Új szabály: mostantól jogod van megjavíttatni a mobiltelefonodat és a mosógépedet
Sok háztartásban ismerős lehet a helyzet: elromlik egy néhány éves mosógép, porszívó vagy mobiltelefon, a jótállás már lejárt, a javítás pedig annyira körülményesnek vagy drágának tűnik, hogy végül egyszerűbbnek látszik újat vásárolni. Ezen próbál változtatni az Európai Unió úgynevezett javításhoz való joga, vagyis a Right to Repair szabályozás.
Az uniós irányelvet Magyarország is átültette: a legfontosabb új magyar rendelkezések 2026. augusztus 31-én léptek hatályba. A cél az, hogy a még menthető termékek ne kerüljenek idő előtt a hulladékba, és a fogyasztóknak valós lehetőségük legyen a javítást választani.
Akkor is kérhetsz javítást, ha már lejárt a garancia
Az egyik legfontosabb változás, hogy az új rendszer nem csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a termék már a vásárláskor hibás volt.
A magyar kormányrendelet kifejezetten a hibás teljesítés körén kívül eső meghibásodásokra is szabályokat állapít meg. Vagyis szóba jöhet például egy olyan készülék is, amely normál használat során elkopott, több év után meghibásodott, vagy amelynek problémájára már nem terjed ki a kereskedő szavatossági vagy jótállási felelőssége.
A lényeg ugyanakkor nem az, hogy minden régi készüléket korlátlan ideig kötelező megjavítani.
A gyártói javítási kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre uniós jogszabály külön javíthatósági követelményeket ír elő, és csak addig, ameddig ezek a követelmények az adott terméknél fennállnak.
Ezeknél a termékeknél jöhet szóba az új javításhoz való jog
A rendelet jelenleg több olyan termékcsoportot sorol fel, amelyeknél uniós javíthatósági előírások vannak érvényben. A hétköznapi vásárló számára ezek közül a legfontosabbak:
- háztartási mosógépek és mosó-szárítógépek;
- mosogatógépek;
- hűtőszekrények és más érintett hűtőkészülékek;
- televíziók, monitorok és más elektronikus kijelzők;
- porszívók;
- okostelefonok és más mobiltelefonok;
- vezeték nélküli telefonok;
- táblagépek;
- háztartási szárítógépek;
- egyes akkumulátoros könnyű közlekedési eszközökhöz kapcsolódó termékek;
- háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések.
A szabályozás ezen kívül szerverekre, adattárolókra és hegesztőberendezésekre is kiterjed. Az EU a jövőben tovább bővítheti a javíthatósági követelményekkel érintett termékek körét.
Nem biztos, hogy ingyen lesz a javítás
Itt jön az egyik legfontosabb rész: a javításhoz való jog nem jelent új, korlátlan garanciát.
Ha egy készülék például többéves használat után egyszerűen elkopott, a gyártó kérhet pénzt a javításért. A magyar szabály szerint a javítást díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, észszerű időn belül kell elvégezni.
A gyártónak emellett a javíthatósági követelménnyel érintett termékhez szükséges alkatrészeket és tartozékokat is olyan észszerű áron kell kínálnia, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól.
A tipikus javítások irányadó díját pedig szabadon hozzáférhető honlapon is közzé kell tennie.
Ez azért fontos különbség, mert ha például egy négyéves mosógép szivattyúja normál elhasználódás miatt tönkremegy, az új szabály alapján lehet jogod arra, hogy a gyártó biztosítsa a javítás lehetőségét – de magát a javítást nem feltétlenül neki kell kifizetnie.
Ha még szavatosság vagy jótállás vonatkozik rá, más a helyzet
Nem érdemes összekeverni az új javításhoz való jogot a már meglévő jótállási és kellékszavatossági jogokkal.
Ha a termék azért hibás, mert már az értékesítéskor nem felelt meg a szerződésnek, és még érvényesíthető kellékszavatossági vagy jótállási igény, akkor továbbra is elsősorban az eladóval, vagyis azzal a vállalkozással kell rendezni a problémát, amelytől a terméket megvásároltad.
Az új javítási szabályok ezzel szemben éppen azokban a helyzetekben kapnak nagy szerepet, amikor már nem hibás teljesítésről beszélünk.
Ráadásul a szavatossági szabályok is változtak. A 2026. július 31. után megkötött szerződéseknél, ha a hibás termék szerződésszerűvé tétele kijavítással történik, a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer 12 hónappal meghosszabbodik.
A kereskedőnek arról is tájékoztatnia kell a vásárlót, hogy kijavítást vagy kicserélést választhat, illetve a javítás milyen hatással van a szavatossági időre.
Nem feltétlenül a boltba kell visszavinni a készüléket
Ha már nem szavatossági vagy jótállási ügyről van szó, az új rendszerben főszabály szerint a gyártóhoz kell fordulni.
Amennyiben a gyártónak nincs az Európai Unióban székhelye vagy fióktelepe, a kötelezettség a meghatalmazott képviselőjére száll. Ha ilyen sincs, az importőr, végső esetben pedig a forgalmazó köteles gondoskodni a javításról.
Ez különösen az EU-n kívül gyártott és importált elektronikai termékeknél lehet fontos.
Független szerelőhöz is viheted – ezért később sem utasíthatnak el
Az új szabályozás a független szervizek helyzetét is erősíti.
A gyártó főszabály szerint sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem akadályozhatja a javíthatósági követelményekkel érintett termék javítását, hacsak erre nincs objektív oka.
Független javítószolgálat megfelelő biztonsági feltételek mellett eredeti vagy használt alkatrészt, kompatibilis alkatrészt, sőt akár 3D-nyomtatással készült pótalkatrészt is használhat.
Fontos az is, hogy a gyártó nem tagadhatja meg később a javítást pusztán arra hivatkozva, hogy a készüléket korábban egy független szerviz már szétszedte vagy javította.
Ha lehetetlen megjavítani, nem kötelező csodát tenni
Természetesen van határa a javítási kötelezettségnek.
Ha egy termék javítása objektíve lehetetlen, a gyártónak nem kell azt mindenáron helyreállítania. Ilyen esetben azonban dönthet úgy, hogy helyette felújított terméket ajánl fel a vásárlónak.
Az sem mindegy, hány éves a készülék. Az egyes termékekhez kapcsolódó uniós előírások eltérő ideig követelhetik meg például a pótalkatrészek rendelkezésre állását, ezért nincs egyetlen olyan általános szabály, hogy minden mobiltelefont vagy mosógépet például tíz évig kötelező javítani.
Előre tisztább képet kaphatsz arról is, mennyibe kerül a javítás
A szabályozás létrehozott egy egységes európai javítási adatlapot is, amelyet a javítószolgálatok használhatnak.
Ha ilyen adatlapot adnak, azon szerepel többek között a hiba jellege, a tervezett javítás módja, az ár, a várható javítási idő, a cserekészülék lehetősége és az esetleges további költségek.
Ha az árat előre nem lehet pontosan megállapítani, meg kell adni annak számítási módját és a javítás maximális díját.
Az adatlapot díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani, bár a hiba feltárásához szükséges diagnosztikáért előzetes tájékoztatás mellett kérhetnek díjat. Az ajánlat legalább 30 napig érvényes, ezalatt a javítószolgálat nem változtathatja meg az abban szereplő feltételeket.
2027-től még egyszerűbb lehet szerelőt találni
A következő lépcső az európai online javítási platform lesz. Magyarország is csatlakozik a rendszerhez, amelyen a fogyasztók javítószolgálatokat, felújított termékeket kínáló vállalkozásokat és más javítási lehetőségeket kereshetnek majd.
A platformra vonatkozó magyar rendelkezések 2027. július 31-én lépnek hatályba. Az NKFH 2026-os munkatervében már külön feladatként szerepel a Right to Repair rendszeréhez kapcsolódó hatósági munka és a javítást végző szolgáltatókat nyilvántartó felület előkészítése.
Az új rendszer tehát nem azt jelenti, hogy mostantól minden elromlott készüléket ingyen meg kell javítania a gyártónak. A változás inkább abban jelent nagy előrelépést, hogy a jótállási és szavatossági időn túl sem lehet automatikusan az új termék megvásárlása az egyetlen reális lehetőség. Az érintett termékeknél a gyártónak tényleges javítási lehetőséget kell biztosítania, alkatrészekkel és megfelelő tájékoztatással együtt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nem a Finish és nem a Somat lett a legjobb: ez a...
Mintha készletkisöprés lenne a Lidlben: 6999 forintra zuhan a...
60 ezer lesz kilója egy húsnak a Lidlben - ennek ellenére...
A pszichológusok egyetértenek: akik rozsdamentes acélból...
Indulhat a roham a Lidlbe: 4999 forintért adják a 46(!) részes...
