"A liszt, a tejföl, a párizsi 80 százalékkal drágább lenne" - eddig marad az árrésstop a kormány döntése szerint
A hétfői kormányinfón számolt be róla Gulyás Gergely, hogy a kormányülésen döntöttek az árrésstopról. “A magyar családok védelme indokolja azt, hogy az inflációt a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk, ezért az árréstopot meghosszabbítottuk 2025. november 30-ig” – fogalmazott a miniszter.
“Az indokolatlan áremelések nem részei a normális piaci profitnak és kereskedelemnek. A legfontosabb élelmiszerekre és háztartási eszközökre vonatkozó szabályozás mindenkit érint, és ezért fontos, hogy a bevált szabályozást fenn tudjuk tartani” – folytatta.
Mint elmondta, a döntést az indokolta, hogy a tíz legnagyobb súllyal vásárolt élelmiszer – ami a szabályozás hatálya alá esik –
jelenleg átlagosan 35 százalékkal lenne drágább az árrésstop nélkül.
“A finomliszt, a tejföl, a párizsi esetében ez 70-80 százalékos áremelést jelentene, a tej, sajt esetében 35-40 százalékosat. A tojás 25 százalékkal, az étolaj, a burgonya 15 százalékkal, a sertéscomb és a csirkemell 5 százalékkal kerülne többe” – sorolta Gulyás.

Csökkenést és drágulást is hozott az árrésstop
A 24.hu júliusban írt az árrésstop hatásairól. Akkor a KSH statisztikája alapján arról volt szó, hogy rövid távon nem tűnik egyértelműnek, hogy a vásárlók nyertek az élelmiszer-árrésstop bevezetésével, mert bár az intézkedéssel sikerült az élelmiszer-inflációt mérsékelni, mégis akadnak termékek, amelyek ára nem is kicsit magasabb most, mint tavaly volt.
A döntésre az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy reagált, az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető. A kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak – írták.

