A görög módszer akár 20 fokkal is lehűti a lakásod, légkondi vagy ventilátor nélkül
A déli országok lakói évszázadok óta kénytelenek együtt élni a perzselő nyári hőséggel, így nem meglepő, hogy már jóval a klíma megjelenése előtt kialakították saját módszereiket az épületek hűtésére. Elég csak Szantorini vagy Míkonosz vakítóan fehér házaira gondolni: a jellegzetes szín nem csupán esztétikai választás.
A fehérre meszelt falak mögött egyszerű fizika áll. A világos felületek a napsugárzás jelentős részét visszaverik ahelyett, hogy elnyelnék, így az épület kevésbé forrósodik fel. A módszer pedig meglepően hatékony.
Akár 15-20 fokkal hűvösebb maradhat a fal
Mat Santamouris, a University of New South Wales görög építészprofesszora szerint a fehérre festett falak nappal lényegesen kevésbé melegszenek fel. A fehér fal külső felületének hőmérséklete akár 15-20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.
Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a lakás levegője automatikusan 20 fokkal hűvösebb lesz.
A különbség elsősorban a fal felületének hőmérsékletére vonatkozik, ami azonban jelentősen befolyásolja, mennyi hő jut végül az épület belsejébe.
A hatás nemcsak a színnek, hanem a hagyományos mediterrán házak szerkezetének is köszönhető.
Staf Roels, a KU Leuven épületfizika-professzora szerint a vastag, tömör falak hőtárolóként működnek. Napközben lassan veszik fel a hőt, a fehér külső felület pedig tovább lassítja a felmelegedést. Ha rövid időre kinyitjuk az ajtót, a hűvösebb falak még a beáramló melegebb levegő hőjének egy részét is képesek elnyelni. Mire estére a falak igazán átmelegszenek, odakint rendszerint már csökkenni kezd a hőmérséklet.

Nem véletlenül fehérek a görög szigetek házai
A Kükládok lakói eredetileg azért meszelték fehérre a sötét kőből épült házakat, hogy minél több napsugárzást verjenek vissza. A hagyományos görög építészet azonban ennél jóval több trükköt alkalmaz. Christos Floros építész szerint az apró ablakok, a zárható spaletták és a keskeny, kanyargós utcák mind azt szolgálják, hogy kevesebb közvetlen napsütés érje az épületeket, és a levegő könnyebben mozogjon közöttük.
A mediterrán települések jellegzetes hangulata tehát részben éppen annak köszönhető, hogy az építészetet évszázadokon keresztül a forró éghajlathoz igazították.
Magyarországon is működik a görög módszer?
A mediterrán megoldást azonban nem lehet egyszerűen egy az egyben átültetni a magyar otthonokra. Roels szerint a modern európai házak jelentős részénél a jól szigetelt, többrétegű falszerkezet már eleve hasonló feladatot lát el, mint a régi görög épületek vastag kőfalai. Emiatt a homlokzat színe önmagában sok esetben nem jelent sok különbséget.
A hidegebb hónapokban ráadásul a vastag, nagy hőtároló képességű falak és bizonyos mediterrán építészeti megoldások akár hátrányt is jelenthetnek, hiszen nálunk télen éppen az a cél, hogy minél több hőt tartsunk az épületen belül.
Egy fontos alapelvet azonban érdemes átvenni a görögöktől: a meleget lehetőleg már azelőtt kell megállítani, hogy bejutna a lakásba.
Ebben sokat segíthet, ha a redőnyt vagy külső árnyékolót már akkor lehúzzuk, amikor a nap elkezdi sütni az ablakot. A külső árnyékolás hatékonyabb lehet a függönynél, hiszen így a napsugárzás eleve nem jut el az üvegfelületig. Rosszul szigetelt tető felújításakor a világosabb tetőfedés is segíthet a felmelegedés mérséklésében. A szellőztetés időzítése szintén fontos. Nyáron érdemes inkább kora reggel vagy késő este ablakot nyitni, amikor a kinti levegő már hűvösebb a lakásban lévőnél. Napközben viszont a hosszú szellőztetéssel könnyen éppen a forró levegőt engedjük be.
Új ház tervezésénél a hatalmas üvegfelületekkel is érdemes óvatosan bánni.
A nagy ablakok még megfelelő szigetelés mellett is komoly hőterhelést jelenthetnek, ha hosszú órákon keresztül közvetlen napsütés éri őket.
A görög házak tehát nem egyetlen titkos trükk miatt maradnak hűvösebbek. A fehér falak, a vastag szerkezetek, a kis ablakok és a külső árnyékolás együtt dolgoznak azért, hogy a hőség minél később jusson be.

