A magyarok többsége megszüntetné a nyári és a téli időszámítás váltakozását - az EU 2031-ig közzétette az óraátállítás időpontjait
Évente kétszer ugyanaz a rituálé. Tavasszal egy órával előrébb tekerjük az órákat, ősszel pedig visszakapjuk az elvesztett hatvan percet. A művelet csak néhány másodperc, a vita viszont évek óta tart: miért csináljuk még mindig ezt, ha közben az európaiak jelentős része legszívesebben végleg megszabadulna az óraátállítástól?
Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, az átállítás eltörlése szinte eldöntött kérdés. Az Európai Bizottság javaslatot tett rá, és az Európai Parlament is támogatta. Az órákat azóta már jó néhányszor átállítottuk. Sőt, 2026-ban érkezett egy elég egyértelmű jelzés arról, hogy egyelőre nem érdemes kidobni a naptárból a márciusi és októberi dátumokat. Az Európai Bizottság ugyanis már 2031-ig közzétette a nyári időszámítás kezdetének és végének hivatalos időpontjait.
Már 2031-ig tudjuk, mikor lesz óraátállítás
A jelenlegi uniós szabályok alapján a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget. Magyarországon tavasszal hajnali 2 órakor 3 órára, ősszel pedig hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat.
Idén, vagyis 2026-ban október 25-én térünk majd vissza a téli időszámításhoz. Az Európai Unió hivatalos oldalán megjelent új menetrend alapján a következő években ezekkel a dátumokkal kell számolni:
- 2027: március 28. és október 31.
- 2028: március 26. és október 29.
- 2029: március 25. és október 28.
- 2030: március 31. és október 27.
- 2031: március 30. és október 26.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Brüsszel végleg eldöntötte: legalább 2031 őszéig biztosan marad az óraátállítás. A menetrendet a jelenleg hatályos szabályok alapján készítették el. Ha időközben megszületne az új uniós szabályozás, az évi kétszeri váltás korábban is megszűnhetne.
Egyelőre viszont nincs ilyen döntés.
Az Európai Unió Tanácsának jelenlegi tájékoztatása szerint a 2018-ban benyújtott javaslatról továbbra sem született végleges megállapodás, és arra sincs rögzített menetrend, mikor zárulhat le a folyamat. Addig a mostani rendszer marad érvényben.
A magyarok nagy többsége már megszabadulna tőle
Bár az uniós döntéshozatal évek óta egy helyben áll, Magyarországon elég világosan kirajzolódik, mit szeretne a lakosság. A Pulzus Közvéleménykutató 2023-ban, az Economx megbízásából készült felmérése szerint a magyarok 83 százaléka valamelyik időszámítást véglegesítené. Mindössze 17 százalék tartaná meg a mostani rendszert.
Abban azonban már nincs ekkora egyetértés, hogy melyik idő maradjon velünk egész évben.
A válaszadók 52 százaléka a nyári időszámítást rögzítené, míg 31 százalék a téli, pontosabban a standard időszámítást választaná. A fennmaradó 17 százalék nem változtatna, vagy nem tudott dönteni.
A nyári időszámítás mind a férfiak, mind a nők körében 50 százalék feletti támogatottságot kapott. A 60 év felettiek 91 százaléka valamelyik időszámítást véglegessé tenné, a 18-39 évesek körében pedig különösen népszerűtlen a téli időszámítás: mindössze 26 százalékuk választaná azt egész évre.
Sokan napokig érzik magukon az óraátállítást
A Pulzus arra is rákérdezett, mennyire viseli meg az embereket az évi kétszeri időváltás. A megkérdezettek 63 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen formában megérzi az átállítást. Negyven százalék néhány napig fáradtabbnak érzi magát, 23 százaléknak pedig akár hetekre is szüksége lehet ahhoz, hogy hozzászokjon az új ritmushoz. A válaszadók 35 százaléka ezzel szemben azt mondta, egyáltalán nem veszi észre az óraátállítást, 2 százalék pedig nem adott választ.
A férfiak és a nők között ezen a téren nem volt nagy különbség: előbbiek 62, utóbbiak 64 százaléka érezte meg valamilyen módon az időváltást. A nők 26 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy akár hetekig is eltart számára az alkalmazkodás.
Európa már egyszer majdnem megszabadult az óraátállítástól
Pedig volt idő, amikor úgy tűnt, az óraátállítás napjai tényleg meg vannak számlálva. Az Európai Bizottság 2018 nyarán nyilvános konzultációt indított a kérdésről. Mintegy 4,6 millió válasz érkezett, és a résztvevők 84 százaléka az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését támogatta. A bizottság még ugyanazon év szeptemberében előállt a megszüntetésről szóló jogszabályjavaslattal. Az elképzelés szerint az uniós országok többé nem váltanának tavasszal és ősszel időszámítást, ugyanakkor az egyes tagállamok eldönthetnék, melyik időt alkalmazzák tartósan.
Az Európai Parlament 2019 márciusában támogatta a reformot, és akkor még azzal számoltak, hogy 2021 lehet az utolsó év, amikor Európában tavasszal és ősszel át kell állítani az órákat.
2021 azonban rég elmúlt, és azóta sem történt az ügyben előrelépés.
Egy kérdésen akadt el az egész
Az időzóna megválasztása alapvetően tagállami hatáskör, ugyanakkor az EU-ban az óraátállítás időpontjait közös szabályok hangolják össze. Ennek nagyon is gyakorlati oka van. Ha a szomszédos országok egymástól függetlenül, összehangolás nélkül választanának eltérő időszámítást, annak a közlekedéstől a fuvarozáson át a határon átnyúló kereskedelemig számos következménye lehetne.
Ha például egymással szomszédos országok eltérően döntenének arról, melyik időszámítást rögzítik, megváltozhatna közöttük az időeltérés is.
Egy ilyen széttöredezett rendszer pedig az utazásban, a menetrendekben és az üzleti életben is kellemetlenségeket okozna.
A 2031-es dátum még nem jelenti a történet végét
Ha előbb megszületik az európai megállapodás és életbe lép az új szabályozás, az óraátállítás korábban is véget érhet. A mostani menetrend lényegében arra az esetre biztosít kiszámítható szabályokat, ha addig sem sikerül közös nevezőre jutni. Egy dolog viszont biztos: 2026 őszén még nem utoljára állítjuk át az órákat. Hogy mikor búcsúzhatunk el végleg a márciusi és októberi tekergetéstől, arra továbbra sincs konkrét dátum.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezt teszik egyre többen az erkély korlátjára, és nem csak a...
A pszichológia szerint azoknak a gyerekeknek, akik sok időt...
Azonnali termékvisszahívás a Lidlnél: baktériumot találtak az...
Ne maradj le a Lidl nagy durranásáról: visszatér a konyhai...
Így lehet kérni a nyugdíj újraszámítását vagy...