Pánik Ferihegyen: csak harmadszorra szállt le a Wizz Air gépe
Feszült perceket éltek át azok az utasok, akik április 30-án egy Budapestre tartó járaton utaztak. A repülőgép csak többszöri próbálkozás után tudott biztonságosan leszállni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami sokaknál komoly félelmet váltott ki – írta a Blikk.
Pánik a fedélzeten
Többen rosszullétről, szédülésről és erős szorongásról számoltak be, miután a gép kétszer is megszakította a landolást, és hirtelen emelkedések, illetve éles fordulók követték egymást a levegőben.
A gép már a kifutópálya közelében járt, amikor a pilóta megszakította a leszállási folyamatot, majd ismét emelkedni kezdett.
Ez a manőver rövid időn belül kétszer is megismétlődött, ami tovább növelte a fedélzeten uralkodó feszültséget. Az utasok többsége nem értette, mi történik, és a tájékoztatás hiánya miatt sokan műszaki hibára gyanakodtak. A bizonytalanság érzése sokaknál erősebbnek bizonyult, mint maga a fizikai élmény.
Kiderült, hogy mi lehetett a gond
A háttérben azonban nem meghibásodás állt, hanem az időjárási körülmények. A térségben erős, változó irányú szél nehezítette a repülőgép ereszkedését, ami a leszállás egyik legkritikusabb szakasza.
Ilyen helyzetben a pilóták az úgynevezett átstartolást alkalmazzák, amelynek során megszakítják a landolást, és új megközelítést hajtanak végre annak érdekében, hogy biztonságosabb körülmények között próbálkozzanak újra.
Szakértői magyarázat szerint nagy valószínűséggel szélnyírás okozta a problémát. Ez a jelenség a szél irányának vagy sebességének hirtelen változását jelenti, amely közvetlenül a földet érés előtt komoly veszélyt jelenthet a repülőgépre.
Ilyenkor a pilóták nem kockáztathatnak, mert a gép stabilitása is veszélybe kerülhet, ezért azonnali döntést kell hozniuk a manőver megszakításáról.
A végjáték
A kifutó harmadik megközelítése során már inkább egy másik pályát választott a manőverért felelős pilóta a földi személyzettel melynél jóval kedvezőbbek voltak a feltételek.
Ez végül lehetővé tette a biztonságos leszállást, és a gép problémamentesen földet ért.
Bár a helyzet az utasok számára rendkívül ijesztőnek tűnt, a repülésben ez egy bevett és szigorúan szabályozott eljárás, amelynek célja a kockázatok minimalizálása.
Ezért nincs ilyenkor teljeskörű tájékoztatás
Felmerült az is, hogy miért nem kaptak az utasok azonnal részletes tájékoztatást a történtekről. A repülésbiztonsági szabályok azonban egyértelműen meghatározzák a prioritásokat.
Az úgynevezett „steril fülke” elv szerint a pilótáknak kritikus helyzetekben kizárólag a repülőgép irányítására kell koncentrálniuk. Ilyenkor minden más tevékenység, beleértve a kommunikációt is, háttérbe szorul.
A személyzet csak akkor tud pontosabb információt adni, amikor a helyzet már stabilizálódott. A járat esetében is ez történt: a légiutas-kísérők és a kapitány később tájékoztatták az utasokat az időjárási körülményekről és a szükséges manőverekről. A légitársaság hangsúlyozta, hogy a pilóták minden előírást betartottak, és a biztonság végig biztosított volt.
Az eset rávilágít arra, hogy a repülés során alkalmazott biztonsági intézkedések sokszor ijesztőnek tűnnek azok számára, akik nem ismerik a háttérben zajló folyamatokat. Az átstartolás azonban nem rendkívüli esemény, hanem a repülésbiztonság egyik alapvető eszköze, amely segít elkerülni a kockázatos helyzeteket.
Az ilyen helyzetek azt is megmutatják, hogy a megfelelő utastájékoztatás mennyire fontos, még akkor is, ha annak időzítése nem mindig ideális. A biztonság azonban minden esetben elsőbbséget élvez, és a pilóták döntései ezt szolgálják.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
„A nyolcadik csoda”: egy 4000 km-es csőhálózat a Szahara alatt...
Egy ebéd 1200 forint, egy sör 400 - ebben az országban...
Retró fotókon: így ünnepelték nagyszüleink május 1-jét –...
Hátrahagyta barátnőjét Ausztria legmagasabb hegyén – sorra...
Vérfagyasztó dolgot talált az óceánban a luxus tengerjáró...
