ATM-telepítés: retteghetnek a magyar falvak - óriási veszélyre figyelmeztetnek
Egy tavasz végén megjelent kormányrendelet értelmében a bankokat kötelezik arra, hogy több mint ezer új bankautomatát telepítsenek az ország kisebb településein. Idén az 1000 főnél, jövőre az 500 főnél népesebb községeket kell ellátniuk készpénzfelvételre alkalmas gépekkel. Ha egy faluban nem találnak megfelelő helyet, az önkormányzatnak a bankkal közösen kell kijelölni azt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) külön szabályozást is kiadott a telepítés szempontjairól, de ennek ellenére továbbra sem világos, mit jelent pontosan a „megfelelő helyszín” – írja a G7.

Látszólag pénzügyi egyenlőséget teremt – de van árnyoldala is
Bár a cél a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az ATM-ek üzemeltetése sok esetben nem gazdaságos – főleg kisebb forgalmú falvakban. Ráadásul biztonsági szempontból is kockázatokat rejthet: a bankautomaták nemcsak a helyieket szolgálják ki, de potenciális célpontjai is lehetnek szervezett bűnözői csoportoknak. Jelenleg több mint 1039 olyan magyar település van, ahol 500 fő feletti lakosságszám ellenére nincs bankautomata.
Magyarországon már a 2000-es években megkezdődtek a bankautomata-fosztogatások, először drótkötéllel, majd robbantásos módszerekkel.
A bűnözők eleinte szupermarketeknél és lakótelepi gépeknél próbálkoztak, később már falusi készülékek is célponttá váltak. 2010-ben kilenc, 2012-ben tizenhat ilyen kísérletet regisztráltak, melyekből több is sikeres volt. A legnagyobb rablásokat 2019–2020-ban moldáv elkövetők követték el Nyírbátorban és Jászberényben, összesen 50 millió forintos zsákmánnyal – idézi fel az esetet a G7.
A magyar bandák külföldön is hírhedtté váltak
A leglátványosabb módszereket a 2000-es években egy magyar–albán banda alkalmazta Spanyolországban, ahol közel 200 automatát fosztottak ki markológéppel. Volt olyan hajdú-bihari csoport is, amely Németországban robbantott ATM-ekből szerzett 300 ezer eurót (kb. 120 millió forintot). Az utóbbi években viszont magyarok már alig tűntek fel a nyugat-európai robbantási hullámban, bár Szlovéniában 2023-ban ismét próbálkozott egy magyar állampolgár.
Audi gang: profik robbantják sorra az ATM-eket Nyugat-Európában
Németországban már-már mindennapossá váltak az automata-robbantások. Míg 2016-ban 318 esetet jelentettek, 2021 és 2023 között évente közel ötszázra ugrott ez a szám.
A támadások mögött sok esetben a „Audi gang” néven ismert csoport áll – marokkói származású, hollandiai fiatalok, akik nagy értékű zsákmány reményében robbantanak.
Németországban egy ATM-ben akár 100 ezer euró is lehet, egy kisvárosban például 165 ezer eurót zsákmányoltak.
Hollandia már lépett, Németország még kivár
Hollandiában a bankok a robbantások miatt leszerelték az automaták jelentős részét, emiatt a bűnözők figyelme Németországra terelődött. Bár az ottani hatóságok is igyekeznek csökkenteni az ATM-ek számát (11 ezerről 9500-ra fél év alatt), a német lakosság készpénzcentrikussága és a rendvédelmi szervek töredezettsége nehezíti a fellépést. Az akciók gyorsasága és precizitása szinte egy Forma–1-es csapat munkájához hasonlítható.
Svájc, Ausztria, Szlovákia: a robbantások nem állnak meg a határoknál
A svájci rendőrség 2022-ben 32, tavaly már 44 ATM-robbantást regisztrált. Ausztriában 24 órán belül két gépet is felrobbantottak Bécsben, idén pedig Nezsiderben történt robbantás. Szlovákiában is megjelent a jelenség: Nyitrán, Récsényben, Nagymagyaron és Dunaszerdahelyen is kísérleteztek hasonló módszerekkel.
Kinek a felelőssége a biztonság?
A bankok egyedileg döntik el, hogy milyen biztonsági intézkedéseket alkalmaznak az új ATM-eknél – válaszolta a G7 megkeresésére a Magyar Bankszövetség. Hozzátették: a jelenlegi szabályozás kevés kapaszkodót ad arra, hogy mit kell figyelembe venni: fontos szempont például, mivel és hova rögzítik a készüléket, van-e hozzá rendőrségi kamerahozzáférés, illetve milyen gyors a helyszín rendőri elérhetősége.
A benzinkutaknál vagy más félreeső helyeken működő gépek különösen kitettek lehetnek a támadásoknak.
Az új ATM-ek vidéki telepítése papíron a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést szolgálja, de nem kizárt, hogy ezekből a „pénzeszsákokból” hamar célpont válik – főleg, ha a biztonság kérdését nem kezelik kellő súllyal. A nemzetközi tapasztalatok intő példaként szolgálnak.
