Sokan igyekeznek tudatosan választani, amikor két étkezés között megéheznek és nassolnának: édesség helyett inkább gyümölcsöt, müzliszeletet vagy más természetesnek gondolt nassolnivalót tesznek a táskájukba. Fogászati szempontból azonban nem minden egészségesnek tűnő választás teljesen ártalmatlan.
Egy fogorvos szerint ugyanis nem kizárólag az számít, mennyi cukrot tartalmaz egy étel. Legalább ilyen fontos, milyen az állaga, mennyire savas, és főleg az, mennyi ideig érintkezik a fogakkal.
„Az a legveszélyesebb, ami a legtovább odatapad” – foglalja össze a problémát.
A fogak szempontjából problémásabb lehet az aszalt gyümölcs, különösen a mazsola, a datolyagolyó, a gyümölcstekercs és számos természetesnek hirdetett gyümölcsszelet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket teljesen száműzni kellene az étrendből. A gondot elsősorban a koncentrált cukortartalom és a ragacsos állag együttese jelenti.
Az aszalt gyümölcs könnyen beleragadhat a rágófelszínek mélyedéseibe és a fogközökbe, ahol hosszabb ideig maradhat. A fogorvos szerint nem csupán az számít, mennyi cukrot fogyasztunk el néhány perc alatt, hanem az is, hogy a fogaink mennyi ideig vannak cukros, savas környezetben.
Ezért számít, mennyi ideig marad a fogakon
A szárított gyümölcsök természetes módon tartalmaznak cukrot, a víz eltávolításával azonban az édesség és a cukor koncentrációja is megnő. A tapadós falatok könnyen bepréselődnek a fogak apró barázdáiba, ahonnan a nyál nehezebben tudja eltávolítani őket. A szájban élő baktériumok közben lebontják a cukrot, és olyan savakat termelnek, amelyek károsíthatják a fogzománcot.
Éppen ezért jobb egyszerre elfogyasztani az adott adagot, mint hosszú időn keresztül, néhány szemenként csipegetni belőle.
A folyamatos nassolás okozhatja a nagyobb problémát
A felnőttek gyakran munka közben, az autóban vagy egy megbeszélésen nassolnak. Néhány szem mazsola, később egy datolyás szelet, majd újabb falatok – így a fogak akár órákon keresztül újabb és újabb savas terhelést kaphatnak.
Hiába mos valaki alaposan fogat reggel és este, ha napközben szinte folyamatosan eszik valamit. A fogak számára ugyanis nemcsak az elfogyasztott cukor mennyisége számít, hanem az étkezések gyakorisága is. A két étkezés közötti szünet lehetőséget ad arra, hogy a nyál segítségével a száj kémhatása fokozatosan visszaálljon. Folyamatos csipegetés mellett erre kevesebb idő marad.

A cukor és a sav együtt még nagyobb terhelést jelenthet
Sokan az aszalt gyümölcs mellé teát, gyümölcslevet vagy citrusos szénsavas vizet isznak. Ezzel azonban további sav kerülhet a szájba, ami átmenetileg lágyíthatja a fogzománc felszínét. Ilyenkor a fogak érzékenyebbek lehetnek a további savas hatásokra. A zománc felszíne veszíthet fényességéből, érdesebbnek érződhet, idővel pedig hidegérzékenység is jelentkezhet.
Ezt érdemes tenni közvetlenül nassolás után
A megoldás tehát nem feltétlenül az, hogy többé ne együnk aszalt gyümölcsöt, hanem az, hogy néhány egyszerű szabályt betartsunk. Érdemes az adagot egy alkalommal elfogyasztani ahelyett, hogy órákon keresztül csipegetnénk belőle, utána pedig vizet inni, ami segíthet eltávolítani az ételmaradék egy részét a szájüregből.
A cukormentes, xilitet tartalmazó rágógumi szintén hasznos lehet, mert fokozza a nyáltermelést. A nyál természetes módon segít semlegesíteni a savakat és megtisztítani a fogfelszínt.
Ne moss azonnal fogat – ennyit érdemes várni
Különösen fontos, hogy savas ételek vagy italok fogyasztása után ne essünk neki rögtön fogkefével a fogaknak. Érdemes körülbelül 30 percet várni a fogmosással, különösen akkor, ha az aszalt gyümölcsöt savas itallal, például gyümölcslével vagy citrusos szénsavas vízzel fogyasztottuk. A savak ugyanis átmenetileg felpuhíthatják a zománc felszínét, amelyet az azonnali, erőteljes fogmosás tovább koptathat. Közvetlenül étkezés után inkább vízzel érdemes kiöblíteni a szájat, majd később fluoridos fogkrémmel fogat mosni.
A friss gyümölcs, dió vagy sajt is jó alternatíva lehet
Aki gyakran nassol, időnként érdemes más lehetőségeket is választania. A friss gyümölcs több vizet tartalmaz, és általában kevésbé ragad tartósan a fogakhoz.
A diófélék szintén laktatóak, kevésbé tapadnak, egy kisebb darab sajt pedig segíthet semlegesíteni a száj savasságát, emellett kalciumot is tartalmaz.
A legegyszerűbb segítség azonban továbbra is a víz, amelyet érdemes nassolás közben és utána is inni.
A természetes cukor is cukor
Gyakori tévhit, hogy a természetes eredetű cukor a fogak szempontjából teljesen másként viselkedik. A mézből, datolyából vagy juharszirupból származó cukor azonban ugyanúgy hozzájárulhat a szájban zajló savtermeléshez.
A cukormentes feliratú szeletek sem feltétlenül problémamentesek, ha ragacsos állaguk miatt hosszú ideig a fogakon maradnak.
Hasonló a helyzet a turmixokkal is. Ha valaki hosszú időn keresztül kortyolgatja őket, a fogak tartósabban vannak kitéve a savas és cukros környezetnek.
Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?
Ha rendszeresen ugyanazon fogak között akad meg az étel, újonnan jelentkező érzékenységet tapasztalunk, vagy a fogból apró darabok pattannak le, érdemes fogorvosi vizsgálatot kérni.
A korán felismert elváltozásokat sokkal egyszerűbb kezelni, ezért nem érdemes megvárni, amíg komolyabb panasz jelentkezik.
Az aszalt gyümölcs tehát továbbra is része lehet a kiegyensúlyozott étrendnek. Inkább arra érdemes figyelni, hogy ne egész nap csipegessük, igyunk utána vizet, és savas ételek vagy italok után várjunk körülbelül fél órát a fogmosással.

