Júliustól több banknál is drágulhatnak a lakossági számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások, miután június végén lejár a pénzintézetek által vállalt díjemelési moratórium – írja a Privatbankar. Ez azt jelenti, hogy a bankok ismét érvényesíthetik az infláció hatását a számlavezetési, átutalási, bankkártyás és készpénzfelvételi díjakban.
A változás nem teljesen váratlan. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a pénzintézetek 2026. június 30-ig vállalták a lakossági számlaköltségek befagyasztását. A határidő lejártával azonban több bank már közzé is tette a július 1-jétől hatályos új kondíciókat.
Miért most jön a drágulás?
A bankszektor 2025 tavaszán állapodott meg a kormányzattal arról, hogy egy ideig nem hárítja át az ügyfelekre az inflációból következő díjemeléseket. Emiatt a 2024-es 3,7 százalékos, valamint a 2025-ös 4,4 százalékos fogyasztóiár-növekedés hatása több pénzintézetnél eddig nem jelent meg a lakossági díjakban.

A mostani változás azért lehet sok ügyfél számára feltűnő, mert egyszerre több megszokott banki költséget is érinthet. Nemcsak a számlavezetési díjaknál jöhet emelés, hanem például:
- az elektronikus átutalásoknál,
- az éves bankkártyadíjaknál,
- az ATM-es készpénzfelvételeknél,
- egyes számlacsomagok kapcsolódó díjainál.
Az OTP és az Erste nagyjából azonos az emelés
A gazdasági portál adatai szerint az OTP Bank és az Erste jellemzően a tavalyi inflációhoz igazítja az új díjakat. Az OTP-nél több tételnél 4,2–4,4 százalék közötti emelés látszik, de egyes díjak kicsivel efölött is változhatnak.
Az OTP Bázis számlájánál például a forintban, elektronikus csatornán indított bankon kívüli és SEPA-utalások díja 0,50 százalékról 0,55 százalékra emelkedik. A minimumdíj 333 forintról 348 forintra, a maximumdíj pedig 25 ezer forintról 26 ezer forintra nő. Hasonló mértékben változnak egyes számlavezetési díjak, éves kártyadíjak és ATM-es készpénzfelvételi költségek is.
Az Erste esetében is a 2025-ös fogyasztóiár-növekedéshez igazodnak a júliustól érvényes tarifák. Egy bankon kívüli, elektronikus csatornán indított eseti utalás díja 0,299 százalékról 0,312 százalékra változik. A minimumdíj 528 forintról 551 forintra, a felső határ pedig 8855 forintról 9245 forintra nő, a tranzakciós illetéken felül.
A CIB-nél nagyobb lehet az emelés
A CIB Banknál erőteljesebb drágulás jöhet egyes lakossági számladíjaknál. A pénzintézet július 1-jétől a 2024-es és a 2025-ös inflációt is beépíti az árazásba, ezért bizonyos díjtételeknél kicsivel 8 százalék feletti emelés látszik.
Egy eseti, elektronikus, forintban végrehajtott belföldi átutalás díja a lakossági számláknál 0,663 százalékról 0,717 százalékra nő. A maximumdíj 25 364 forintról 27 459 forintra emelkedik. Az ügyfeleknek arra is figyelniük kell, hogy a CIB nem hosszabbította meg az 50 ezer forint alatti utalásokra vonatkozó kedvezményt.
Ez különösen azoknak lehet kellemetlen, akik gyakran indítanak kisebb összegű átutalásokat, mert náluk a korábban kedvezményes vagy olcsóbb tranzakciók is drágábbá válhatnak.
Más bankoknál is megjelenhet az inflációs korrekció
Gergely Péter szerint a következő napokban várhatóan több piaci szereplő is bejelent hasonló díjemeléseket. Ennek oka, hogy a moratórium miatt két szokásos éves korrekció is elmaradt a lakossági számláknál, így több banknál most egyszerre rendezhetik a díjakat.
A K&H például már az év elején bejelentette, hogy 2026. április 1-jétől 4,4 százalékkal emeli a bankszámlavezetéshez és a bankkártyákhoz kapcsolódó díjait. A megemelt tarifákat azonban a június 30-ig tartó akciós időszak alatt még nem érvényesíti.
Az Unicredit Bank szintén 4,4 százalékos emelést hirdetett meg 2026. március 1-jétől, de önkéntes vállalása miatt ezt június végéig nem terheli rá az ügyfelekre.

