Káprázatos ünnepség keretében adták át a felújított Szfinxek útját az egyiptomi Luxorban

Startlap Utazás
A Nílus keleti partján a luxori és a karnaki templomegyüttest összekötő Szfinxek útját III. Amenhotep idején, 3400 évvel ezelőtt építették.

A világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként, egy ősi ünnep nagyszabású és látványos újrajátszásával, Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök jelenlétében felavatták csütörtökön Egyiptomban a Szfinxek útját a több mint egy évtizede tartó feltárás és restaurálás befejeztével.

Khaled DESOUKI / AFP

A Nílus keleti partján a luxori és a karnaki templomegyüttest összekötő Szfinxek útját III. Amenhotep idején, 3400 évvel ezelőtt építették. Az Újbirodalom idejétől kezdve ezen az úton vonult végig a Nílus áradásának második hónapjában az évenként megrendezett Opet-ünnep alkalmával a színpompás processzió, amely a szent bárkát és a benne rejtőzködő thébai triászt (Amon, Mut és Honszu) kísérte. Ámon, az istenek atyja, akinek különvált női része és felesége Mut volt, fiuk pedig Honszu. Ámon és Mut az Opet-ünnepkor egyesült minden évben. Az utat később a rómaiak is használták.

Khaled DESOUKI / AFP

A helyszín jelentőségét jelzi, hogy Hatsepszut királynő a karnaki templomban emeltetett Vörös Kápolnája falára rávésette, hogy uralkodása alatt (Kr. e. 1479-1458) hat kápolnát építtetett Ámon-Ré isten tiszteletére a szent út mentén.

Az ásatások során meglelték a Hatsepszut által emeltetett kápolnák – az út mentén a legrégibb építmények – maradványait, amelyeket I. Nektanebész beépíttetett a szfinxekbe.

A feltárások során napvilágra került több fáraó és királyné domborműve és kartusa. Az egyik reliefen VII. Kleopátra királynő neve szerepel – az egyiptomi régészek szerint az uralkodónő ellátogatott a szfinxek útjára Marcus Antonius társaságában nílusi hajóútja során. E látogatás alkalmával kezdeményezte Kleopátra a szfinxek útjának restaurálását, e munkálatokat jelzi az uralkodó kartusa.

 

 

 

 

A 76 méter széles és 2,7 kilométer hosszúságú út mellett eredetileg nem kevesebb, mint 1350 szfinx sorakozott, amelyeket a XXX. dinasztia alapítójának, I. Nektanebésznek (Nektanebo, Nehetnebef) az uralkodása idején sorakoztattak fel. A szfinxek – az egyik oldalon kosfejű, a másik oldalon emberfejű, oroszlántestű hatalmas szobrok – többségét a római uralom alatt, illetve a középkorban elszállították és újrahasznosították, az utat betemette a homok, a területet pedig beépítették.

Khaled DESOUKI / AFP

(MTI)