hosszú, világos nyári esték után ősszel egyre korábban sötétedik, az óraátállítással pedig ez a változás még feltűnőbbé válik. Bár a telefonok és más okoseszközök többsége már automatikusan követi az időváltást, a mindennapi rutinunkat továbbra is érintheti: máskor kelünk, hamarabb kapcsolunk villanyt, és az esti programokat is sötétben kezdhetjük.
Mikor lesz az óraátállítás 2026 őszén?
A 2026-os őszi óraátállítás október 25-én, vasárnap hajnalban lesz. Ekkor ér véget a nyári időszámítás Magyarországon és az Európai Unió többi, óraátállítást alkalmazó országában.
Hajnali 3 órakor az órákat vissza kell állítani 2 órára, vagyis ezen az éjszakán egy órával hosszabb lesz az éjszaka. Aki teheti, legalább elméletben egy órával többet is aludhat.
Az átállítással Magyarország a közép-európai nyári időről (CEST, UTC+2) visszatér a közép-európai időre (CET, UTC+1). Ez az az időzóna, amelyet a hétköznapi szóhasználatban téli időszámításnak nevezünk.
Előre vagy hátra kell állítani az órát októberben?
Ősszel hátra kell tekerni az órát egy órával: 3:00 után ismét 2:00 következik.
Egyszerűen megjegyezhető a szabály: tavasszal előre, ősszel hátra. Márciusban egy órával rövidebb az éjszaka, októberben viszont visszakapjuk ezt az órát.
A legtöbb okostelefon, számítógép, tablet és okosóra automatikusan átáll a megfelelő időre, amennyiben engedélyezve van rajta az automatikus dátum- és időbeállítás.
A lakásban és az autóban viszont maradhatnak olyan eszközök, amelyeket kézzel kell átállítani:
- a hagyományos faliórákat és karórákat, az ébresztőórát, a sütő vagy mikrohullámú sütő óráját, egyes autók fedélzeti óráját, valamint bizonyos időzítőket, fűtési rendszereket és régebbi elektronikai eszközöket.
Különösen az olyan készülékekre érdemes figyelni, amelyek valamely feladatot előre beállított időpontban végeznek el. Egy rosszul beállított fűtési időzítő vagy ébresztőóra hétfő reggel már kellemetlen meglepetést okozhat.
Eltörlik az óraátállítást, vagy még mindig velünk marad?
Az óraátállítás eltörlése évek óta napirenden van az Európai Unióban, ezért minden tavasszal és ősszel újra felmerül a kérdés: nem ennek kellett volna már az utolsó óraátállításnak lennie?
Egyelőre nem.
Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta a félévenkénti óraátállítás megszüntetését, miután egy uniós konzultációban több mint 4,6 millióan vettek részt, és a válaszadók 84 százaléka az átállítás eltörlését támogatta. Az Európai Parlament 2019-ben szintén az eltörlés mellett foglalt állást, az akkori tervek szerint akár 2021 lehetett volna az utolsó év, amikor még állítgatjuk az órákat.
A folyamat azonban elakadt.
Az uniós tagállamokat képviselő Tanács 2026 szeptemberéig sem alakított ki közös álláspontot a javaslatról. A jogszabály elfogadásához a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is meg kellene egyeznie, ezért a jelenlegi, évente kétszeri óraátállítás továbbra is érvényben marad.
Vagyis jelenleg nem lehet megmondani, melyik évben törölhetik el végleg az óraátállítást. Addig az EU szabályai szerint március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári, október utolsó vasárnapján pedig a standard időszámítás.
A jelenlegi szabályok alapján Magyarországon a következő, tavaszi óraátállítás 2027. március 28-án következik majd, amikor 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat.
Milyen hatással van az óraátállítás az emberi szervezetre?
Bár egyetlen óra nem tűnik nagy változásnak, a szervezetünk alvás-ébrenlét ritmusát részben a fény és a megszokott napi rutin szabályozza. Az idő hirtelen eltolása ezért átmenetileg megzavarhatja a cirkadián ritmust, vagyis a szervezet belső óráját.
Egyesek az átállítást követő napokban fáradtabbak, álmosabbak lehetnek, nehezebben alszanak el vagy ébrednek fel, illetve romolhat a koncentrációjuk. Az emberi szervezet azonban egy kisebb időeltolódáshoz általában viszonylag gyorsan képes alkalmazkodni.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni a tavaszi és az őszi óraátállítás között. A kutatások alapján a tavaszi, egy órányi alvást elveszítő átállás jelent nagyobb terhelést. Egy 2025-ben megjelent, 27 tanulmányt áttekintő elemzés szerint az alvás időtartamára, minőségére és a nappali álmosságra gyakorolt kedvezőtlen hatás is elsősorban a tavaszi átállásnál volt egyértelműbb.
Egy 2026-os, 157 korábbi kutatást összesítő szisztematikus áttekintés arra jutott, hogy az óraátállítás egészségügyi hatásairól összességében nem lehet egyszerűen azt állítani, hogy minden esetben károsak: a vizsgálatok eredményei eltérőek, és az őszi átállásnál több kockázat sem növekedett egyértelműen.
A szív- és érrendszeri hatásokról szóló egyik nagyobb metaanalízis szintén azt találta, hogy a szívinfarktus kockázatának kisebb emelkedése inkább a tavaszi átállítás után mutatható ki; az őszi visszaállításnál nem találtak egyértelmű kockázatnövekedést.
Így lehet könnyebb az átállás
Az őszi váltást a legtöbben különösebb probléma nélkül átvészelik, de néhány egyszerű szokással könnyebbé tehető az alkalmazkodás.
Érdemes az átállítás körüli napokban is lehetőleg tartani a megszokott lefekvési és felkelési időt, elegendő időt hagyni az alvásra, napközben pedig természetes fényen tartózkodni.
A reggeli napfény különösen fontos jelzés a szervezet belső órája számára. A rendszeres mozgás szintén segíthet, este pedig jobb kerülni a túl sok koffeint, alkoholt és a lefekvés előtti hosszas képernyőhasználatot.
A legnagyobb változást sokak számára végül nem is az alvás jelenti majd, hanem az, hogy október 25-től délutánonként hirtelen egy órával korábban sötétedik. Ezzel pedig hivatalosan is megérkezik az évnek az az időszaka, amikor egyre több reggeli és esti órát töltünk mesterséges fény mellett.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
50 forintos palackvisszaváltás: a Lidlben először lesz kapható...
A készülék, amit nem szabad hosszabbítóba csatlakoztatni - a...
Miután 115 millió fontot nyertek a lottón, vettek egy házat, egy...
Olcsóbban tér vissza a Lidlbe az egyik legjobb Parkside termék:...
Új szabály: mostantól jogod van megjavíttatni a mobiltelefonodat...
