Ezt teszik egyre többen az erkély korlátjára, és nem csak a kíváncsi tekinteteket tartja távol
Egy erkélyre szerelt egyszerű nádárnyékoló elsődleges feladata általában az, hogy némi magánszférát teremtsen. Egy francia lakástulajdonos is ezért cserélte le korábbi, tömör PVC-ből készült belátásgátlóját hasított nádból készült változatra. A valódi meglepetés azonban csak az őszi szeles idő beköszöntével érkezett.
A korábbi árnyékolót két egymást követő ősszel is megtépázták a széllökések, a nád viszont a helyén maradt. A magyarázat nem valamiféle különleges rögzítési trükkben keresendő: az anyag szerkezete egészen másként viselkedik a szélben.
A tömör belátásgátló nem annyira flexibilis
Az erkély közvetlenül az utcára nézett, így a járókelők és a szemközti épület lakói könnyedén beláthattak a lakásba. Első megoldásként ezért egy teljesen matt, kertészeti áruházban vásárolt PVC-panel került a korlátra.
A magánszférát valóban megteremtette, a szeles idővel viszont már kevésbé boldogult.
A teljesen zárt belátásgátló ugyanis gyakorlatilag falként áll a szél útjában. A levegő nem tud áthaladni rajta, ezért a széllökések teljes ereje a panel felületére, majd a rögzítési pontokra és a tartószerkezetre nehezedik. Erkélyeken ez különösen problémás lehet. Minél magasabban van a lakás, illetve minél jobban kitett az erkély a szélnek, annál nagyobb terhelést kaphat egy nagy, összefüggő felület.
Ezért fordulhat elő, hogy egy tömör műanyag panel vagy teljesen zárt árnyékoló egy erősebb vihar után kiszakad a rögzítéséből, meglazul vagy akár a földön végzi.
A hasított nád egészen másként viselkedik a szélben
A hasított nádból készült árnyékoló éppen azzal tud előnybe kerülni, hogy nem alkot teljesen zárt felületet. A természetes nádszálakat felhasítják, majd galvanizált huzallal fogják össze. Az eredmény kellően sűrű ahhoz, hogy ne lehessen belátni, ugyanakkor apró réseket hagy a szálak között.
Ezeken a réseken a levegő át tud jutni.
A szél így nem egyetlen nagy felületnek ütközik, hanem részben áthalad az árnyékolón. Emiatt kisebb lehet a szerkezetre és a rögzítési pontokra jutó terhelés, mint egy teljesen tömör panel esetében. Ugyanez az oka annak, hogy szeles területekre gyakran inkább valamilyen áttört megoldást ajánlanak. A ritkábban rakott lécek, a bambusz, a rácsos szerkezetek vagy más, levegőt részben átengedő elemek nem fogják fel teljes egészében a szelet.
Nem mindegy, hogyan kerül fel a korlátra
Önmagában azonban a megfelelő anyag sem garancia arra, hogy az árnyékoló évekig a helyén marad. A nádpanelt stabilan kell a korláthoz rögzíteni. Ehhez használhatunk galvanizált drótot, kábelkötegelőt vagy kifejezetten árnyékolók felszerelésére készült rögzítőelemet is.
A rögzítési pontokat nagyjából 30-50 centiméterenként érdemes elhelyezni, nem csak az árnyékoló tetején, hanem középen és alul is.
A megfelelő feszesség szintén sokat számít. Ha a nád lazán lóg, a szél folyamatosan mozgatja és csapkodja, ami idővel a rögzítését is gyengítheti. A tapasztalat szerint ezért érdemes 30-40 centiméterenként rögzíteni, majd egyenletesen megfeszíteni az egész felületet.
A fém erkélykorlát ebből a szempontból különösen jó alap lehet, hiszen több ponton is stabilan hozzá lehet fogatni az árnyékolót. Sok esetben nem maga a belátásgátló anyaga adja meg magát először, hanem a rögzítés. Egy nagy szélterhelésnek kitett panel esetében hiába erős az anyag, ha csak néhány ponton tartják gyenge kötések.
Évek óta a helyén marad, pedig korábban mindig leszakadt az árnyékoló
A nádárnyékoló felszerelése után az őszi széllökések már nem okoztak gondot. A rögzítések nem szakadtak ki, a nádszálakat összetartó galvanizált huzal is a helyén maradt. A szél részben egyszerűen áthaladt a szerkezeten, ahelyett, hogy teljes erővel nekifeszült volna.
Mindeközben a belátás elleni védelem sem tűnt el.
A 7-10 milliméter körüli, vékonyabb nádszálakból készült változatok nagyjából 80 százalékos takarást biztosítanak. Ez nem jelent teljes elszigeteltséget, de egy utcára néző városi erkélynél már elegendő lehet ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a belátás. Nem mellékes az sem, hogy a természetes nád valamelyest a szelet is tompíthatja. Szelesebb területeken vagy tengerparti környezetben ezért nem csak árnyékolóként, hanem szélfogóként is használják.
Van hátránya is a természetes megoldásnak
A nád nem elpusztíthatatlan, és ezt vásárlás előtt érdemes figyelembe venni. Vékony szerkezete miatt a természetes belátásgátlók között nem feltétlenül ez számít a legtartósabb választásnak. Tartós nedvesség, gyakori esőzés vagy rosszul szellőző erkély esetén gyorsabban öregedhet.
A természetes anyagok között természetesen nem csak nád jöhet szóba. A hasított bambuszt gyakran tartósabb alternatívaként emlegetik, ugyanakkor az időjárás azt is kikezdheti.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Azonnali termékvisszahívás a Lidlnél: baktériumot találtak az...
Leállás jön több hazai banknál, a kártyás műveleteket...
Ennyibe kerül Magyarország Tortája 2026-ban: meglepően nagy az...
A pszichológia szerint azok, akik segítenek a pincéreknek leszedni...
Sokan alufóliát tesznek a tévé alá: ezért csinálják egyre...
