A magyar felnőttek 37 százaléka tervez nyaralást 2026-ban, és az utazni készülők több mint fele külföldre indulna. Az utazók közel kétharmada saját maga szervezi meg a nyaralását, és sokan már az év elején lefoglalják a szükséges szolgáltatásokat a kedvezőbb árak reményében.
Bár az utazások szervezésére egyre nagyobb figyelem jut, a pénzügyi biztonság területén még mindig akadnak hiányosságok – írja a Pénzcentrum. A CIB Bank megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint a nyaralók 20 százaléka egyáltalán nem alkalmaz biztonsági intézkedéseket külföldi bankkártya használatkor, miközben a megkérdezettek 15 százaléka utasbiztosítást sem köt.
A bankkártya már uralja a külföldi fizetéseket
A külföldi utazások során a bankkártyás fizetés számít a legelterjedtebb megoldásnak. A külföldre indulók 54 százaléka elsősorban bankkártyával rendezi kiadásait a nyaralás alatt.
A fiatalabb korosztály még inkább a digitális fizetések felé fordult. A 18–39 évesek körében már 66 százalék választja elsődlegesen a kártyás fizetést, míg a budapestiek és a diplomások esetében ez az arány egyaránt 74 százalék.
A készpénz ugyanakkor továbbra sem tűnt el teljesen. A megkérdezettek 16 százaléka továbbra is a készpénzt részesíti előnyben, a 60 év felettiek körében pedig ez az arány 27 százalékra emelkedik.
Egyre tudatosabbak az utazók, de sokan még mindig nem védekeznek
A felmérés azt is megmutatta, hogy egyre több utazó fordít figyelmet pénzügyi adatainak védelmére a nyaralás során. A nyaralók 32 százaléka külön bankkártyát vagy bankszámlát használ kizárólag utazási célokra.

A megkérdezettek 26 százaléka csak a szükséges összeget tartja ezen a számlán, 24 százalék mobilos tranzakciós értesítéseket használ, míg 23 százalék különösen ügyel az ATM-ek és a bankkártya-terminálok biztonságos használatára.
A magasabb iskolai végzettségűek még nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi biztonságra. Közülük 42 százalék külön utazási számlát vagy kártyát használ, míg 34 százalék mobilos értesítésekkel figyeli pénzmozgásait.
A kutatás egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása ugyanakkor az, hogy a külföldre utazók 20 százaléka semmilyen védelmi intézkedést nem tesz bankkártyája biztonsága érdekében.
A felmérés összességében azt mutatja, hogy miközben a magyar utazók egyre gyakrabban fizetnek bankkártyával külföldön, és sokan tudatosan védekeznek a pénzügyi visszaélések ellen, továbbra is jelentős azok aránya, akik semmilyen óvintézkedést nem tesznek.
Az utasbiztosításnál is megoszlanak a szokások
Hasonló megosztottság látható az utasbiztosítások esetében is. A megkérdezettek 37 százaléka minden egyes utazás előtt köt utasbiztosítást, további 15 százalék pedig csak a hosszabb vagy távolabbi utak előtt.
Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy egyetlen figyelmetlenség is komoly kellemetlenséget okozhat egy régóta tervezett külföldi nyaralás során.
Egy balesetből, vagy megbetegedésből adódó orvosi beavatkozásnak óriási költségvonzata lehet, ehhez képest még a teljes nyaralás során a család mindent tagjára kötött biztosítás is csak legfeljebb a töredéke lehet ennek. Nem érdemes ezen sohasem spórolni, ahogyan akár egynapos, szomszédos országokban történő kiruccanásra is fontos már biztosítást kötni.
A legkörültekintőbbnek a 60 év felettiek bizonyultak, közülük 49 százalék minden alkalommal köt biztosítást. A diplomások körében ez az arány még magasabb, eléri az 53 százalékot.
Európai Egészségbiztosítási Kártya – sokan félreismerik
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya teljes értékű utasbiztosítás, pedig ez nem így van.
A kártya elsősorban az EU-tagállamok állami egészségügyi rendszerében igénybe vehető, orvosilag szükséges vagy sürgősségi ellátásokra nyújt jogosultságot uniós országokban, de nem fedez minden egészségügyi költséget, és nem érvényes a magánellátásra sem.
Emellett nem téríti a hazaszállítás, a hegyi mentés, a poggyászkár, az útlemondás vagy más utazással kapcsolatos károk költségeit. Vagyis az Európai Egészségbiztosítási Kártya hasznos kiegészítő, de önmagában nem helyettesíti az utasbiztosítást.

