Új szempont nyaralás tervezésénél: fokozódó tűzveszély Európában – Magyarországot is fenyegeti
A vegetációtüzek immár nem csupán a Földközi-tenger térségének jelenthetnek gondot: a klímaváltozás, az emberi beavatkozások és a tájhasználat átalakulása együtt egyre több közép-európai régiót is veszélyeztet. A nyári utazások tervezésekor érdemes figyelembe venni a tűzveszély kockázatát – írja a Profitline.
Erre figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb tanulmánya, a Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe, amely szerint Európának – így Magyarországnak is – fel kell készülnie a megváltozott tűzviszonyokra, és új szemlélettel kell közelítenie a védekezéshez.
A kutatás rámutat: évente mintegy 780 millió hektárnyi terület ég le világszerte – ez akkora terület, mint Ausztrália.
Bár a leégett területek nagysága nem mindenhol növekszik, a tüzek intenzitása és pusztító hatása sok helyen súlyosbodik. Akár a füst belélegzése is komoly egészségügyi következményekkel járhat.
Egy csikk is katasztrófát okozhat
A melegebb nyarak, a hosszabb hőhullámok és a gyakori aszályok kedveznek a tüzek kialakulásának. A kiszáradt növényzet gyakorlatilag gyújtóanyagként viselkedik, amit akár egy eldobott cigarettacsikk is lángra lobbanthat. A jelentés szerint az emberi jelenlét és tevékenység közvetlenül és közvetve is növeli a veszélyt.
Bár a nyári erdőtüzek eddig főként Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot és Görögországot sújtották, mára Észak- és Közép-Európa is egyre gyakrabban válik érintetté – figyelmeztet Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tanácsadója, aki a tanulmányt készítő nemzetközi munkacsoport egyik vezetője. Mint mondja, Skandináviában is előfordultak már jelentős tüzek hőhullámok után.
Magyarországon is terjed a veszély
Hazánkban egy évben néhány száz hektárt érintenek vegetációtüzek, ám 2022-ben – az extrém szárazság miatt – ez a szám már meghaladta a 7000 hektárt. A hazai tüzek túlnyomó többsége, mintegy 99 százaléka emberi eredetű: gondatlan tűzgyújtás, tarlóégetés, eldobott csikk vagy akár szándékos gyújtogatás áll a háttérben.
Mindez azt mutatja, hogy nem elég csak a tűzoltásra fókuszálni – legalább ennyire fontos a megelőzés, és a társadalom tűzbiztonsággal kapcsolatos szemléletének formálása is.
A mezőgazdasági területek felhagyása, a cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, valamint az idegenhonos, gyúlékony fajok – például fenyők vagy eukaliptuszok – telepítése is növelik a kockázatot. Magyarországon a fekete- és erdei fenyvesek különösen veszélyeztetettek: ezek nemcsak a biológiai sokféleséget csökkentik az őshonos élőhelyeken, de nagy tűzveszélyt is jelentenek.
Nagyon oda kell figyelni az úgynevezett WUI-zónákra (wildland–urban interface), vagyis azokra a területekre, ahol a természetes növényzet közvetlenül érintkezik a lakóövezetekkel. Európa területének mintegy 7 százaléka tartozik ebbe a kategóriába – ezekben a régiókban különösen fontos a tűzvédelem és a tudatos várostervezés.
Vannak ökoszisztémák, amelyek alkalmazkodtak a tűzhöz – például a nyílt gyepek, ahol az ellenőrzött égetés hozzájárulhat a fajgazdagság fenntartásához. A baj ott kezdődik, ha az emberi beavatkozás miatt a tüzek időzítése és gyakorisága felborítja a természet ritmusát – hívta fel a figyelmet Valkó Orsolya.
Ennek súlyos következménye is lehet: a 2024-es madeirai tűz például a babérerdők jelentős részét és sok helyi faj élőhelyét pusztította el.
A legtöbb ország még mindig a már kialakult tüzek oltására koncentrál, miközben a fenntarthatóbb megoldás a megelőzés lenne. Az integrált tűzkezelési stratégiák – például a kontrollált égetés, az éghető növényzet csökkentése és a tájtervezés – már hosszabb távú megoldást jelenthetnek.
Három kulcsfontosságú javaslat az EASAC-tól
Megelőzés és természetvédelem: A klímavédelmi és természetmegőrzési stratégiák összehangolt végrehajtása alapvető. A Természethelyreállítási Rendelet keretében például a tőzeglápok rehabilitációja nemcsak a szénmegkötést, de a tűzmegelőzést is szolgálhatja.
Tudatos erdőtelepítés: A globális 30×30 cél (a természetes területek 30%-ának védelme 2030-ig) csak akkor lehet sikeres, ha az új erdők fajösszetételét a helyi viszonyokhoz igazítjuk, és figyelembe vesszük a tűzveszélyt is.
Tűztudatos társadalom kialakítása: A lakosság – különösen a fiatalok – oktatása, tájékoztatása elengedhetetlen. Egy olyan társadalom, amely érti a tűz működését és kockázatait, képes felelősen viselkedni a természetben, és támogatni az ökológiailag fenntartható tűzkezelést.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Lezuhant egy Angliába tartó utasszállító repülőgép Indiában...
Indiai légikatasztrófa: orvosi egyetembe csapódott az...
Nyugdíjas paradicsom: öt európai ország a top 10-es listán, de a...
Indiai repülőgép-katasztrófa: megnevezték a baleset két...
Két új ország került tiltólistára: nem repülhetnek az EU-ba
